0:05
Főoldal | Rénhírek

5 bevált tipp álláskereséshez

Hol puszipajtás, hol őrmester, hol kekec – az állásinterjút lefolytató személyzetis különböző szerepeket ölthet magára. Nem mindegy, hogyan reagálunk.

nyest.hu | 2010. május 5.

Gyakorlott álláskeresők tudják, az interjúztató különböző álarcokba bújva tesztelheti alanyát. Hol bizalmas légkört teremt, hogy úgy érezzük, szinte ezer éve ismerjük, hol minden szavunkba beleköt, hol pedig humorosra veszi a figurát, s lépten-nyomon ugrat minket. Különböző interjúztatási módok, de egy közös bennük: hogy alkalmazkodnunk kell hozzájuk. Ez jóval könnyebb, ha tisztában vagyunk vele, mire megy ki a játék, ha tudjuk; valójában mi a célja az interjúztatónak. Lássuk a különböző típusokat, és a helyes reagálási módot – a HVG útmutatása szerint.

5 bevált tipp álláskereséshez

A puszipajtás

Kedves, mosolyog, figyelmes, érdeklődést tanúsít – effajta oldott interjús légkörben mi is hajlamosak vagyunk elengedni magunkat, és felszabadultan, szintén mosolyogva eldiskurálni a személyzetissel. Csakhogy ilyenkor olyan bizalmas információkat is elárulhatunk magunkról, amivel nem biztos, hogy a legjobb fényben tüntetjük fel magunkat. Hiszen ha az interjún egy teljesen idegennel, ha mégoly bizalomgerjesztő is, megosztunk rá nem tartozó dolgokat, akkor a cég logikája szerint jó eséllyel tehetjük ezt később is a bizalmas vállalati információkkal. Így érdemes a hobbira, magánéletre vonatkozó információkat inkább megtartani magunknak.

Az őrmester

Az ilyen személyzetisnek nem az a célja, hogy kellemesen teljen a beszélgetés, sokkal inkább az, hogy fényt derítsen rá, mennyire tud alkalmazkodni a jelölt egy stresszes helyzethez. Az ilyen interjúztató szoros tempót diktál, pattogó, őrmesteri hangnemben szegezi kérdéseit az interjúalanyhoz, akitől tömör, lényegre törő válaszokat vár. Ilyen helyzetben mutassunk nyugalmat, higgadtságot – így a kérdező leszűrheti rólunk, hogy tudunk alkalmazkodni a diktált tempóhoz, és nem ijedünk meg, ha egy felettessel kell beszélnünk.

A kekeckedő

Ez az egyik legkellemetlenebb interjútípus. A kérdező ilyenkor még a kákán is csomót keres, és megtesz mindent, hogy zavarba hozzon, elbizonytalanítson minket. Mi a kulcs? Hogy ezt természetesen nem hagyjuk neki. Ha ebben a helyzetben sem rettenünk meg, hanem udvarias, higgadt, lehetőleg kedves hangon tudunk reagálni, a HR-es jó eséllyel azt szűri le rólunk, hogy alkalmasak vagyunk például a problémás ügyfelek kezelésére is.

A vicces

Ügyfélszolgálat esetén, vagy más állástípusban, ahol emberekkel kell együtt dolgozni, mindig jól jön, ha a pályázónak van humorérzéke. Ha a kérdező laza és viccelődő, nyugodtan reagáljunk mi is ugyanebben a hangnemben – de persze a poénkodásnak nem szabad átcsapnia gúnyolódásba, élcelődésbe. Ha hibázunk, vagy esetlenek vagyunk, nevessünk magunkon is, mert ez azt sugározza, nem pánikolunk be a problémától, hanem felül tudunk kerekedni rajta.

A megfigyelő, elemző

Van olyan HR-es is, aki minden válaszunkat gondosan megfontolja, és lassú mederben tereli a beszélgetést, hogy közben legyen ideje mérlegelni. Ha ilyenkor beáll a csend, a legfontosabb, hogy ne jöjjünk zavarba. Ne kezdjünk el csak azért beszélni, hogy elkerüljük a kínos hallgatást. Ha semmiképpen nem szeretnénk hallgatni, akkor például kihasználhatjuk az alkalmat arra, hogy kérdezzünk.

A legfontosabb: a nyugodt, kedves, magabiztos fellépés.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!