A világ angoltudása: Magyarország a 8. helyen
Magyarország a 8. helyen végzett abban az 54 országot vizsgáló felmérésben, melyben a készítők a több mint félszáz ország lakosságának nyelvtudási szintjét térképezték fel – olvasható az oktatas.hu oldalon.
Az angol nyelvű tanulmányból egyebek mellett az is kiderült: a nők jobban beszélnek angolul, mint a férfiak, valamint azok a munkakeresők, akik az országuk átlagához képest jól beszélnek angolul, 30-50 százalékkal többet keresnek, mint ugyanolyan képesítésű társaik a nyelv ismerete nélkül.
A kutatás eredményeként a legjobban teljesítő országok közé Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország és Norvégia került – Magyarország a második csoportban kapott helyet, melyben a 3., összességében pedig 8. helyezést ért el. (Előtte áll még Belgium és Ausztria.)
A tanulmány szerzői a bevezetőben hangsúlyozzák: ez az első olyan index, amely különböző országok felnőtt lakosságának angoltudását hasonlítja össze. A vizsgálat alapjául szolgáló tesztet 1,7 millió felnőtt töltötte ki a 2009 és 2011 közötti időszakban.
A nők jobbak a férfiaknál
A felmérések azt mutatják, hogy a nők jobban beszélnek angolul, mint a férfiak: előbbiek 53,9, utóbbiak 52,14 százaléka tudja használni a nyelvet. Igazán nagy szakadék a két nem között a Közel-Keleten és Észak-Afrikában figyelhető meg: több mint 5 százalékponttal teljesítettek jobban a nők, mint a férfiak.
Az ipari szektort vizsgálva megállapították: ott, ahol a hazai piacra – oktatás, kiskereskedelem, állami szektor – fókuszálnak, kevesen beszélnek megfelelő szinten angolul, de ezt – a fent említett okokból – nem is követelik meg. Az exportorientált gazdaságoknál azonban elengedhetetlen a legalább minimális szintű angoltudás. A foglalkoztatottságban is óriási szerepe van annak – mutat rá a tanulmány –, hogy a munkavállaló milyen jól beszéli a nyelvet. A kutatás szerint ugyanis azok a munkakeresők, akik az országuk átlagához képest jól beszélnek angolul, 30–50 százalékkal többet keresnek, mint ugyanolyan képesítésű társaik a nyelv ismerete nélkül.
A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott – állítják a szakértők –, hogy az angoltudás ma az alapvető kompetenciák egyike. Éppen ezért olyan szinten kellene tanítani és számon kérni azt, mint ahogy az anyanyelven elsajátított olvasási és matematikai képességeket.
A tanulmányból az is kiderül, hogy az angolul beszélők háromnegyede ma már nem az angol anyanyelvűek közül kerül ki. Az ezen a nyelven történő kommunikáció nagy része most már a nem anyanyelvű beszélők között zajlik, akik általában elfogadják a nem sztenderd nyelvtant és kiejtést – ám csak addig, míg a kommunikációt, a mondanivaló érhetőségét nem befolyásolja.
Kisgyermek korban könnyebb a nyelvtanulás
A korábbi kutatások szerint késő gyermekkortól kezdve a nyelvtanulási képesség a kor előrehaladtával folyamatosan romlik. Az e témakörben készített tanulmányok arra utalnak, hogy a 8–12 éves gyerekek általában gyorsabban tanulnak meg angolul, mint a náluk idősebbek. A gyerekeknek 4–7 év szükséges ahhoz, hogy olyan jól tudjanak angolul, mint azok a társaik, akiknek ez az anyanyelvük, valamint 3–5 év, hogy folyékonyan beszéljék azt. Emellett bizonyított az is, hogy a kétnyelvű tinédzserek és felnőttek könnyebben váltanak a feladatok között és magasabb szellemi rugalmasságot is mutatnak.
A diákok – azért, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a gimnáziumból kilépve, illetve a felsőoktatási felvételin – egyre több időt próbálnak meg külföldön tölteni – olvasható a tanulmányban. A felnőttek pedig online szolgáltatásokat vesznek igénybe vagy esti kurzusokra járnak, hogy fejlesszék angoltudásukat.
Magyarország a 8. helyen!
Európa angoltudása feltűnően erős, a legtöbb pontszámot elért 11 ország ezen a kontinensen található. Magyarország a 2007–2009-es időszakot alapul vevő rangsorban a 20. helyet foglalta el, tehát 2012-es 8. pozícióját tekintve 12 helyet javított az elmúlt három évben, 9,59 ponttal emelve teljesítményét.
