A nyelvtörvény belügy, konzultáció kizárva
A szlovák kulturális minisztérium nem konzultál Budapesttel a nyelvtörvény végrehajtási utasításairól, mert szerintük azok Szlovákia belügyét képezik.
„Az államnyelvtörvény végrehajtási utasításainak elveiről szóló kormányjavaslatot a kulturális minisztérium a Szlovák Köztársaság belügyének tekinti. A magyar felet ezért a dokumentum tartalmáról csak a szlovák-magyar vegyes bizottságban fogják tájékoztatni, amelynek ülését a Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma készíti elő” – olvasható a nyilatkozatban.
A nyelvtörvény módszertani végrehajtási utasításait a minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, és feltette a honlapjára. Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap értesülése szerint a szlovák kormány december 16-i ülésén foglalkozik majd a témával. Pozsonyban már korábban közölték, hogy a módszertani végrehajtási utasításokat az eredeti tervekkel ellentétben nem minisztériumi rendelet, hanem egy kormányhatározat fogja tartalmazni.
A kulturális minisztérium azt állítja, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozásánál Pozsony együttműködött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának szakértőivel.
„Knut Vollebaek főbiztos az együttműködést érintő végső állásfoglalásában, amelyet a november 26-án kelt és a kulturális miniszternek címzett levele tartalmaz, megállapítja, hogy a kormány elveinek javaslatai a mai formájukban jó alapot nyújtanak a módosított államnyelvtörvény rendelkezéseinek végrehajtásához, illetve az ebből fakadó kötelességek ellenőrzéséhez” - nyilatkozott Jozef Bednár, a tárca szóvivője.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Most-Híd párt képviselői a nyilvánosságra hozott útmutatót egyelőre nem minősítették.
Petőcz Kálmán, aki a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről már részt vett egy egyeztetésen a minisztériummal, most óvatosan nyilatkozott. „Néhány észrevételt figyelembe vettek azok közül, amelyeket az októberi tárgyalásunkon nyújtottunk be” – mondta az Új Szónak.
Szerinte az útmutató tisztáz néhány, a mindennapokat érintő, félreértésre okot adó kérdést – ilyen például a sírfeliratok nyelve (ezeket nem kell
államnyelven készíteni) vagy a beteg-orvos viszony, ahol használható a magyar nyelv.
„Pozitívumnak tartom, hogy az útmutatóban egyértelműen leszögezték: a kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezései a nyelvtörvénnyel szemben előnyt élveznek” – fejtette ki Petőcz.
„Az EBESZ-főbiztos ajánlásai alapján hozzá kell kezdeni a kisebbségi nyelvhasználat átfogó rendezéséhez, és gyakorlatilag meg kell reformálni az egész rendszert” – szögezte le a szakértő.
Knut Vollebaek főbiztos korábban hangsúlyozta: a nyelvtörvény megbontotta a hivatalos nyelv és a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvények közti egyensúlyt, ezért a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabályt is módosítani kellene.