Az Európai Bizottság is bírálja a szlovákokat
Az EB jogi szolgálatának még nem hivatalos véleménye alapján Magyarország felléphetne a szlovákiai magyarok védelmében.
Alátámasztja Magyarország számos aggályát a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasításával kapcsolatban az a csütörtökön nyilvánosságra került, nem hivatalos vélemény, amelyet az Európai Bizottság főtitkárságának jogi szolgálata fogalmazott meg. Balázs Péter külügyminiszter szerint az uniós kifogások alapján Magyarország szükség esetén fel tud majd lépni a szlovákiai magyarok védelmében.
A külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban kifejtette: az Európai Bizottság egyik legtekintélyesebb és legfontosabb belső részlegének számító jogi szolgálat belső véleményének az a legnagyobb jelentősége, hogy ha az abban megfogalmazott valamelyik eset konkrétan előfordul – például egy magyar munkavállalót nem alkalmaznak azért, mert nem tud elég jól szlovákul – akkor Magyarország fel tud lépni a szlovákiai magyarok védelmében. Ehhez szükséges, hogy az ottani magyarok törvényes képviselői, alapítványok, szervezetek figyeljék és jelezzék az aggályos eseteket – mondta a miniszter. A jogi szolgálat belső véleményét a szlovákiai magyarság is használhatja – tette hozzá.
Az egyik legfontosabb kifogás, amelyet a jogi szolgálat Pozsony figyelmébe ajánlott, a büntetések kiszabására vonatkozik. Magyar részről kezdettől fogva aggályosnak tartották, hogy a törvénysértés szankcionálására 100-tól 5000 euróig terjedő, azaz 1-től 50-szeresig terjedő tételt határoztak meg lehetséges büntetésként. Az uniós belső vélemény kifogásolja, hogy a büntetési tételek túlságosan „tág határok között mozognak” – mondta a külügyminiszter.
Balázs Péter szerint különösen kedvező, hogy a jogi szolgálat ajánlása értelmében „kötelezni kellene az egészségügyi intézményeket, hogy kisebbségi nyelvet tudó személyzetet alkalmazzon”. A december 16-án elfogadott végrehajtási utasítás arról rendelkezik, hogy az egészségügyben, beteg-orvos viszonylatában nem fogják ellenőrizni az államnyelvtörvény rendelkezéseinek betartását.
A jogi szolgálat véleményéről a Bruxinfo hírportál tett közzé összefoglalót csütörtök reggel. A hírportál szerint a jogi szolgálat még decemberben vizsgálta meg a végrehajtási rendelkezések tervezetét, mielőtt az arról szóló végleges kormányhatározatot elfogadták volna Pozsonyban. Balázs Péter szerint a Bruxinfo birtokába jutott dokumentum, amely egyelőre a jogi szolgálat bizalmas, belső anyaga, valószínűleg szlovák kérésre készült el. Egész biztos, hogy a végrehajtási rendelkezések elfogadásakor Pozsony ismerte a véleményben megfogalmazott összesen 12 tartalmi és formai kifogást – mondta a külügyminiszter. Ennek ellenére a szlovák törvényhozók több intelmet figyelmen kívül hagytak: Balázs Péter szerint „valószínűleg elborzadtak” azon, hogy a testület ilyen sok kifogást fogalmazott meg.
Magyarország alapvető kifogása a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasításával kapcsolatban az, hogy Szlovákia a kisebbségi nyelvhasználatot túl szigorú jogszabállyal próbálja korlátok közé szorítani és fenyegető büntetésekkel megpróbálja az embereket elriasztani az anyanyelvük használatától. Ha valaki félti az állását – „egy ilyen törvénnyel a feje fölött” – meg fogja gondolni, hogy magyarul szóljon a kollégájához – fejtette ki a külügyminiszter. Bár az államnyelvtörvény alapvetően a szlovák állam és az ottani magyar kisebbség konfliktusa, a végrehajtási rendelkezések elfogadása hatással volt a magyar-szlovák viszonyra is. Szlovákia megtehette volna, hogy még egy ideig nem lépteti életbe a törvényt, de a keményebb vonalat választotta – tette hozzá.
A külügyminiszter az MTI kérdésére elmondta: hosszabb távon számít arra, hogy Pozsony nemzetközi nyomásra esetleg változtathat a végrehajtási utasításon, sőt magán a törvényen is. Balázs Péter szerint a Bruxinfo híre is azt mutatja, hogy a végrehajtási utasítást ebben a formában a nemzetközi szervezetek nem tudják elfogadni. Szlovákiában júniusban lesznek választások, nemsokára megkezdődik a kampány, és olyankor egy kormány nem szokott visszavonulni, önmagát nem szokta bírálni. Balázs Péter úgy fogalmazott, az adott politikai szituációban nem számít arra, hogy a következő fél évben Szlovákia lényegesen módosítja az utasítást. Hozzátette: az a lehetőség még fennáll, hogy „megsúghatják” a kulturális miniszternek, a büntetéseket nem kellene „nagyon durván alkalmazni”.
A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság tárgyalásai folytatódnak, Magyarország még az év elején kezdeményez egy újabb találkozót. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa egy-két hónapon belül Magyarországra látogat. Balázs Péter azt várja, hogy a főbiztossal újra elővegyék azt a kilencoldalas ajánlást, amelyet Vollebaek még nyáron tett közzé, és amelynek elfogadásáról a magyar és a szlovák kormányfő a szécsényi találkozón megállapodott. A tervek szerint sorra veszik majd azt a nagyjából 20 pontot, amelyeket Magyarország szerint Szlovákia figyelmen kívül hagyott a végrehajtási utasítás elfogadásakor.