A magyar nyelv korai történetéről - könyvbemutató az MTA-n
A magyar nyelv történetéről az első írásos emlékekig szól Róna-Tas András akadémikus West Old Turkic – The Turkic Loanwords in Hungarian I.-II. című, angol nyelvű tanulmánykötete, amelyet szerdán mutatnak be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában.
A szerző, Róna-Tas András akadémikus az MTI-nek elmondta, hogy az 1500 oldalas tanulmány angol nyelven jelent meg két kötetben a németországi Wiesenbadenben, egy ottani könyvkiadó tudományos sorozatában. A kötetben 10 év munkája fekszik. Azért angol nyelven jelent meg először, mert ezzel a nemzetközi tudomány számára elérhetővé válik a magyar nyelv történetének kutatása – tette hozzá.
A magyar nyelv török jövevényszavait vizsgálta tanítványaiból álló kutatócsoportjával. Az iker szó például azért is érdekes, mert a mai török nyelvben ikiznek mondják, a volga-vidéki csuvasok pedig ikernek.
„A könyvben sok új eredményt közlünk, az eddiginél jobban megismertük nyelvünket, a magyar nyelvben körülbelül 500 ugor eredetű szót rekonstruáltunk, és ennek nyomán új történelmi felfedezéseket is tettünk” – jegyezte meg az akadémikus.
A nyelv vizsgálatából kiderült, hogy Levédia nem volt külön őshazája a magyaroknak, csak Etelköz, a honfoglalás előtti utolsó lakhely része volt, ahol legalább 200 évig élt a magyarság. Az Urálon túl és a Kaukázusban sincs magyar őshaza, ezt a kötet mellékletében található történeti térképen is ábrázolják – hangsúlyozta.
A tudományos munka szótárszerűen is használható, a török eredetű szavak ábécésorrendben vannak benne, sok mutatóval is ellátták, megkönnyítve ezzel a kötet használatát.
Róna-Tas András egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy szó van a kötet rövidített magyar változatának kiadásáról.
A tudományos munka megjelenését és a kutatómunkát is a Magyar Tudományos Akadémia támogatta, a könyvet Pálinkás József, az MTA elnöke mutatja be – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
IKER - IKRA - ÖKÖR - AKAR - AKÁR...
Krizsa Katalin magyar-héber kísérleti kiadású gyökszótárából (2011, december), ami négy magyar egyetem könyvtárában és az OSZK-ban is megvan már:
"A héber iker = kitép, kiherél. A héber iker szó egyrészt az ikrára utal, amit kitépnek a hal testéből, másrészt az ivartalanításra, amikor a hím állat testáből eltávolítják a KÉT heréjét. Mivel az embernél, természetes körülmények között nagy ritkaság a többes szülés, a magyar IKER szó elsősorban a KETTŐS-ikrek egyidejű eltávolodását jelenti az anyai testből.
Az XK gyök, összehasonlító táblázat:
A magyar iker - a héber oker = kitép, áthelyez, elköltözik, fogat húz
Iker - eker = ivadék (a Bibliában említve)
ökör - akúr = kitépett, sterilizált, hontalan
akar - akará = meddő nő,
akár... - akár = áthelyezett
ukrán - ukár = kitépett, átköltözött
a héber ikarón = alap, alapelv
A gyöknyelvek többezer szava nemcsak a gyök származékainak szintjén hasonlítható össze, hanem a magyar nyelvből jól ismert "együttműkődő" SZÓBOKROKAT is megtaláljuk bennük.
A könyvemre copyright vonatkozik, tehát részletek csak a nevem és a kiadás évének megemlítésével idézhetők belőle: Krizsa Katalin: Hun gár ha hungár? - Hol lakott a táborlakó?, 1008 oldal.
Fura ez az MTI. Mintha nem vették volna kezükbe a kötetet.
Wiesenbaden, mi? Jó hely lehet.
A könyv címét sem sikerült rendesen leírni, abban ugyanis nincs benne a The névelő. Itt legalább ki lehetne javítani.
Jellemzö.Ahelyett,hogy örülnénk ennek a szerintem fontos eseménynek,azon rágódunk,hogy miért angolul jelent meg.Ha azt akarjuk,hogy tudomást szerezzen rólunk és eredményeinkröl a tudományos világ,ANGOLUL kell írni.Várjuk a magyar változatot!
@El Mexicano: „Egy nyelvet nem lehet úgy kutatni, hogy az illető nem beszél azon a nyelven” Már hogyne lehetne!
@Fejes László (nyest.hu): Inkább olvasni lenne kedvem:) Annyira azért nem tudok angolul, hogy szakkönyvet olvassak...
@elhe taifin: Ehhez előbb látni kéne a kötetet. Mivel azonban külföldi kiadónál jelenik meg, elég borsos lehet az ára, szóval ki tudja... Miért, lenne kedved megírni?
