A magyar-szlovák kapcsolatokról közölt kétoldalas riportot a Der Spiegel
Rendületlen hűség címmel a magyar-szlovák kapcsolatokról közölt kétoldalas riportot legfrissebb számában a Der Spiegel.
A hamburgi hetilap az írás bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar kisebbség és a szláv többség között éles a vita. Az Európai Unióban sehol másutt nem olyan rosszak a szomszédok közötti kapcsolatok, mint Pozsony és Budapest között – tette hozzá.
A szerző, Jan Puhl révkomáromi riportjában beszámolt a helyi magyar gimnázium tanévnyitójáról, ahol – mint írta – nem hangzott el szlovák szó. Annak ellenére, hogy ez tilos – tette hozzá a szerző, emlékeztetve arra, hogy Szlovákiában életbe lépett a nyelvtörvény, amely a szlovák nyelvet előnyben részesíti a közéletben. A révkomáromi Selye János gimnázium diákjai és tanárai azonban ezáltal elnyomva érzik magukat, és ezért kizárólag anyanyelvüket használták. Az ünnepség végén nem hangzott el a szlovák himnusz sem, helyette felcsendült a XIX. századból származó „harcias dal”, a Szózat - írta Puhl, idézve annak első mondatát: „Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar!”.
Jan Puhl szerint a szlávok és magyarok – a focihuligánok közötti néhány összetűzéstől eltekintve – eddig békében éltek egymással, és nem voltak véres etnikai tisztogatások sem szlovákok és magyarok között – ami pedig történelmi különlegességnek számit a soknemzetiségű Kelet-Európában. Most azonban – öt évvel a két ország EU-csatlakozása után – Pozsony és Budapest a kisebbségek miatt veszekszik egymással. A szlovákok félnek a régi magyar nagyhatalmi álmoktól, a magyarok kisebbségi státusuk, illetve a nyelvtörvény miatt vannak megütközve – írta Puhl, idézve Ivan Gasparovic szlovák államfőt, aki szerint a magyarok nem tántoríthatók el attól, hogy Szlovákia déli része az ő területük, továbbá Sólyom Lászlót, aki szerint a nyelvtörvény nemzetközi megállapodások megsértését jelenti.
A riport szerzője utalt a két kormányfő szécsényi találkozójára is, megjegyezve, hogy a békülési kísérlet ellenére az Európai Unióban sehol másutt nincsenek olyan szomszédok, akik között olyan feszült lenne a viszony, mint Pozsony és Budapest között. Emlékeztetett a Szent István szobor avatásával kapcsolatban kirobbant vitára és Sólyom beutazásának megtagadására.
A történtek kapcsán megszólalt a riportban Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester, aki szerint a szlovákok is büszkék lehetnének Istvánra, mert olyan király volt, aki kifejezetten akarta, hogy „birodalmában sok nyelvet beszéljenek”. „Arra az esetre azonban, ha a szlovákok mégsem így látnák, Bastrnák az István-szobor mellé óvatosságból odaállíttatott egy rendőrautót és két rendőrt, akik egész nap őrzik azt” – írta a szerző, aki szerint Révkomárom szépen felújított belvárosában „hemzsegnek a magyar hősök emlékművei”. A szabadságharcos Kossuth Lajosnak a városháza mellett azért állítottak emléktáblát, mert egyetlen éjszakát töltött a városban – írta.
A polgármester egyébként nem érzi elnyomottnak magát magyarként Szlovákiában, a városra nem is vonatkozik a nyelvtörvény. Ám a törvény pszichológiai hatása szerinte romboló, mert azt a benyomást kelti, hogy a magyaroknak asszimilálódniuk kell. A rosszabbodó viszony miatt a szlovák nacionalistákat terheli a felelősség – érvelt a polgármester.
A riport szerzője szerint Bastrnák ezzel nem állít hamisat. A nyelvtörvénnyel az évek óta magyarellenes gyalázkodásairól ismert Jan Slotát – a kormánykoalíció tagját – akarták lecsillapítani. Amúgy pedig a szlovákok is ápolják saját jelképeiket – írta a Der Spiegel, utalva az István-szobortól csak néhány száz méterre levő Cirill és Metód kettős keresztjére. A riport megszólaltatta Josef Cernek helyi vállalkozót, aki teljesen fölöslegesnek tartja a nyelvtörvényt, ami csak értelmetlen frusztrációt szül. Cernek kijelentette, hogy irigyli a magyarokat, mert azok között „erős az összetartás, és büszkék a kultúrájukra”. A sok magyar emlékmű – mint fogalmazott – nem zavarja, az azonban igen, hogy néhány magyar politikus megpróbálja kijátszani a nemzeti kártyát. „Mivel nincs válaszuk a válságra, arról beszélnek, hogy igazságtalanság történik a magyar kisebbséggel” – fogalmazott Cernek, egyebek között Csáky Pálra, a magyar kisebbség pártja, az MKP elnökére utalva, aki most az amerikai kongresszust akarja tájékoztatni „honfitársai állítólagos diszkriminációjáról”.
Puhl szerint Orbán Viktor, az ellenzék vezetője pedig Budapesten világossá tette, hogy a jövő tavaszi választások megnyerése esetén minden Kárpát-medencei magyar érdekeit kívánja képviselni – Szlovákián kívül még Romániában, Szerbiában és Horvátországban élnek magyarok nagyobb számban. Az európai kisebbségi problémák megoldására Orbán Viktor pártja a „koszovói modellt” javasolta.
A riport a 39 éves helyi lakos, Korpás Péter bemutatásával zárul, aki elnyomottnak érzi magát Szlovákiában. Korpás elindított egy polgári kezdeményezést: ezüstgyűrűket árul „1920, Trianon” felirattal, 8000 forintért, azaz 30 euróért. A bevételből emlékművet akar emelni a szlovákiai Révkomáromban, amely arra emlékeztetné a magyarokat, hogy „soha ne törődjenek bele Trianonba”. Ezzel Komárom a következő emlékművita felé tart – fogalmazott a riport szerzője.