Mindenkinek joga van a digitalizált kulturális javakhoz
Az európai kultúrkincs jelentős része kétséges szerzői jogi státuszú, és ez akadályozza közzétételüket.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális programjáért felelős alelnöke ma sajtóközleményt adott ki annak kapcsán, hogy a Reprográfiai Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Reproduction Rights Organisations – IFRRO) elindított egy új projektet ARROW néven (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works towards Europeana - kb.: nyilvánosan hozzáférhető szerzői jogi és árvamű-adatbázis).
Az új kezdeményezés arra problémára keres választ, mely az európai szerzői jogi szabályozások többsége miatt a digitalizáció korszakában a közelmúltban folyamatosan gondokat okozott, nevezetesen az úgynevezett „árva művek” jogi státuszából adódó nehézségekre. Az árva mű terminust olyan alkotásokra használják, melyet még védene ugyan a szerzői jog, de szerzője, alkotója ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodik, láthatóan roppant nehéz vagy lehetetlen megtalálni a jogtulajdonost. Mivel a törvény a digitalizációt végzőt egyrészt kötelezi az engedélykérésre, a jogdíj megfizetésére, ugyanakkor a fentiek miatt ez majdhogynem megvalósíthatatlan, ezért ezek a tartalmak különleges helyzetben vannak, külön szabályozást igényelnek. Neelie Kroes már korábban, kinevezésekor is jelezte, hogy erre a problémára sürgős megoldást kell találni, és az ARROW kapcsán most kifejtette elképzeléseit.
Az alelnök asszony határozottan leszögezte, hogy kiemelt feladat az európai kultúrvagyon konvertálása digitális formába, de ez csak törvényesen, a felmerülő, a szerzői jogból adódó költségek megfizetése mellett lehetséges. De mindenképp szükséges lépni, mivel – ahogy fogalmazott – a védett művek nem kerülhetnek fel olyan adatbázisokba, mint például az Europeana, és így a digitális tudástárban lesz egy hatalmas „20. századi fekete lyuk”. Kroes szerint ezt semmiképp nem szabad hagyni.