Valahány (finn) név a naptárban
Magyarországon egy csoportba jár az óvodában Anna, Vanessza és Boróka, egy iskolában tanul Bence, Ugocsa és Kevin. De mi a helyzet Finnországban? A Kalevalából választanak-e nevet a finnek a XXI. század elején született gyermeküknek, vagy talán továbbra is a bibliai nevek dominálnak, esetleg új, igazán finn neveket alkotnak? Mi történik a külföldi nevekkel? Népszerűek-e az angolszászok, listavezető lesz-e Mohamed? Gyorsjelentés a kortárs finnországi névdivatról.
A magyarországi sajtó leggyakrabban az oktatásügy kapcsán szokta vigyázó szemeit Finnországra vetni, legyen szó akár a finnugor nyelvrokonság tananyagban elfoglalt helyéről, akár a kézírás tanításának kivezetéséről, vagy általában véve a finn oktatási reformokról. Cikkünkben a kérdéskör talán legfontosabb szereplőire, a gyerekekre, különösen a 2010-es években született gyerekek körében megfigyelt névadási trendekre irányítjuk figyelmünket.
2010 és 2014 között 786 848 finn nyelvűként anyakönyvezett gyermek született Finnországban. Átlagosan mind a fiúk, mind a lányok 2,4 utónevet kaptak, vagyis a korábban általános két név mellett ma már nem ritka a három, vagy akár a négy utónév adása sem. (Dacára a névadási szabályzatnak, amely hivatalosan maximum csak három utónevet engedélyez.) A nevek eloszlása is megközelítőleg hasonló arányokat mutat a két nem esetében. A kislányok számára választott 13 024 első utónév közül a 68 leggyakoribb nevet viseli a 2010 és 2014 között születettek fele, ugyanakkor 8 299 olyan utónév is szerepel a nyilvántartásban, amelyet csak egy-egy lányka visel. A kisfiúk szülei összesen 9 331 nevet anyakönyveztek, ezek közül a 63 legnépszerűbbet viseli a vizsgált időszakban született fiúbabák fele, míg 5 867 utónévre csak egyetlen viselője hallgat.Névadási törvények
A hatályos finn jogszabályok szerint Finnországban mindenkinek rendelkeznie kell vezetéknévvel és utónévvel – ami a finneknél elöl van, a neve is etunimi ’előnév’. A utónévvel nem rendelkező bevándorlóknak legkésőbb Finnországba érkezésük után fél évvel utónevet kell felvenniük, a gyermekeknek születésük után legkésőbb két hónappal kell nevet kapniuk. Egy embernek minimum egy, maximum három utóneve lehet. A választott utónévnek összhangban kell állnia viselője nemével, nem lehet idegen a finn névadási szokásoktól (jelentsen ez bármit is), nem lehet vezetéknév, és nem egyezhet meg testvér, féltestvér utónevével.
(Forrás: Wikimedia Commons / Grant Barrett / CC BY 2.0)
A legnépszerűbb fiúnevek az Eetu, Aleksi, Veeti, Elias, Onni, Joona, Leevi, Lauri, Juho és Matias (a korábban abszolút elsőnek kikiáltott Juhani az első húszba sem fért be, a második utónevek között viszont listavezető), a legdivatosabb lánynevek pedig az Emma, Ella, Aino, Venla, Iida, Sara, Anni, Emilia, Aada és a Sofia. A top 10 nevek sorrendjéről elmondható, hogy egyrészt ismét divatba jönnek a 80-100 évvel korábban használatos utónevek (pl. az Emma és az Onni), köztük a Kalevalából eredeztetett nevek (mint az Aino, vagy a Väinämöinen nevéből származó Väinö).
Talán a legnépszerűbb nevek listájánál is jobban mutatja be a névdivat alakulását a ritkán választott, sőt egészen egyedi utónevek sokszínű világa. Nem meglepő módon Finnország-szerte terjedni kezdtek a külföldi eredetű, nemzetközi környezetben is könnyen használható nevek, mint például lányok körében a Camilla, Fiona, Olivia vagy Tara, akár fiúk esetében az Oliver, Patrick, Max vagy Jerry. (Sajnos arra vonatkozólag nincsenek információink, a statisztika megkülönbözteti-e a tisztán finn és a vegyes családban született gyerekeket.) Szintén a külföldi nevek csoportjába tartoznak, de egészen más társadalmi folyamatok, például az unión belüli és kontinenseken átívelő bevándorlás hatására jelentek meg az olyan különlegesnek számító nevek, mint a Woody, Ettore, Abdelrahiim és Bailey, illetve a Hiyab, Miroslava, Bethlehem és Noriko.