Lesz recenzió a Rénhíreken?
@tenegri: Ez igaz, de persze attól is függ, milyen nyelveket kutat. :) Egy olyan nyelvcsaládnál, melynek tagjai között nulla a kölcsönös érthetőség, ott gondolom valamennyit minden kutató tud a fontosabb nyelveken (ha nem is perfekt belőlük), míg pl. az újlatin nyelveknél elég csak két nagyobbat tudni a többi viszonylag jó megértéséhez (tudományos szövegeket pedig sokkal egyszerűbb megérteni a közös latin tudományos szókincsük miatt).
@El Mexicano:
"Azt még megértem miért kell elsőként angolul megjelentetni" – én azt sem...
**********
Mert a szerzők eleve angolul írták tanulmányaikat. Ti. a "világ" tudományos közvéleményének dolgoznak, nem kizárólag a magyar tudományosságnak. Nyelvészeti eredményeik bizonyára meglehetősen megbízhatóak (stabilak) lesznek, de történeti következtetéseik szerintem vitát fognak kiváltani. Kíváncsian várom a könyvet, vagy legalább az első recenziókat.
@Fejes László (nyest.hu): Ezt valóban lehetne, hasznos lenne - már ha tényleg magyarul született meg egy mű először. Én azért inkább olyan angol nyelvű művekkel szoktam találkozni, amiket eleve angolul írtak meg, még ha a szerző magyar is (nem pont magyar nyelvészeti témára gondolok, hanem úgy általában értem). Egyébként ha épp én írok valamit, ami angolul kell, én sem szoktam előbb magyarul elkészíteni.
@El Mexicano: "Egy nyelvet nem lehet úgy kutatni, hogy az illető nem beszél azon a nyelven" - Egy ilyen szakkönyv nem kizárólag a magyar nyelv kutatására specializálódottaknak szól. Rengeteg egyéb nyelv kutatóinak, illetve a nyelvészeten belül és kívül is több tudományterület kutatóinak hasznos olvasmány. Többek között azért is írnak ilyen szakkönyveket olyanok, akik egy-egy konkrét nyelv kutatásába belemélyedtek, hogy másoknak, akik felhasználnák az eredményeiket, már ne kelljen ennyire elmélyedniük, hisz akkor vélhetőleg kevesebb idejük maradna mást kutatni. Pl. egy turkológusnak vagy egy (nem magyar) finnugristának borzasztó fontos és érdekes lehet egy ilyen könyv tartalma, ugyanakkor tök felesleges neki magyarul tudnia, pláne olyan szinten, hogy kemény szakirodalmat olvasgasson magyarul. Gondolod, hogy akik nyelvtörténettel, összehasonlító nyelvészettel foglalkoznak, folyékonyak beszélnek, írnak és olvasnak azon a 38 nyelven, amelyből vett adatokkal dolgoznak? :)
@Fejes László (nyest.hu): Igen, pontosan ez lenne a legjobb megoldás.
@tenegri: Tulajdonképpen egyet is értenék, a vicc inkább az, hogy sok magyar kutató megírja magyarul, és utána lefordíttatja angolra (esetleg németre). Még ezzel sem lenne baj, de azt már nem értem, miért nem lehet ilyenkor elektronikusan szabadon hozzáférhetővé tenni a magyar nyelvű változatot... akár kéziratként is...
@tenegri: Hát, én ezzel nem feltétlenül tudok egyetérteni. Egy nyelvet nem lehet úgy kutatni, hogy az illető nem beszél azon a nyelven, és a magyar esetében még az sem mondható, hogy elég egy másik finnugor nyelv ismerete a megértéséhez (ahogy pl. az újlatin nyelveknél).
Igazából én azzal az elvvel nem értek egyet, hogy miért mindent (csak) angolul – mintha a magyar anyanyelvűeknek nem lenne joga megérteni az ilyen irodalmakat. Meg aztán miért ne lenne az elképzelhető, hogy valaki beszél 2-3 nyelven, de angolul éppen nem (pl. az idősebb generációk).
Igaz, hogy számomra a legértékelhetőbb spanyolnyelv-történeti könyv is angol nyelvű, de az azért, mert egy amerikai professzor írta (és nem mellesleg elfogulatlan). :)
@El Mexicano: Az a helyzet, hogy akiknek egy ilyen könyv szól, az mind tud angolul (akár magyar, akár nem magyar), viszont magyarul csak egy kis részük. Innentől felesleges fordításokkal bajlódni, ami rengeteg pluszmunka és hibalehetőség. Eleve magyar megírni szintén nem jó ötlet, mert akkor meg kizárunk egy csomó potenciális olvasót. Magyarul _ismeretterjesztő_ művet érdemes és kell is megjelentetni (gondolom erre utalna a rövidített változat).