A miniszterelnöki beszéd tervezete nem védendő személyes adat
Az adatvédelmi biztos szerint nem ütközik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséről szóló törvény rendelkezéseibe a miniszterelnöki beszéd kéziratának lefotózása, illetve nyilvánosságra hozatala – közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala pénteken az MTI-vel.
Mint írták, az Országgyűlés sajtófőnöke és a fotót nyilvánosságra hozó portál is állásfoglalást kért szeptemberben az adatvédelmi biztostól a plenáris ülésen felszólaló képviselők – köztük a miniszterelnök – kéziratának fotózhatóságáról.
A nyilvánosságra hozott fotókon a miniszterelnök beszéde tervezetének egy oldala látható. Jóri András szerint ez a dokumentum nem tartalmaz védendő személyes adatot. Parlamenti felszólalásakor a miniszterelnök a kormány nevében fejtette ki álláspontját az ország előtt álló feladatokról, a kormány erre adandó válaszairól, és terjesztett elő javaslatokat. A miniszterelnök tehát közérdekű adatokat tárt a nyilvánosság elé, az előtte lévő papírlap közérdekű adatot tartalmazott – állapította meg az ombudsman.
A miniszterelnöki beszéd tervezete döntés megalapozását szolgáló adatnak minősül. Ezen adat nyilvánosságra hozataláról az adatot kezelő – jelen esetben a miniszterelnök – dönthet. A döntés megalapozását szolgáló adatot megismerővel szemben viszont nem áll fenn olyan jogi kötelezettség, amely szerint köteles lenne titokban tartani – írta a közlemény.
Megjegyezték, hogy egy ilyen adatnak – akár véletlen – nyilvánosságra kerülése a közfeladatot ellátó szerv számára kellemetlenséggel járhat, vagy olyan következtetést vonhatnak le belőle, amelyet a közfeladatot ellátó szerv egyébként nem hozna nyilvánosságra. A jogalkotó viszont ezen dokumentumok nyilvánosságra hozását nem tekinti olyan súlyú sérelemnek, amelyhez szankciót fűzne.
Az Országgyűlés ülésén részt vevő miniszterelnök, illetve országgyűlési képviselő közfeladatot ellátó személy. Feladatkörükkel összefügg a plenáris ülésen vagy a bizottsági munkában való részvétel, illetve szinte minden, amit ezek során tesznek. A miniszterelnök pedig ezen felül mind a kormány, mind saját tevékenységét illetően közérdekű adatot tár a nyilvánosság elé parlamenti felszólalásaival, benyújtott indítványaival – fejtette ki a közlemény.
Az ombudsman rámutatott: az Országgyűlés ülései – főszabályként – nyilvánosak, így minden képviselőnek számolnia kell azzal, hogy bármi, ami az Országgyűlés ülésén elhangzik vagy történik, az a legszélesebb nyilvánosságot kaphatja. Az, hogy egy adat védendő személyes adatnak, közérdekből nyilvánosnak vagy közérdekűnek minősül-e, illetve, hogy nyilvánossága korlátozható-e, esetről esetre dönthető csak el.
Az Index és az Origo hírportálok szeptemberben számoltak be arról, hogy fotósaikat határozatlan időre kitiltották a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédének kéziratát lefényképezték és nyilvánosságra hozták.
@bibi: persze, hogy lehet. Belekerül véletlenül egy telefonszám vagy e-mail cím például.
De ha nincs is benne ilyesmi és ezért nyilvánosságra hozható, akkor is érdemes elgondolkodni rajta, hogy van-e értelme valakinek a jegyzetéről külön cikket írni. Pláne úgy, hogy nem hivatalos úton jutottak hozzá, hanem lefotózták az emeletről.
Illetve: lehet e bármilyen nyilvános beszéd tervezete védett személyes adat?