A számítási felhő – előrejelzés
Újra visszatértünk a számítástechnika hőskorába? A felhő tulajdonképpen már fél évszázada létezik, csak kezdetben egyáltalán nem így hívták. Miért jött újra divatba, és kinek jó ez? Az egyszeri felhasználó pórul járhat, ha nem vigyáz az adataira!
„Váltson ön is a felhőre! Költöztesse át vállalkozását a felhőre!” Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel nap mint nap találkozhatunk. De pontosan micsoda a számítási felhő, és valóban újdonság-e, vagy csak most kapta fel a média? Tényleg megkönnyíti a munkát? Mint azt látni fogjuk, bizonyos esetekben akár meg is nehezítheti. Bemutatjuk, mit érdemes mérlegelni, mielőtt megpróbálkozunk a váltással!
(Forrás: Wikimedia Commons)
Süss fel nap
Az mindig a konkrét szolgáltatástól függ, milyen arányban támaszkodik a felhőre és mennyire veszi igénybe a saját gépünk erőforrásait. A példánkban szereplő Google Docs telepíthető az asztali gépünkre is, és akkor nem kell hozzá állandó internetkapcsolat, de jellemzően nem így szokás használni.
A számítási felhő lényege, hogy a különböző számítástechnikai szolgáltatások nem helyben, az asztali számítógépen futnak, hanem egy távoli adatközpontban, és a hálózaton keresztül érhetőek el. Ez a hálózat leggyakrabban az internet, de lehet akár egy cég belső hálójáról is szó. Például ha nem az asztali gépünkre telepített táblázatkezelőt használjuk, hanem a Google Docs táblázatkezelőjét, akkor mi is a Google felhőjét vesszük igénybe. A Docs a Google gépein tárolja az adatokat, mi pedig a webböngészőn keresztül tudunk hozzájuk férni.
A „távoli gépeken futó szolgáltatás” elég bonyolultan hangzik... a marketingeseknek mindenképp egy rövidebb kifejezésre volt szükségük, hogy eladhassák az újdonságot a vevőknek. Miért lett ez a kifejezés épp a felhő? A számítógéphálózatok szerkezetét szemléltető ábrákon a felhő alakú forma már a kilencvenes évek óta nagyjából azt jelentette, hogy „ott van egy hálózat, aminek a szerkezetét most nem szeretnénk leírni”. Mint a következő spanyol ábrán is látható, egyre gyakrabban az internet helyettesítésére használták.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A felhő képzete tehát már egy ideje összekapcsolódik az internettel és a közelebbről nem részletezett működésű rendszerekkel. Ráadásul az átlagembereknek általában kellemes dolgok jutnak eszébe róla – a felhő légies, könnyed, sőt akár a szabadság szimbóluma is lehet. A számítási felhő valóban nagyobb szabadságot nyújthat...
Takarékoskodjunk többféleképpen
A felhő nagyon jól jön, ha arra van szükségünk, hogy az adataink bárhonnan elérhetőek legyenek. Az interneten keresztül elérhetjük a központban tárolt adatainkat, és ha valamit változtatunk rajtuk, azt más számítógépekről vagy mobil eszközökről is azonnal látni fogjuk.
A felhő emellett leegyszerűsíti a karbantartást. Ha minden felhasználóra kiható változtatásokra van szükség, nem kell egyenként körbejárni a gépeket, hanem elég csak az adatközpontban elvégezni a megfelelő módosításokat. Mindenki oda csatlakozik és onnan éri el a kívánt szolgáltatást. Ha nagy a szolgáltató, sok felhasználóval, akkor a programhibákra, biztonsági résekre hamar fény derül, és gyorsan javítják őket. (Legalábbis jobb esetben...) Ha a cégünk ingét-gatyáját rákölti az informatikai rendszere karbantartására, akkor nagy előrelépés lehet a felhő, hiszen így gyakorlatilag kiszervezzük a karbantartást egy másik céghez. Ha egyéni felhasználók vagyunk, akkor is megkönnyítheti az életünket, ha nem mindent magunknak kell összeraknunk.
A felhővel máshogy is lehet spórolni. Ha nem az asztali gépeken zajlik az adattárolás és a bonyolult számítások elvégzése, elég kisebb teljesítményű és tárolókapacitású, olcsóbb gépeket vásárolni. A gép csak arra kell, hogy csatlakozzunk a felhőhöz, a többi már a számítóközpontban zajlik. De várjunk csak: nem ismerős ez valahonnan?
Régi módszer új köntösben
Új dolog-e a felhő? Korántsem – hasonló koncepciók más és más néven már többször előkerültek, csak hogy aztán később eltűnjenek. A számítástechnika hőskorszakában egyszerű terminálokon lehetett a központi számítógépeket elérni, mert nem volt pénz arra, hogy minden szobában legyen egy teremnyi, költséges hűtést és karbantartást igénylő monstrum. A terminálok önmagukban nagyon keveset tudtak – gyakran csak képernyőből és billentyűzetből álltak –, viszont segítségükkel használni lehetett a központi gépet. Ahogy egyre kisebbek lettek a számítógépek, a terminálok úgy vesztettek jelentőségükből.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A kilencvenes években az Oracle próbálkozott a PC, személyi számítógép mintájára a NC – network computer, azaz hálózati számítógép rövidítés bevezetésével. A NC alapgondolata ugyanaz volt, mint a régi termináloké: a keveset tudó, de olcsó gép segítségével el lehetett érni távoli erőforrásokat. A nagy reklámkampánnyal bevezetett NC hatalmasat bukott, mert akkoriban még nagyon lassú volt az internet.
