„Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a gyerekeknek adnak a Mohamed”
(Forrás: Wikimedia Commons / Demeester / CC BY-SA 3.0)
Európa most békés, mint a galamb, de elfelejtette a másik utat. A nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat. Nagyon sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani. Amikor majd megérti, késő lesz. És ez nagyon hamar elkövetkezik. Európa fővárosában, Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a gyerekeknek adnak[,] a Mohamed. Brüsszel 40 százaléka muzulmán.
Ezt a Napi Gazdaság Online oldalain írta még májusban Henri Boulard – , az oldal a Napi Gazdaság átnevezésével a Magyar Idők oldalára irányít át, de a Google megőrizte az eredeti cikket is. Korábban foglalkoztunk a magyar és a finn névdivattal is, így felkeltette érdeklődésünket a Mohamed névre vonatkozó állítás.
Annak könnyű utánajárni, hogy a hír igaz, de legalábbis számos hír van erről, cáfolatára pedig nem sikerült rábukkannunk. Izgalmas kérdés azonban az, hogy mit is jelent ez. Korábban már írtunk arról is, hogy Szlovákiában a tíz leggyakoribb családnév közül a legtöbb magyar (Horváth, Varga, Tóth, Nagy, Szabó, Molnár vagy Balog), pedig Szlovákiában a magyarok aránya a 10%-ot sem éri el. A jelenség magyarázata főként az, hogy a szlovákoknál többféle vezetéknév van, illetve azok egyenletesebben oszlanak el. Kisebb szerepet játszik az, hogy a szlovákok között is vannak olyanok,a kik magyar eredetű nevet viselnek.
A Mohamed név brüsszeli népszerűségéhez sem csupán az járul hozzá, hogy jelentős számú a muszlim bevándorló, hanem az, hogy névadási szokásaik is jelentősen különböznek az őslakosokétól vagy az Európa más részeiről odaköltözőkétől. A muszlimoknál elterjedt szokás, hogy minden elsőszülött fiúgyermek a Mohamed nevet (ill. annak valamelyik változatát: Mahamed, Mohammad, Muhammad, Muhammed, Mohammed, Mohamad and Muhammad, Muhammed, Muhamed, Muhammed, Muhamed, Muhammet, Muhamet stb.) kapja – kis túlzással azt állíthatjuk, hogy minden muszlim család elsőszülött fiúgyermeke Mohamed lesz.
Nyilvánvaló, hogy a brüsszeli lakosság fennmaradó részének nincs ilyen domináns névadási szokása, sőt egyes forrásokból az is kiderül, hogy divatja van az új, „különleges” (eddig nem használt) neveknek. Nyilván az új neveknek esélyük sincs arra, hogy bekerüljenek az újak közé, ellenben nem csak ahhoz járulnak hozzá, hogy a lista élére a Mohamed kerüljön, hanem ahhoz is, hogy a lista tetejére több, elsősorban a muszlim közösségben használt név kerüljön. Összességében tehát annak, hogy hány muszlim név található a lista élén, nincs jelentősége – valamit legfeljebb az mutatna, hogy milyen a muszlim és nem muszlim nevek aránya. Ha azonban objektív adatokra van szükségünk, akkor egyszerűen azt kell vizsgálni, milyen a különböző világnézetű családokba született gyerekek aránya. A nevek vizsgálata csak az adatok torzítására jó.
Ha már ennél a kérdésnél jártunk, utánajártunk, igaz-e a cikknek az az állítása, hogy Brüsszel lakosságának 40%-a muszlim. A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint nem: a brüsszeli muszlimok aránya 25% (a francia változat szerint 22%). Ez is igen magasnak tűnik – elképzelhető, hogy a 40% a muszlimok aránya a magukat vallásosnak mondó brüsszeliek között. De erősen árnyalja a képet, hogy Belgium teljes területét nézve 6% a muszlimok aránya: vidéken kb. 4%. Ez pedig azt mutatja, hogy a brüsszeli adat kiemelése mindenképpen torz képet fest az európai muszlimok arányáról, és csakis arra jó, hogy a muszlimokat jelentősebb – és egyben veszélyesebb – tényezőnek tüntesse fel, mint amilyenek – akárcsak a Mohamed név népszerűségére való hivatkozás.
Az igazi probléma ezzel persze az, hogy ezek után azt sem akaródzik elhinni a cikkírónak, amiben egyébként esetleg igaza is van.