A nyomtatott szótárak vége
A médiaváltás újabb fordulójához érkeztünk el akkor, amikor az Oxford English Dictionary kiadója bejelentette: a teljes szótárat már nem fogják kiadni nyomtatott formában.
A cím elsőre talán túlzónak tűnik, már csak azért is, mivel a valóságban nincsenek ilyen határpontok, ezeket emberek, közösségek határozzák meg az események után, hiszen folyamatok zajlanak, ám a vasárnapi bejelentés után az Oxford Univesity Press, a világ egyik legnevesebb szótárkiadója joggal pályázhat arra dicsőségre, hogy korszakot zártak, illetve nyitottak.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A bejelentés arról szól, hogy a kiadó a jövőben feladja több mint száz éves gyakorlatát, és a világhírű szótár, az Oxford English Dictionary a jövőben nem jelenik meg papíron, a következő felülvizsgált, javított és bővített változat már csak digitálisan lesz elérhető. A legutóbbi kiadásban 20 kötetben, a polcokat közel több mint hatvan kilós súllyal terhelő szótár következő változata fizetős üzleti modellben csak online módon lesz olvasható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábban évekig, évtizedekig eltartó újabb kiadások előkészítése és megalkotása sokkal rövidebb időt vesz majd igénybe, mivel három havonta fogják frissíteni a szócikkeket.
A digitális változat kétmillió még nem revideált, az előző lezárás utáni jóváhagyott bejegyzése már jelenleg is elérhető, országonként eltérő díjszabásban, egy egyéni felhasználó évi körülbelül 14 ezer forintnak megfelelő összegért olvashatja a szótárt. A hatalmas papírszótárat nyilvánvalóan csak kevesen vették meg, főleg intézmények, az elmúlt húsz évben nagyjából 30 ezer példányt értékesített a kiadó.
A kiadó lépése mutatja, hogy versenybe kellett szállniuk az ilyen tartalmakat kínáló weboldalakkal – leginkább a Wikipediával, mely gyakran keltett (időnként jogos) rossz híre ellenére is megbízhatónak tartható, ugyanis több felmérés is készült, melyek összehasonlították a rendelkezésre álló, papíron kijött, tudományos szerkesztőbizottságok által felügyelt kiadványok relevanciáját a Wikipediáéval, és ebből az online, önkéntesek által szerkesztett adattár nem is jött ki rosszul: a különféle adatok szerint 80-95 százalékban megfelelő információkhoz jut a Wikipedia olvasója. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy feltehetőleg a leginkább keresett, a gazdasági, politikai vagy ideológiai szócikkek adják az eltérések döntő részét – de ez valójában épp így van a tudományos közösségek által jóváhagyott szövegeknél is.
A szótár persze kissé más terület, mint a lexikon, sokkal egzaktabban és védhetőbben lehet fogalmazni a legtöbb esetben, ezért pontosabb és időtállóbb is lehet egy ilyen, a tudósok által hosszú évek munkája után kiadott adattár. Amire viszont kevésbé alkalmas, azt jól mutatja a világ egyik legjobb online szótárának példája: az Urban Dictionary frissességben verhetetlen. Nyilvánvaló, hogy e két törekvés kiegészíti egymást, mindkettőnek más a célja.
A kiadó úgy döntött, hogy a jövőben is kiadhatnak – feltehetően exkluzívnak számító – papírszótárt, de csak külön kérésre – és vélhetően az eddigieknél is borsosabb áron. Hogy változnak az idők, azt mutatja, hogy Nigel Protwood, az Oxford University Press vezetője a hírt a Sunday Times-ban megjelent interjújában jelentette be tegnap, ám ezt a szöveget előfizetés híján nem tudtuk elolvasni, ugyanis a Rupert Murdoch médiabirodalmához tartozó lap egy ideje már nem olvasható ingyenesen az interneten.
A kiadó egyelőre csak a teljes, 20 kötetes változatnál váltott modellt, a kisebb, a rövidített, a tematikus, az iskolák, valamint a külföldiek számára készített változatok esetében maradnak a papírkiadások. Az igazgató szerint roppant kevés embernek van szüksége a teljes adatbázisra, és ők valószínűleg megoldják a hozzáférést.
A 80 lexikográfus által készített új, a webes technológiákat maximálisan kihasználó verzió a fizetős ügyfelek számára decembertől lesz elérhető.