Szarkapszulákkal előzhető meg a halálos kór
Egy új kísérlet kimutatta, hogy a lefagyasztott fekáliát tartalmazó kapszulák szájon át történő bevétele hatásos bizonyos antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen.
A Clostridium difficile nevű baktérium miatt évente huszonötezer ember kerül kórházba az Egyesült Államokban. Közülük tizennégyezren bele is halnak a fertőzésbe. Az erős hasmenést okozó baktérium a legtöbb emberben rezisztens az antibiotikumokkal szemben, de ha reagál is némelyikre, azok az antibiotikumok a bélflóra hasznos baktériumait is kiírják, így a szervezet még nehezebben küzd meg a kóros folyamatokkal. Mivel az antibiotikumos kezelés nem eredményes, az orvosok mind inkább úgy gondolják, hogy a fekáliával transzplantált mikrobák (FMT) jelenthetik a megoldást a bélflóra egyensúlyának visszaállítására.
A szervezetbe juttatott friss fekália 90 százalékban sikeres a bakteriális fertőzés ellen. A problémát a fekáliának a szervezetbe juttatása okozza: ez mindenképpen kellemetlen invazív beavatkozást követel: vagy kolonoszkópiát (vastagbéltükrözést), vagy az orron át a gyomorba, illetve lejjebb vezetett tubust. Nem csak az a probléma ezekkel, hogy kellemetlenek, de például ha a beteg hányni kezd a beavatkozás közben vagy után, a fekália a légzőrendszerébe is juthat.
Egy újonnan kipróbált eljárást jelentenének a fagyasztott fekáliakapszulák: egy új kísérlet szerint ezek ugyanolyan eredményesek mint a korábban használt, invazív módszerekkel bejuttatott friss fekália. Az, hogy a fagyasztott kaka ugyanolyan hatásos, mint a friss, több előnnyel is jár. A donorokat ki lehet válogatni, magát a fekáliát pedig lehet szűrni – így megakadályozható, hogy újabb fertőzések kerüljenek be a betegek szervezetébe. A székletmintákat raktározni is lehet, így nem akkor kell donort keresni, amikor a betegnek már sürgősen szüksége van rá.
A szájon át bevehető kapszulákat most 20 olyan, 11 és 89 év közötti betegen próbálták ki, akiknek már legalább kétszer volt C. difficile fertőzésük. A székletmintákat egészséges önkéntesek biztosították. A kapszulákba kerülő anyagot megvizsgálták, ellenőrizték, hogy nincs-e bennük valamilyen fertőzés. A fekáliakapszulákat négy héten át mínusz 80 °C-on tárolták.
A betegeknek napi 15 kapszulát kellett bevenniük két egymás utáni napon. A kapszulák mérete körülbelül olyan, mint a vitaminoké; úgy vannak előállítva, hogy a vékonybélbe érve nyíljanak ki. A kapszulák borítása átlátszó, azonban a fagyasztás miatt mégsem feltétlenül látszik a tartalmuk.
A kísérlet sikeres volt: a 20 résztvevőből 14 esetében már az első kezelés után teljesen megszűntek a tünetek, és nem is tért vissza a fertőzés. A kapszulák körülbelül négy nap alatt fejtették ki hatásukat. A maradék hat beteg kapott még egy második kezelést is. Ezután ötüknek megszűntek a tünetei, egy ember azonban újra megfertőződött a nyolchetes követési időszak alatt. Összességében a kapszulák tehát 90 százalékban voltak hatásosak. Ez éppen az a sikerességi ráta, mint amit a hagyományos fekáliatranszplantáció el tud érni.
Forrás