Az EF English Proficiency Index 2012 című tanulmány a világ 54 országának angoltudását vizsgálta meg, melynek alapján öt csoportba sorolta azokat. Magyarország összességében a 8. helyet foglalja el – maga mögé utasítva egyebek mellett Németországot, Lengyelországot, Svájcot, Franciaországot, Japánt, Kínát és az afrikai országokat.
A magyar hallgatók és frissdiplomások többsége beszél angolul
„Ha mindenkit, aki – bármilyen szintű – nyelvtudásáról nyilatkozott, számba veszünk, azt látjuk, hogy a frissdiplomások körében az angol nyelv egyértelműen dominál, csaknem 93 százalékuk jelezte, hogy beszéli a nyelvet” – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legutóbbi, a frissdiplomásokról gyűjtött 2011-es adatairól szóló tanulmányából, mely 2012 januárjában jelent meg.
A hallgatóknál „az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható leggyakoribbnak, 91 százalékos ismertséggel” – áll az Educatio 2012 márciusában megjelent tanulmányában, mely szerint angolul legkevésbé a művész- és pedagógusképzés hallgatói tudnak, körükben 10 százalék körüli a nyelvet nem ismerők aránya.
A 93 %-ot keveslem, az én felméréseim 101 %-ot mutattak ki.
@El Vaquero:
The EF English Proficiency Index calculates a country’s average adult English skill level using data from three different EF English tests completed by hundreds of thousands of adults every year. Two tests are open to any internet user for free. The third is an online placement test used by EF during the enrollment process before students start an English course. All three include grammar, vocabulary, reading, and listening sections. The online placement test is a 30-question adaptive exam, so each student’s questions are adjusted in difficulty according to his previous correct and incorrect answers. The two non-adaptive tests are 60 and 70 questions in length. All scores have been validated against EF’s course levels. The test administration is identical for all three tests with students completing the exam on their own computers at home. There is no incentive for students to artificially inflate their scores on these low-stakes tests by cheating or cramming as the results do not lead to certification or admission to a program.
(www.ef.fi/epi/about-epi/ )
Amúgy a bediktálásos felmérések tipikusan azt mérik, az adott személy mit gondol a saját tudásáról. Azt pedig sokszor kimutatták már, hogy a magyarok elég rosszul ismerik a saját tudásukat: van, aki túlbecsüli, más meg alábecsüli.
Az ilyen becsszóra bediktálásos felmérés mindig kamu. Még hogy a friss diplomások 93%-a beszél angolul, meg magunk mögé utasítjuk Németországot... jó vicc, a vakbelem is röhög.
@BPE: Gondolom nyelvtanárokkal töltették ki a visszaküldendő teszteket... ):oP
@Krizsa: Mondjuk úgy, h a diplomások többsége angolból nyelvvizsgázik. Az, h tudnak, túlzó eufemizmus... :/
Meg vagyok lepve, hogy csak a 8. helyen vagyunk. Szerintem valójában az első helyen lennénk, ha még ennél is gránitszilárdságúbb metodológiával végezték volna el a vizsgálatot, pl. "Pista bácsi, ugye, hogy tetszik tudni beszélni angolul a Pista bácsinak?" "Hát..." -- mondaná erre a jó Pista bácsi, vö. igenlő válasz önbevallásos szociolingvisztikai felmérésben. Ami meg a nyelvtudás színvonalát illeti, nem túlzás azt állítani, hogy például a világon mink beszélünk a legszebben angolul. Kellene már a nyestnek egy ilyen vizsgálatot is találnia -- elég nagy a net, biztos van ilyen. Egyéb rendeléseim is lennének, csak nem tudom, hogy ezen a helyen adhatom-e le ezeket?
Tudnak - a diplomások, mindenestre. Mert már a komm. alatt is kötelezően tanultunk angolul az egyetemen...
Ööö, a tavalyi Eurobarometer felmérésben hazánk utolsó lett az idegennyelv-ismeret tekintetében. Igaz, abban sokkal kevesebb résztvevő válasza szerepelt, és önbevalláson alapult. Ez meg ha jól értem, egy évekig tartó, rengeteg ember által kitöltött, tényleges teszt volt. Akkor most nyugodjunk meg, a magyarok tudnak angolul, de nem merik bevallani?