Bevésett nevek
El lehet mellette menni, nem harsog, nem szól rád, de ha közel mész hozzá, akkor munkát ad, nyugtalanít.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a holokauszt során és a második világháborúban elhunyt oktatóinak és hallgatóinak emlékére avat emlékművet 2014. november 14-én. Az emlékművet mindazok emlékének állítja az egyetem, akik életüket veszítették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben; vagy katonaként és polgári áldozatként. Az avatáshoz kapcsolódóan két konferenciára is sor kerül: 11-én Magyar művészettörténészek a vészkorszakban, valamint 12-én és 13-án Bevésett nevek címmel.
A Névsor a fugákban című pályamű alkotói Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter és Szigeti Nóra, az emlékművet tervpályázaton választották ki ez év tavaszán. Az egyetem épületének téglafalából kikapart habarcs helyére – olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi – a Trefort-kerten végigfutó bronzcsíkot helyeznek el az áldozatok nevével. A folytonos csík körbeöleli az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat kerül a falra. A kapcsolódó kutatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, fiatal kutatói végezték, tanáraik segítségével.
„Ez egy minimalista emlékmű, mindössze egy centiméter vékony bronzcsík alkotja – de az nagyon hosszú, kétszáznyolcan méter, az áldozatok nevével. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig fogja kemény keretbe az egyetem campusát. Az egyetem halottainak nevei random állnak egymás mellett: hiszen együtt jártak a falak közé mindaddig, amíg katonaként, munkaszolgálatosként, felfoghatatlan traumák áldozataiként nem haltak meg 1938 és 1944 között” – mondja az emlékműről György Péter egyetemi tanár, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetője, az emlékmű-pályázat bírálóbizottságának tagja. – „El lehet mellette menni, nem harsog, nem szól rád, de ha közel mész hozzá, akkor munkát ad, nyugtalanít. Ez a nyugtalanság azoknak is a dolga, akik nem jártak vagy nem járnak ide. Az emlékezés legjobb formája a munka, ez az identitás, a közös tudás alapja. Nálunk is elindulhat a helyhez kötött identitásképzés: nemcsak vakon idejársz, hanem tudod, kik éltek itt és mi történt velük. Apró vízjel, de kell, hogy látsszon.”
A november 14-i emlékműavatáson beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Dezső Tamás, a Bölcsészettudományi Kar dékánja. Az emlékmű közös felavatását a Himnusz eléneklése követi, közreműködik Molnár Piroska színművész és a Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszék Pro Musica Vegyeskara, vezényel: Erdős Ákos. Az avatás rendezője Bagossy László.
Időpont: 2014. november 14. 13:00
Helyszín: ELTE Trefort-kert (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A)
Konferenciák
A Holokauszt és második világháborús emlékmű felavatásához kapcsolódóan két konferenciát is rendeznek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
A Bevésett nevek címmel, november 12. és 13. között rendezett konferenciát Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora nyitja meg, majd Takács Zsuzsa költő írását Molnár Piroska színművész olvassa fel. A bevezető előadásokat Komoróczy Géza, György Péter, Csonka Laura és Szabó Levente tartja. A konferencián többek között az egyetem rendkívül összetett, széttartó sorsokat magába foglaló 1914 és 1945 közötti történetéről, az emlékezet közösségi és személyes narratíváiról, a művészet múltfeldolgozásáról is szó lesz. Az első napot kerekasztal-beszélgetés zárja Egyetemi közösség, trauma és emlékezet címmel, a moderátor Gács Anna lesz. A konferencia végén levetítik a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet diákjainak idén a Csillagos házak projekt keretében készített kisfilmjeit.
Időpont: 2014. november 12–13. 10:00
Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, fszt. 39.)
Az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete, a Péter András Alapítvány és az MTA BTK Művészettörténeti Kutatócsoport közös konferenciáját a holokauszt 70. évfordulója alkalmából szervezik 11-én. A Magyar művészettörténészek a vészkorszakban című tanácskozáson Marosi Ernő bevezetőjét követően Prokopp Mária és Tóth Károly Péter Andrásról, Tímár Árpád Elek Artúrról, Körber Ágnes Lányi Jenőről, Gosztonyi Ferenc Bodonyi Józsefről, Dávid Ferenc Csatkay Endréről, Tátrai Vilmos Gombosi Györgyről, valamint Markója Csilla Hekler Antal és Zádor Anna kapcsolatáról, továbbá Papp Gábor György Tolnay Károly és Erwin Panofsky princetoni kapcsolatáról tart előadást.
Időpont: 2014. november 11. 10:00
Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, fszt. 39.)