Az oroszok már a fürdőben vannak
Az elmúlt években lassan, de biztosan egyre több orosz és ukrán vendég jelent meg Hévízen, ahol már nemcsak a gyógyászati szolgáltatásokat veszik igénybe, hanem százával vásárolnak ingatlanokat is, sőt többen már a letelepedéssel foglalkoznak.
A sok évvel ezelőtti – a német és orosz ajkúak közötti kulturális különbségek miatti – kezdeti idegenkedés után egyre szívesebben fogadják a távoli vendégeket a szállodák, az éttermek, a kereskedők és más szolgáltatók, ugyanis ma már jórészt világot látott, tehetős, igényes és jól fizető vendégkörről van szó. Hévízen és a közeli Keszthelyen a német nyelvű feliratok és kínálat mellett már nem egy üzlet oroszul is invitálja a potenciális vásárlóit, az ingatlanforgalmazók orosz nyelvű honlapokat és prospektusokat kínálnak, az éttermek cirill betűs étlapokat készítettek, a programszervezők pedig már orosz nyelvű istentiszteleteket is szerveznek, hogy kielégítsék az igényeket.
Pihenni, venni, lakni
Keszthelyen oroszul kínálnak bútort, Hévízen ajándéktárgyakat és cipőbolti akciót, az ingatlanosok cirill betűs leírást adnak az eladó házakról, az éttermekben pedig nemcsak német és angol, hanem orosz nyelvű étlap is található. A sok német és osztrák rendszámú autó mellett a fürdőváros környékén ma már gyakran látni orosz és ukrán felségjelű autókat. Az időben ébredt ingatlanforgalmazók már-már olyan fellendülést látnak, mint a rendszerváltás után, amikor tömegesen jöttek a német és osztrák vevők. Az irány most kissé megfordult: ma sokszor az akkori vevők az eladók, az oroszok pedig az új vásárlók.
– Két évvel ezelőtt alakítottuk ki Hévízen az utazási és ingatlanirodánkat, miután már vagy tíz éve foglalkozunk oroszok és ukránok utaztatásával. Az érdeklődés egyre nagyobb, ezért idén már a második irodát is megnyitottuk a fürdővárosban – fogad az 1000 Út utazási iroda és egyben ingatlanforgalmazó vállalkozás helyi menedzsere, Halasi Tibor.
Közlése szerint a budapesti székhelyű, már itt élő oroszok tulajdonában álló vállalkozás hozza Hévízre és a Balaton térségébe a legtöbb orosz és ukrán vendéget Moszkvában, Kijevben és Jekatyerinburgban működő irodáik segítségével. Az utazásszervező és ingatlanforgalmazó cég ráadásul szinte teljes körű szolgáltatást is kínál a távolról érkezőknek, mert minden nagyobb hévízi szállodában van munkatársuk, aki segít az ügyintézésben, a tolmácsolásban és a szervezésben.
Saját adataikra támaszkodva Halasi Tibor azt mondja, hogy tavaly óta megduplázódott Hévízen az általuk utaztatott orosz és ukrán vendégek száma, és mióta a forinthoz képest erősödik az euró és a dollár, az ingatlanok értékesítése is lendületbe jött. Ez utóbbi már csak azért is jó üzlet az oroszoknak, mert míg Moszkvában négyzetméterenként két-három ezer euróba kerül egy ingatlan megszerzése, addig a gyógytó közelségében – nagyjából tíz kilométeres kör számít annak – ennek harmadáért kiváló minőségű házakat vehetnek. A menedzser hozzáteszi: az oroszok nagyon jó vevők, mert igényes épületeket keresnek, és gyakorlatilag nem is alkudoznak. Mindezek mellett a hazai jogszabályok maximális figyelembe vételével intézik a vásárlással kapcsolatos ügyeiket, nem keresnek jogi kiskapukat.
Jobb a közbiztonság, és élvezik a magyar konyhát
Akik először vendégként érkeznek, ha jól érzik magukat, általában visszajárnak ugyanoda. Így ma már számos szálloda törzsvendégként fogadja az oroszokat vagy ukránokat. Közülük a legtöbben utazási irodával érkeznek, de mostanra gyakoribbá vált, hogy egyénileg szervezik meg az útjukat. Miután sokaknak meg is tetszett ez a vidék, a letelepedést fontolgatják.
– Van itt nyugdíjas bíró-ügyész házaspár, háromgyermekes család, a kicsik már itt járnak iskolába. Akadnak azonban olyan családok, amelynek tagjai már az egész nyarat, mind a három hónapot itt töltik – sorolja orosz ismerőseit a menedzser. – A visszajáró vendégek között sokan vannak az olaj- és földgáziparban dolgozók közül, számos üzletember, jómódú nyugdíjas is akad, akiknek az a céljuk, hogy az otthon megkeresett pénzt itt költsék el.
S hogy miért is kedvelik Hévízt, a Balaton közelségét?
Olcsóbbak az árak, az otthonihoz képest sokkalta jobb a közbiztonság, kiváló a klíma, élvezik a magyar konyhát, és barátságosak velük a helyiek. De akad néhány dolog, ami még megoldásra vár, ha az Oroszországból és Ukrajnából érkezők számára jobb kiszolgálást szeretnének nyújtani.
Még több luxus
Halasi Tibor az oroszok igényei alapján úgy látja, hogy szükség lenne Hévízen legalább egy olyan hotelre, amelynek színvonala az ötcsillagos kategóriát is meghaladja.
A több ezer kilométeres táv miatt most leginkább a bécsi vagy budapesti repülőtérre érkeznek, de nagyon várják, hogy Sármelléken ne csak charter, hanem menetrend szerinti gépek is leszálljanak. Hiányoznak a környéken az igazán márkás holmikat kínáló üzletek is, többek között ezért indulnak innen egynapos bevásárlóutakra Bécsbe, Grazba vagy Budapestre.
