Arab és kopt nyelven celebrálták a misét
Nem mindennapi élményben lehetett részük azoknak, akik vasárnap Pestszentlőrincre látogattak. A kopt nyelvvel egyébként is ritkán találkozhatnak Magyarországon, de az arab nyelvű keresztény szertartás sem megszokott.
III. Senuda, a kopt keresztény közösség vezetője felszentelte egyházának első magyarországi templomát vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi Szemeretelepen. A Selmecbánya úton újonnan épített templomot III. Senuda – egyiptomi egyházi szóhasználat szerint kopt pápa – az egyház püspökeivel együtt szentelte fel több száz hívő jelenlétében a mintegy háromórás, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett megtartott szertartáson.
A templomot Istennek Szülője, Szentséges Szűz Mária és Mihály arkangyal tiszteletére emelték. A kopt ortodox egyház vezetőjének biztonságára többtucatnyi kormányőr és rendőr vigyázott. A zsúfolásig megtelt templomba csak fémdetektoros kapun áthaladva, többszöri ellenőrzés után lehetett bejutni, és az épületet csak a szertartás végén lehetett elhagyni. Az egyházfőt a szertartás alatt is körülvették a püspökei, illetve a biztonsági emberek. A kiemelten védett III. Senudát magyarországi és több európai országból érkezett hívők tapssal, üdvrivalgással köszöntötték.
Legalább kétszázan nem jutottak be a templomba, ők kivetítőn követték a főoltár előtt zajló ceremóniát. A kopt pápa az arab és kopt nyelven zajló liturgia során imádkozott a betegekért, az utazókért, a levegőért és a terményekért, az elhunytakért, az áldozatokért, a békéért, a gyülekezetért, Egyiptom elnökéért, majd felszentelte a templom mindhárom oltárát, az oltárterítőket, az oltár szent edényeit, valamint az ikonokat és festményeket.
A kopt egyház templomaiban három oltár van, mert hitük szerint kilenc órán belül tartott szertarások alkalmával nem használhatják ugyanazt az oltárt. A főoltárt Szűz Máriának, a bal oldalit Mihály Arkangyalnak, a jobb oldalit pedig Remete Szent Pálnak és Szent Antalnak szentelte fel III. Senuda. A Jézus Krisztust ábrázoló fali festménnyel díszített szentélyt fából készült díszes, az apostolokat ábrázoló ikonokkal ellátott fal választja el a templom többi részétől, amelyben külön rész van fenntartva a papság, a férfiak és a nők számára.
A vallási közösség papjának, Juszuf (József) atyának Alexandria pápája és Szent Márk evangélista Apostoli Katedrájának 117. patriarchája a templomszentelés alkalmából díszrangot adott.
A templom papja rövid beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az ország első kopt templomának létrehozásához, és Isten kegyelmét kérte az igaz szolgálatra. Megjegyezte, hogy III. Senuda magyarországi látogatásáról a sajtó terjedelmesen beszámolt, az ország vezetői pedig kiemelten fogadták és köszöntötték.
A kopt pápa egy Szűz Máriát ábrázoló ikont ajándékozott a templomnak, oklevelet és emlékérmet az egyházi közösség több tagjának, a Külügyminisztérium és a kormányzat volt és jelenlegi képviselőinek.
A templomszentelésen a kormányt Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte.
A templomszentelés alatt az arab és kopt nyelven celebrált liturgiai szövegen kívül a hívők által vártakkal ellentétben beszédet nem tartott III. Senuda.
Kopt karácsonyi mise (2011. január 6., részlet)
A mintegy háromórás szertartás zárásaként a pátriárka egyenként megáldotta a hívőket, majd rendőri biztosítás mellett a ferihegyi repülőtérre hajtatott az egyház öt püspökével együtt, hogy visszatérjen székhelyére, Kairóba.
A mintegy nyolcmillió tagot számláló, a hagyomány szerint Szent Márk, Alexandria püspöke által alapított keresztény egyház vezetője az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából pénteken érkezett Magyarországra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly nyári meghívására. A Parlamentben találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Orbán Viktor kormányfővel, aki ez év eleji egyiptomi látogatásakor megerősített a meghívását.
A most 88 éves, történész végzettségű egyházi vezetőt 1971-ben választották pápává. Az akkori hatalom 1981 és 1985 között száműzte, kolostorba vonult vissza.
III. Senuda a mai napig részt vesz a közéletben, és az Egyiptomot érintő kérdésekben sokszor ad hangot markáns véleményének. A kopt egyházban ökumenikus nyitást valósított meg, a keleti ortodoxia képviselői mellett 2000-ben találkozott II. János Pál pápával is. Magyarországon 1996-ban járt, szerzetesként látogatott Pannonhalmára.
Semjén Zsolt, az egyházi diplomáciáért is felelős miniszterelnök-helyettes, miután szombaton megbeszélést folytatott a Parlamentben az egyházfővel, a kelet-nyugati egyházi párbeszéd szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte III. Senuda és az öt kopt püspök magyarországi látogatását.
A pátriárka a találkozó után az első magyarországi kopt templom felszentelését jelentős lépésnek nevezte egyháza és annak kelet-európai jelenléte szempontjából. Mint mondta, most már az összes kontinensen jelen vannak püspökeik és templomaik. „Mindörökre jó kapcsolatban szeretnénk élni a magyarokkal” – fogalmazott még szombaton III. Senuda.