A lakosság ötöde csak tévével lazít
Megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között - derült ki az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) felméréséből, amelyet a Családi Olvasás Éve kampány keretében kezdeményezett. Az adatokat szerdán tárták a nyilvánosság elé az OSZK-ban.
Dippold Péter, az OSZK főigazgató-helyettese elmondta: a kutatás célja a változó környezet megismerése volt, ami a hazai közkönyvtárak jövőjét is érinti. „A könyvtárak keresik a helyüket” – mutatott rá Dippold Péter, kiemelve: a hagyományos könyvtári funkciók mellett az intézményeknek újabb szolgáltatásokat kell kínálniuk ahhoz, hogy megtartsák látogatóikat. Az ugyanis a mostani felmérésből is kiderült, hogy bár a könyvtári tagok száma enyhe mértékű növekedést mutat, nőtt a könyvtárat soha nem látogatók aránya is az elmúlt öt évben.
Gergely Ferenc, a kutatást végző cég ügyvezető igazgatója elmondta: a reprezentatív felmérést idén októberben végezték 1000 fő megkérdezésével. A kérdőíveken a magyar társadalom olvasási, szabadidő eltöltési szokásairól kérdezték az adatközlőket.
Gergely Ferenc kiemelte: a megkérdezetteket öt jól elkülöníthető csoportba osztották az alapján, hogy mely szabadidős tevékenységeket tartották vonzónak. Kiderült, az ország lakosságának ötöde „deprivált”, azaz már az igénye sincs meg arra, hogy a tévénézés helyett valami mással próbáljon kikapcsolódni. Ők a szabadidejük 59 százalékát töltik tévénézéssel, hasonlóan az idősebb korosztályt képviselő „kötögető nagymama” fantázianevű csoporthoz, amelynek tagjai pihenőidejüknek 57 százalékában ülnek a képernyő előtt. Ugyanez az arány „szórakozni vágyó” fiatalok esetében csak 36 százalék, ami majdnem megegyezik az internetezésre fordított idővel (29 százalék).
A teljes lakosságra vetítve kiderült: a megkérdezettek 46 százalékban preferálják a tévét, 24 százalékban a rádiót, 15 százalékban az internetet és csak ezután következik a nyomtatott sajtótermékek és könyvek olvasása.
Javuló tendenciát mutat a nem olvasók aránya: míg 2005-ben a megkérdezettek 60 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, ez 2010-re 49 százalékra csökkent. (1985-ben a lakosság 38 százaléka, 1964-ben 41 százaléka töltötte mással a szabadidejét olvasás helyett.) A teljes lakosság 20 százaléka havonta legalább egy könyvet elolvas, másik 20 százalék negyedévente teszi ugyanezt, 11 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egy könyvet elolvasott. „A trend nem romló, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk” – mondta Gergely Ferenc, kiemelve, hogy az olvasási intenzitás növekedése is megfigyelhető az adatsorokból.
A kutatás szerint a magyarok kedvenc könyve Gárdonyi Géza Egri csillagokja, ezt J.K. Rowling Harry Pottere követi, a harmadik Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye. A negyedik-ötödik helyen Jókai Mór Az arany ember és A kőszívű ember fiai regényei állnak, de bekerült a top 10-be Stephenie Meyer Twilight – Alkonyat című vámpírtörténete is.
A legfrissebb olvasási élményt összegző lista szerint a legtöbben Lőrincz L. Lászlót olvastak, amit Danielle Steel követ. Rejtő Jenő végzett még dobogós helyen.
A felmérés szerint a magyarok kedvenc írója Jókai Mór, a második Petőfi Sándor, a harmadik Mikszáth Kálmán lett. Gergely Ferenc kiemelte: többségében magyar írók kerültek a top 10-be, és leginkább klasszikusok. Az egyedüli kivétel Agatha Christie, de az igazgató szerint a krimiíró művei mára szintén klasszikusnak számítanak.
A felmérés szerint a magyarok kevésbé nyitottak az új könyvformátumokra, és számukra a legfontosabb szempont, hogy a könyv „annyira magával ragadja az olvasót, hogy az ne tudja letenni”.
A válaszadók 46 százaléka soha nem internetezik, viszont fejlődés, hogy nőtt az otthoni internetelérési lehetőségek száma. A megkérdezettek többsége leginkább levelezésre, közösségi oldalak látogatására és hírportálok olvasására használja a világhálót.
Ládi László, az OSZK projektmenedzsere szerint a felmérés tanulsága, hogy a fiatalok nagy többsége nem a kultúra felé orientálódik, hanem a könnyű szórakozást keresi.
Úgy vélte: a Családi Olvasás Éve kampányban is fel kell használni az eredményeket, hiszen bebizonyosodott, hogy a gyerekek járnak inkább a könyvtárba, tehát őket kell meggyőzni, hogy vigyék magukkal a szüleiket is. (A 15-24 éves fiatalok 29 százaléka aktív könyvtárhasználó.) Mint Ládi László felidézte, az OSZK pályázatot írt ki a családbarát könyvtáraknak. A pályázatra december 12-éig lehet még jelentkezni, a pályaműveket a Nagycsaládosok Országos Egyesülete bírálja majd el.