Ma már sokkal egyszerűbb elérni távoli gépeket, de még napjainkban is olykor gondot okoz, hogy a vágyott felhőszolgáltatás az átlagosnál jóval gyorsabb internetkapcsolatot igényel. Cikkünk leadása előtt néhány nappal került a csőd közelébe az OnLive – ez a cég azt ígérte, a legjobb aktuális számítógépes játékokat lehet játszani rendszerén úgy, hogy csak szélessávú internetkapcsolatra van szükség. A játékprogram az OnLive szerverén fut, a felhasználó gépe pedig egyszerű terminálként szolgál. Így nem kell drága gépet venni ahhoz, hogy a legújabb játékokkal lehessen játszani. Igen ám, de egy játékprogram nem olyan, mint egy film – a felhasználó gombnyomásaira szinte azonnal kell reagálnia, akadozás és lassulás nélkül. Az OnLive nem tudott maradéktalanul megfelelni az elvárásoknak, ráadásul a legtöbb potenciális vásárlónak nem volt elég gyors internet-elérése. És ezzel el is érkeztünk a felhő árnyékos oldalához...
Holnap végleg leáll a szerver
A sok előny mellett a felhőnek igen komoly hátrányai is vannak. Talán a legnagyobb baj, hogy hacsak nem magunk üzemeltetjük, a felhő sebezhetővé tesz minket. A felhőszolgáltató akármikor leállíthatja a rendszerét, és örüljünk, ha még időben le tudjuk menteni az adatainkat! Nem feltétlenül kell rosszindulatra gondolni – elhibázott üzleti döntések következményeként a legnagyobb vállalatok is nehéz helyzetbe kerülhetnek vagy akár csődbe is mehetnek. A néhány éve piacvezető, mára a túlélésért küzdő Nokia mobilcég felhőszolgáltatása, az Ovi több átszervezés után most úgy tűnik, végleg megszűnik. A felhasználók csináljanak, amit tudnak...
(Forrás: Wikimedia Commons / John Kerstholt / CC BY-SA 3.0 U)
Ha az adatainkat, szoftvereinket nem mi birtokoljuk a saját merevlemezünkön, a tényleges tulajdonosuk bármit megtehet velük. Az Amazonon vásárolt e-könyvek a felhőben tárolódnak – értsd: az Amazon szerverein. Ez egyrészt nagyon kényelmes, mert mindenféle mobileszközről és számítógépről azonnal elérhetjük az amazonos könyvespolcunkat az interneten keresztül. Másrészt viszont botrány is adódott már abból, hogy az Amazon törölte a felhasználók által megvásárolt könyveket, miután kiderült, hogy jogtalanul értékesítette őket.
Mi van akkor, ha a felhő ugyan üzemel, de mi nem tudjuk elérni? Ha a hálózati kapcsolatunk nem tökéletes, bizony ez is előfordulhat. Szerencsére manapság egyre stabilabb az internetszolgáltatás, és ritkább a hosszú kimaradás, de ha órákra-napokra internet nélkül maradunk, akkor hiába a nagyszerű újdonság.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Szabad verseny?
A felhő biztonsági problémákat is okozhat. Ha az adataink az interneten keresztül jutnak el a számítóközpontba, és nincsenek megfelelően titkosítva, útközben illetéktelenek is hozzájuthatnak. Szerencsére egyre inkább terjednek a különböző titkosító eljárások, de azért még ne dőljünk hátra!
Sokan bele sem gondolnak, hogy a felhő kiszolgáló számítógépei gyakran külföldön vannak. Ha kisvállalkozásunk van, valószínűleg nem ez lesz a legnagyobb probléma, de egy nagyobb vállalat esetében – főleg, ha zsíros állami beruházásokra is pályázik – bizony felmerülhet az ipari kémkedés. A vetélytársak nem alszanak, több országban pedig az állami hírszerző és elhárító szervek is segítik a hazai cégeket a versenyben. Itt nem feltétlenül Kínára kell gondolni – már mi is írtunk róla, hogy az EU szerint az USA él ilyen eszközökkel, márpedig a legtöbb felhőszolgáltató az Egyesült Államokban üzemel. Mi tartsuk magunkat az aranyszabályhoz: amit teljesen titokban szeretnénk tartani, ne küldjük át az interneten semmilyen formában! Jó helye lesz az asztali számítógépeken, még ha ez olykor picit kényelmetlen is.
Miért hirdeti mindenki a felhőt, ha ilyen sok a hátránya? Leginkább azért, mert az üzemeltetőnek a felhő egyértelműen jó. Gyakorlatilag mindent kézben tarthat, ellenőrizhet, megfigyelhet. Egyre több videojáték tartalmaz felhő-komponenst épp azért, mert így a játékosok kevésbé tudnak csalni. Azt az OnLive kudarca is mutatja, hogy egyelőre még nem lehet mindent áthelyezni a felhőre... de egyre több minden kerül a felhőbe, és számos nagyvállalat öli a pénzt abba, hogy a trend folytatódjon. A Sony felvásárolta az OnLive fő riválisát, a Gaikait, a Microsoft az Azure-t fejleszti gőzerővel, az IBM és mások is lelkesen propagálják saját felhő-alapú megoldásaikat. Lehet, hogy ezúttal tényleg a termináloké a jövő...
További olvasnivalók
Veszélyes felhőben tárolni az adatokat? – konkrét példákkal
A felhős játékokra fogad a Sony – még az OnLive bukása előtt íródott cikk
Környezetbarát-e a felhő? – angolul, adatokkal