(Forrás: Wikimedia Commons / Philipum)
A nemzetközi versenyzőkkel felduzzasztott mezőny másik nagy csoportját természetesen a finn, gyakran köznévi eredetű utónevek alkotják. Míg korábban is ismeretesek voltak a Suvi (’nyár’), Pilvi (’felhő’), Tuuli (’szél’) vagy a Hilla (’mocsári hamvas szeder’) lány- és a Sisu (’energia’, ’akaraterő’) vagy az Otso (’medve’) fiúnevek, ma már ennél lényegesen különlegesebb névválasztásokkal is találkozhatunk. Női névként adható már a Puolukka (’vörösáfonya’), Mesihelmi (’mézgyöngy’), Säihky (’ragyogás’), férfinévként a Tähti (’csillag’), Ilves (’hiúz’), Karppi (’ponty’), Puro (’patak’). A finn névdivatra is teljesülni látszik a törvényszerűség, hogy a virágnevek szinte kizárólag női névként jelennek meg a nyilvántartásban, ott viszont folyamatosan bővül a csoportjuk. A 2010 és 2014 között egy-egy lánycsecsemőnek anyakönyvezett virágnevek között szerepel például a Raparperi (’rebarbara’), Kissanminttu (’macskamenta’), de akár az Unikukka (’álomvirág’), Metsäkukka (’erdei virág’) is.
Az újonnan kreált utónevek között is különleges csoportot alkotnak a kötőjellel párba állított nevek, sok esetben még költőibb hangulatot keltve, mint az egytagú nevek. Egy-egy viselője van az Iida-Aada, illetve az Oona-Fiina névpárnak, nemkülönben az Aino-Kuutamo (kuutamo ’holdfény’), Iiris-Mustikka (mustikka ’feketeáfonya’) és a Talvi-Aamu (talvi ’tél’, aamu ’reggel’) neveknek. Különösen leleményes az indián hangzású Inka-Maya név, melynek Inka tagja eredetileg az Ingeborg egyik becéző formájaként önállósult, a Maya pedig a Maria egyik alakváltozata volt. Nem maradnak el különlegességben a kötőjeles férfinevek sem, a finnes Kuu-Valo (kuu ’hold’, valo ’fény’) és Sisu-Mies (mies ’férfi’) mellett a részben finn, részben nemzetközi Eddie-Väinö és Janne-Elvis, illetve a kizárólag ritka és szokatlan elemekből álló Elmo-Optatus és a Filemon-Efraim névnek is vannak viselői.
A legnépszerűbb utónevek listája, illetve általában a névadást meghatározó szokások, divatok Finnországban sem csak az idő függvényében változnak. A pontos nyilvántartásoknak köszönhetően a kutatók nem csak egész Finnországra, vagy egy-egy városra érvényes statisztikát tudnak generálni, hanem a névválasztás mögött húzódó társadalmi összefüggéseket célzott, irányítószám alapú kereséssel is vizsgálni próbálják. A helsinki városrészek leggyakoribb lány- és fiúneveit összevető statisztikák alapján elmondható, hogy Helsinki polgárosultabb negyedében, a valószínűleg felső-középosztálybeli családok körében leggyakoribbak a nemzetközi nevek (pl. Julius, Vincent, Stella, Isabella) voltak. Az alsó-középosztály által lakott negyedekben a finnesebb hangzású nevek gyakoriak, mint például a Sisu, Taito (’tehetség’), Pihla (’berkenye’) vagy a Hilla, a város keleti részén, bevándorlók által is sűrűn lakott kerületekben már az Aisha, Fatima, illetve az Ibrahim és Anton nevek is bekerültek a legjobb tíz közé.
Forrás
Minna Saarelma-Paukkala Emma and Lumi, Eetu and Sisu: Name-giving trends in Finland in the early 21st century, elhangzott 2015. augusztus 20-án Ouluban, a XII CIFU konferencián.