A kalózok a kommunikációs hibákra utaznak
A modern kalózakciók egyik oka, hogy a tenger zsiványai kihasználják az őrjáratok nemzetközi legénységének kommunikációs hézagait.
A modern ember hajlamos azt hinni, kalóztámadások csak Johnny Depp és a Karib-tenger kalózai című film kontextusában fordulnak elő. Pedig nem. Ha nem is feltétlenül kampókézzel és félig letakart szemmel, kalózok még ma is bőven működnek. Szomáliai tengeri rablók például éppen a minap kapták kézhez az eddigi legnagyobb összegű váltságdíjat (5 és fél millió dollárt) a Maran Centaurus szabadon engedéséért. Nem csoda, hogy a busás összeget kifizették, hiszen kétmillió hordónyi kőolajról volt szó.
Hogy lehetséges egy kalóztámadás 2010-ben? A válasz összetett, de a jelenség részben bizonyosan a kommunikációs hibákra vezethető vissza. „Antikalóz” őrjáratok ugyanis nagy számban cirkálnak a tengereken, legénységük azonban nemzetközi, így gyakran akadnak gondok a kölcsönös megértéssel. Az ámokfutó szomáliai kalózok az őrjáratok kommunikációs hézagokat használják ki – írja a Japan Times.
Noha 30 és 40 között mozog azoknak az őrjáratoknak a száma, amik Szomália környékén cirkálnak, az incidensek száma tavaly óta megduplázódott. Míg 2008-ban 111 támadás történt, 2009-ben már 215. „Ahogy a kalózokat figyelő őrjáratok száma nő, úgy a kommunikáció is kissé nehézkessé vált az utóbbi időben. De azon vagyunk, hogy javítsunk a helyzeten” – mondja az egyik őrhajó kapitánya.