A hit és a politikai meggyőződés többet számít, mint a tájékozottság
Egy felmérés szerint hiába tájékozott valaki egy tudományos kérdésben, a személyes meggyőződései többet számítanak.
Korábbi kutatások kissé ijesztő képet festettek az amerikai társadalom tudományos tájékozottságáról. Kiderült például, hogy csupán egyharmaduk hisz a természetes kiválasztódás és az evolúció elméletében, viszont felük hisz valamilyen orvostudományi összeesküvés-elméletben. az már csak hab a tortán, hogy negyedük azt sem tudja, hogy a Föld a Nap körül kering – írja az IflScience. Egy új kutatás pedig arra mutat rá, hogy a politikai meggyőződés és a vallásosság összefüggésben áll azzal, hogy az illetők hogyan töltik ki a tudományos kérdésekről szóló kérdőíveket...
Dan Yahan, a Yale Law School munkatársa azt találta, hogy még azok az emberek is hajlamosak a saját hiedelmeik alapján megválaszolni tudományos kérdéseket, akik tanultak tudományt. Az eredményeket az Advances in Political Psychology című szaklapban fogja publikálni, de szabadon is elérhető az interneten.
A vizsgálatban 1800 résztvevővel töltettek ki egy sokféle tudományos kérdést tartalmazó tesztet. A kérdőívben szerepelt például az elektronok méretére vonatkozó kérdés, de a klímaváltozással kapcsolatosan kellett válaszokat adni. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a személyes meggyőződések akkor kezdték el dominálni a válaszokat, amikor a résztvevőket arra kérték, hogy ők maguk fogalmazzanak meg egy-egy állítást.
A személyes hitek tehát felülkerekednek a tényeken és az érveken; ezért van az, hogy sok kreacionistával vagy a klímaváltozást tagadóval találkozhatunk. Ez pedig azt mutatja, hogy egy ember gondolkodásának a megváltoztatása sokkal többet jelent annál, mint az ő meggyőzését a tények és a bizonyítékok által. De akkor mit lehet tenni, ha az észérvek és a tények nem számítanak a vallásos vagy politikai meggyőződésekkel szemben?
Kahan azt mondja, le kell bontani a tudományos elképzelésekhez asszociált politikai ideológiákat. A cél az, hogy ne legyen olyan, hogy egy tudományos kérdésről politikai ideológiák szerint gondolkodunk: ha valaki liberális, akkor így gondolja (pl. a nyelvművelés nem tudományos tevékenység), ha pedig a konzervatív, akkor az ellenkezőjében hisz (pl. a nyelvművelés tudományos tevékenység és szükség van rá). Ha ez megtörténne, akkor sokkal értelmesebb vitákat lehetne folytatni tudományos kérdésekről.
Forrás
Political, Religious Identity More Influential Than Scientific Literacy
"csupán egyharmaduk hisz a természetes kiválasztódás és az evolúció elméletében"
A természetes kiválasztódás miért hit kérdése?
Egy újabb kutatás pedig arra mutat rá, hogy a tudományos beállítottság összefüggésben áll azzal, hogy az illetők hogyan töltik ki a vallásos és politikai kérdésekről szóló kérdőíveket...
Vö. fentebb. Na, ugye. A nesze semmit, fogd meg jól esete.
Ha már a finnugort említitek, ott nem az a baj, hogy valaki az egészet tagadja, mert ezzel tényleg nincs mit kezdeni. Hanem az a baj, hogy tudományosan megközelítve se szabad az elmélet sarkalatos pontjait megvitatni.
Na de ha valamilyen kérdés vagy elmélet tudományos módszerekkel nem igazolható, akkor nem is lehet más meghatározó, mint az emberek személyes meggyőződése, és ez részben a nyelvtudományra is igaz. Amikor valami tudományosan igazolt és eldöntött (pl. az, hogy a magyar finnugor nyelv), nyilván senkit nem fog érdekelni, hogy ezek után ki hiszi el és ki nem vagy miben hisz, mert ez tény. De pl. egy olyan kérdésben, hogy egy hangváltozás miért következett be "A" nyelvben és a szomszédságában beszélt "B" és "C" nyelvekben miért nem, arra nem lesz igazolható tudományos válasz, csak feltételezések és elméletek, és lesznek, akik az egyikben fognak hinni, lesznek, akik a másikban, és olyanok is, akik egy harmadikban. Mivel ilyen esetben nincs is más lehetőség, mint az, hogy mindenki azt hiszi el, ami neki tetszik.
a vallások evolúciósan már igazolták a saját szükségszerűségüket,
de vajon működne-e hosszú távon az emberi társadalom vallás nélkül?
filozófusi érvek az elfogult racionálisoknak :)
lásd:
"
Religion, Heuristics, and Intergenerational Risk Management
by Rupert Read and Nassim Nicholas Taleb
Abstract
Religions come with risk-managing interdicts and heuristics, and they carry such interdicts and heuristics across generations. We remark on such facets of religion in relation to a propensity among some decision scientists and others to regard practices that they cannot understand as being irrational, biased, and so on."
econjwatch.org/articles/religion-heuristics-and-intergenerational-ri