Az angol mellett az eszperantó nyelvvizsga is népszerű
Bár a felsőoktatásba felvételizők jelentkezési lapjukat február 15-éig adhatták be, többletpontot jelentő nyelvvizsgát még ezt követően is szerezhetnek, ha a sikeres vizsgát elismerő igazolást július 8-áig elküldik postai úton, vagy feltöltik az elektronikus felvételi felületén keresztül.
Tavasszal még inkább felpezsdül a nyelvvizsgaközpontok élete a pluszpontokért küzdő középiskolások miatt, akik leginkább angol, német, francia és olasz nyelvből tesznek vizsgát.
Az Oktatási Hivatal (OH) Akkreditációs Központjának 2001-2010 közötti időszakról vezetett statisztikái szerint az utóbbi tíz évben az angol a legnépszerűbb nyelv a vizsgázók körében. Ezt követi a német, amelyből feleannyian igyekeznek vizsgát tenni, mint angolból. A harmadik helyet az eszperantó szerezte meg. A francia nyelv ismeretében a némethez képest tized annyian indulnak nyelvvizsgát szerezni, ezért ezt a negyedik, az olaszt pedig az ötödik helyre sorolhatjuk.
Angolból minden évben nő a nyelvvizsgák száma, 2001-től 2006-ig minden esztendőben 10-20 ezerrel többen próbálkoztak. 2007-től viszont csupán 2-4 ezerrel nőtt ez az érték, míg a német nyelvből megírt vizsgák száma 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent: évente körülbelül kétezerrel. A francia és az olasz nyelvvizsgák száma átlagosan 2-4, illetve 1-2 ezer között mozog minden esztendőben. Eszperantóból viszont – 2006 óta – ötezernél is több nyelvvizsgát tesznek évente. Miközben a négy másik nyelvből az utóbbi tíz évben a legnagyobb arányban a 14-19 év közötti korosztály ment nyelvvizsgázni, az eszperantót a 20-24, illetve a 25-29 évesek választották. Ennek oka lehet, hogy az oklevél átvételének feltétele a nyelvvizsga, eszperantóból pedig könnyebben teljesíthető ez, mint bármelyik másik nyelvből. Angol, német, francia és olasz nyelvvizsgát a 20-24 év közöttiek is nagy számban írnak, feleannyian próbálkoznak viszont a 25-29 éves korosztályból.
A középfokú nyelvvizsgák száma minden évben nő, és többszöröse a felső- és alapfokú szintű próbálkozásoknak. 2001-ben még 66 954 középfokú nyelvvizsgát tettek, míg a tavalyi évben már több mint 135 ezret. Nem egyenletes viszont az eredményesség. 2001-2002-ben a sikeres angol nyelvvizsgák száma körülbelül annyi volt, mint 2009-2010-ben (60-70 ezer között), a köztes időszakban azonban 83-101 ezer között mozgott ez a szám, csökkenő tendenciát mutatva. Ez a mozgás tapasztalható a német nyelvvizsgákat illetően is. Az OH 2010-es adatai szerint a 14-19 éves korosztályból több mint 68 százalék tett sikeres nyelvvizsgát a múlt évben középfokon (B2), felsőfokon (C1) pedig 73 százalék ez az arány. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg C1 szinten csupán 6.031 tanuló indult el az oklevél megszerzéséért, a B2-es vizsgát 51.209 diák próbálta meg a már az említett korosztályból.
Kevés szak bemeneteli feltételeként írják elő a nyelvvizsgát, a legtöbb képzésben plusz pont kapható érte, kivételek ez alól a nyelvszakok. Utóbbiak ugyanis emelt szintű érettségit tesznek kötelezővé az adott nyelvből, amelyet nem válthat ki a már meglévő nyelvvizsga sem. Évente körülbelül 2000 diák választja németből, illetve körülbelül 4000 angolból az emelt szintű nyelvvizsgát. Amellett, hogy az egyes idegen nyelv szakokon ez kötelező, vonzó ebben a vizsgában, hogy 60-100 százalék közötti teljesítmény esetén középfokú nyelvvizsgával egyenértékű. A felvételi eljárásban természetesen az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat kapják meg a tanulók, nem pedig a középfokú nyelvvizsgaért adható pluszpontokat.
Az idegen nyelvből tett magasabb szintű érettségi a későbbiekben középfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványként felmutatható. Az angolból emelt szinten vizsgázók száma évente folyamatosan nő, 2006-ban még 3.523 tanuló tett középszintűnél nehezebb érettségit, míg 2010-ben már 4.510. Az angol nyelvből emelt szintű vizsgát tevők közül évente 70-80 százalék 60 százalék felett teljesít, tehát eléri a középfokú nyelvvizsga szintet. Német nyelvből szintén emelkedik az emelt szinten érettségizők száma, 2006-ban még ebbe a kategóriába kevesebb, mint 1.700 diák tartozott, míg tavaly már kétezer felett volt a létszám. Közülük a vizsgázók 80-85 százaléka teljesít 60-100 százalék között emelt szinten.
Már a jelentkezéskor követelmény a nyelvvizsga – a nyelvi szakok mellett – egyes gazdasági képzések esetében. Így például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment, valamint nemzetközi gazdálkodás szakok angol nyelvű képzésén, ahol követelmény az angol általános vagy szakmai középfokú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása. A Budapesti Gazdasági Főiskolán szintén az idegen nyelven folyó képzéseken, így a nemzetközi gazdálkodás angol és francia nyelvű képzésén szükséges legalább középszintű nyelvtudás.
Ez azért is érdekes, mert kiderült belőle, hogy pl. a spanyol nyelv hazai népszerűsége mennyire látszólagos csak, mintsem valóságos – amit én mindig is gyanítottam. (Sokan csak "szeretnék" megtanulni, mégsem tanulják vagy gonolják teljesen komolyan.)