Az ausztrálok olyanok, mint a kínaiak?
Ami azt illeti, hasonlóság fedezhető fel a kínai internetcenzúra és az ausztrál helyzet között. Civil mozgalmak és szolgáltatók is tiltakoznak.
Az ügy súlyosságához méltatlan, szűk látókörű nyilatkozattal védi az ausztrál távközlési miniszter a tartalomszűrést. Folyamatosan zajlik az ausztrál internet tartalmainak szűrésére irányuló kormányzati törekvés körüli vita, s most már nemcsak civil mozgalmak tiltakoznak a „cenzúra” miatt, hanem a közelmúltban a Google is felemelte szavát ez ellen (szinte napra pontosan akkor, amikor felfüggesztették a kínai Google cenzúrázását).
Valószínűleg ez utóbbi, a Google tiltakozása „verte ki a biztosítékot” Stephen Conroynál, a szűrést kezdeményező és nagy erővel támogató ausztrál távközlési miniszternél, mivel nemrég visszatámadott, és azt állította, hogy az a cég ne kritizálja a törekvéseiket, akik megosztják levelező szolgáltatásuk, a Gmail adatait az amerikai kormányzattal.
Conroy érvelése tipikusan politikusi, mivel összemos tényeket. Azt már Eric Schmidt, a Google vezetője is elismerte, hogy a Bush-kormányzat által bevezetett terroristaellenes intézkedések egyik folyományaképp 2001-ben megszavazott törvény, a Patriot Act rendelkezéseinek felelnek meg, amikor kérésre átadnak a hatóságoknak adatokat (Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act of 2001 – ez a törvény a rendvédelmi szervek számára a korábbinál egyszerűbb módon, bírósági végzés nélkül teszi lehetővé az állampolgárok kommunikációjának megfigyelését), de ezekben az esetekben egyszerűen csak engedelmeskednek az amerikai törvényeknek. A Google ausztrál képviselője az itnews ausztrál szaklapnak megerősítette, hogy maximálisan védik a felhasználók jogait, mindaddig, amíg a törvények nem kötelezik őket más viselkedésre.
A távoli Ausztráliában az internetes tartalomszűrés körül zajló harc azért tanulságos egy európai számára is, mivel kontinensünkön is tapasztalhatóak hasonló törekvések, és vélhetően az ide is begyűrűző mozgalmak által elindított folyamatok forgatókönyvei is hasonlóak lesznek. Az jól látható, hogy a tartalomszűrés – mely, mint mindig, a gyermekpornóra, annak tiltására hivatkozik elsősorban – politikai szlogenné, szavazatvadász jelszóvá vált – anélkül, hogy emögött bármi komolyan vehető technológiai, társadalmi koncepció lenne. A szűrést szélsőségesen támogatókat az sem rendítette meg, hogy az elképzelés nyilvánosságra hozatala óta számtalan olyan esettanulmány látott napvilágot, melyek egy ilyen rigid szűrés megvalósíthatatlanságát, a módszerekben rejlő visszaélési lehetőségeket, a valódi problémákkal szembeni tehetetlenség miatt megszülető pótcselekvések értelmetlenségét mutatták meg.