A szirtiborz dala
A szirtiborz első ránézésre jelentéktelen kis szőrmóknak tűnhet, ami olyan, mintha a mormota, a nyúl és a patkány keveréke lenne. Valójában azonban sokkal izgalmasabb ez a kis állat.
Talán sok olvasónak okozunk meglepetést, ha elmondjuk, hogy ennek a 45-55 cm hosszú rágcsálószerű állatkának a legközelebbi rokonai az elefántok és a tengeri tehenek. Lábaik az elefántokéhoz hasonló patában végződnek. A biológusok szerint a szirtiborzok állandóan növő metszőfogaihoz hasonló fogakból fejlődött az elefántok agyara: a genetikai vizsgálatok is alátámasztják ezt a kapcsolatot.
(Forrás: Wikimedia Commons / Roland45 / GNU-FDL 1.2)
Nemrég még érdekesebb dologra jöttek rá a Haifai és a Tel Avivi Egyetem biológusai – számol be a The New York Times. A hím fokföldi szirtiborzok (Procavia capensis) énekében – ami akár 5-10 perc hosszú is lehet – szabályos szerkezeteket ismeretek fel. Az emlősállatok közül eddig csak a bálnáknál, a denevéreknél és az emberszabásúaknál találtak ilyet. Ráadásul vannak „tájszólások”, azaz Izrael különböző területein kicsit eltérő az ének szerkezete.
A szirtiborzokkal Afrikában és a Közel-Keleten találkozhatunk. Kisebb rokoni csoportokban élnek, amelyek vezetője egy domináns hím. Azt feltételezik, hogy amikor a fiatal hímek elhagyják a csoportjukat, akkor „magukkal viszik” a csoport nyelvváltozatát; az új társak kis változtatással utánozzák le azt, így alakul ki egy új változat.
A megfigyelések során a tudósok a genetikai vizsgálatoknál is alkalmazott matematikai módszereket használtak a szirtiborz-dalok „szórendjének” elemzésére. Öt hangot különböztettek meg: a jajgatást, a csettintést, a horkantást, a cincogást és a csicsergést. Ezek szabályosan követték egymást.
Mindezek ellenére lehetséges, hogy a hangok sorrendje nem hordoz kifejezett információt – mondja Arik Kerschenbaum, a Haifai Egyetem biológusa és a kutatás egyik résztvevője. Az új felfedezés azonban így is fontos, mert azt mutatja, hogy a beszédhez hasonlító komplex szerkezetekre a bálnákon, denevéreken és főemlősökön kívül akár más állatoknál is bukkanhatunk.
Forrás
Ráadásul kulturális jelentősége is van neki, mert szerepel a Bibliában a nem kóser állatok felsorolásánál, mint olyan állat ami kérődzik, de nem hasadt körmű. Károli Gáspár "hörcsöknek" fordította.
Valójában persze nem kérődzik, de néha tényleg rágó mozdulatokat végez.
www.youtube.com/watch?v=m4SQVOhzE38
@Roland2: De a minimamut szintén csak névrokona a rendes cickánynak. És távolabbi rokona az elefántnak, mint a cickány dalos ajkú görög druszája. Egyébként bevallom őszintén, nem könnyű megbarátkoznom ezzel az új rendszerezéssel, ahol a szarvas közelebbi rokona a bálnának, mint a lónak (amelyik pedig közelebbi rokona a denevérnek, mint a tevének.)
@arafuraferi: A bolhából viszont sokan csinálnak elefántot...Egyébként az elefántcickány is rokona az elefántnak : www.delmagyar.hu/szeged_hirek/eger_elefantormannyal_a_szegedi_vadasp
@Sigmoid: Ha a bolha és az elefánt nem is közeli hozzátartozói egymásnak, de legalább a cickánnyal névrokon szirtiborz és az elefánt közös felmenőkkel büszkélkedhetnek.
Hehe... Nem is tudtam hogy van ilyen állat. xD Állati jó.
De jópofa :) Olyan,mintha röhögne :)