Akik sokat vannak itt, autót is Magyarországon vennének, de a jelenlegi jogszabályok csak akkor teszik ezt lehetővé, ha céget alapítanak. – A letelepedési engedélyek megszerzése pedig akár nyolc évig is elhúzódó folyamat – magyarázza a menedzser.
(Forrás: MTI Fotó: Varga György)
A hivatalos adatok is azt mutatják, hogy lendületesen nő az érdeklődés Hévíz iránt az oroszok és az ukránok körében. Horváth Orsolya, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az idei vendégforgalomról megjegyzi, hogy az év első kilenc hónapjában majdnem másfélszeresére emelkedett Hévízen az orosz vendégek száma. Összességében még így sem éri el a németek vagy az osztrákok arányát, de lassan közelít a teljes vendégforgalom tíz százalékához.
Szeptember végéig 10 ezer orosz és 3800 ukrán turista érkezett a fürdővárosba, ahol az oroszok majdnem 100 ezer, az ukránok pedig 11 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ugyanebben az időszakban 154 ezer volt az összes vendég száma, és közel 759 ezer a vendégéjszakáké.
Mint az idegenforgalmi szakember hozzáteszi, az Oroszországból és Ukrajnából érkező vendégeket illetően szerencsés az is, hogy leginkább olyankor jönnek Hévízre, amikor más vendégek létszáma amúgy sem túl magas. Az ortodox karácsony és újév miatt január első két hete számít a csúcsidőszaknak. Ráadásul még a legnagyobb hidegben is szívesen járnak ki a tóra, vagyis nem csak a szállodán belüli fürdési, gyógyulási lehetőséget keresik.
Horváth Orsolya szintén úgy tapasztalta, hogy az orosz vendég igényes, leginkább a magas kategóriájú szállodákat keresi, magán apartmanokat inkább csak akkor, ha saját medencével, szaunával is rendelkezik és mellette étterem is van. Más szempontból is igyekeznek kiszolgálni őket, ezért tartanak idén télen már harmadik alkalommal orosz nyelvű éjféli misét az ortodox ünnepkör idején. Ez az utóbbi program már annyira népszerű, hogy hozzá kapcsolódóan január első hetében egyhetes pravoszláv karácsonyi kulturális programokat is szervez számukra a Gróf I. Festetics György Művelődési Központ.
Százával jönnek az ingatlanvásárlók
És még mindig a hivatalos adatoknál maradva: a Zala Megyei Kormányhivatal nyilvántartása alátámasztja a hévízi szakemberek tapasztalatait a növekvő érdeklődésről. Tavaly összesen 114 orosz és 21 ukrán állampolgár vásárolt ingatlant Zala megyében, míg idén eddig már 160 orosz és 26 ukrán adott be hatósági kérelmet a vásárlásához.
A településekre lebontott listából pedig kitűnik, hogy a legtöbben Hévízen és Gyenesdiáson, továbbá Felsőpáhokon, Keszthelyen és Cserszegtomajon vettek házat. Az év első kilenc hónapjában Gyenesdiáson például 29 orosz vagy ukrán tulajdonú ingatlant jegyeztek be, Hévízen 21-et, Felsőpáhokon 17-et, Keszthelyen pedig 16-ot.
A nagyarányú érdeklődés már régóta nem csak turisztikai szintű, a hévízi önkormányzat ugyanis hivatalosan is keresi a kapcsolatot az oroszokkal. Papp Gábor polgármester rögtön azzal kezdi, hogy éppen december 18-án utazik újból Oroszországba, a kaukázusi Pjatyigorszkba hivatalos látogatásra, és már nem ez az első alkalom. Meggyőződése, hogy olyan széles idegenforgalmi és akár befektetési kínálatot tud nyújtani Hévíz, ami láthatóan tényleg vonzó az oroszok számára. Azt azonban tárgyalópartnereitől többször hallotta: az utazásszervezők sem szeretnék, ha túl sok orosz érkezne, mert ők maguk jobban igénylik a nemzetközi társaságot, mint saját honfitársaik jelenlétét.
Az onnan érkező vendégek révén talán a gazdasági kapcsolatok is élénkülhetnek, erre utal, hogy tavasszal várhatóan megnyílik Hévízen az első orosz étterem. Az oroszok amúgy a szálloda- és szórakoztatóipari befektetésekben látnak fantáziát, de arra törekszenek, hogy ezekben az önkormányzat is közreműködjön, mert az egyfajta garanciát vagy biztosítékot jelent számukra.
Papp Gábornak szintén az a benyomása, hogy az oroszoknak nemcsak a gyógytóra van szükségük, hanem más élményeket is keresnek. Fontos számukra a Balaton közelsége, a műemlékek szépsége, de érdeklődnek a borvidékek iránt is, keresik a jó éttermeket és a minőségi árukat kínáló üzleteket.
– És valóban fontos lenne a könnyű megközelíthetőség, vagyis a sármelléki repülőtér jobb kihasználása, egy állandó összeköttetés megteremtése – teszi még hozzá a hévízi polgármester.
Nagy baja a csonkaországnak a Budapest-központúság és az úthálózat borzalmas hiányosságai. Ha már gyógyfürdő, az ország másik végében Gyulának is jól jönne a békéscsabai reptér nemzetközivé fejlesztése. Csak hát amíg az autópályaépítésekből is lehet eleget sikkasztani, kit érdekelnek a regionális fejlesztési tervek... Ehelyett szép lassan már a Ferihegyről is elriasztják a fapados légitársaságokat. Éljen a posztszocializmus.