2% neandervölgyit tartalmaz
Az Afrikán kívül élő mai ember génállományának mintegy két százaléka neandervölgyi eredetre utal.
Ötvenötezer éves ősi emberi koponyát találtak Izraelben, amely megerősíti a modern ember afrikai kirajzásának elméletét – adta hírül csütörtökön a Háárec című izraeli napilap. Az értékes csontdarab a modern ember legősibb Afrikán kívül talált maradványa. A tudományos kormeghatározás szerint 50-60 ezer éves koponyát Észak-Izraelben, 2008-ban találták meg egy Manot nevű falu melletti barlangban, amelyet egy földrengés mintegy tizenhárom ezer éve betemetett. A lelet elsősorban azért fontos, mert fényt deríthet az Afrikát körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt elhagyó modern ember és a később kipusztult, egy korábbi kirajzás idején Európába került neandervölgyi ember találkozására.
::adbbox::7::
A lelet megerősíti azt a feltételezést, hogy a mai ember elődje mintegy hatvanöt ezer évvel ezelőtt indult útnak Afrikából a különböző kontinensek felé, és a Közel-Keleten találkozott és keveredett a neandervölgyiekkel. Ezért az Afrikán kívül élő mai ember génállományának mintegy két százaléka neandervölgyi eredetre utal.
A kutatást a Ben Gurion Egyetemen, a Tel-Avivi Egyetemen és az Izraeli Régészeti Hatóságnál dolgozó tudósok végezték, eredményeiket közösen publikálták a Nature folyóiratban. Noha abban a korban már folytattak temetkezést az emberek, a csont nem volt a föld alá rejtve, feltételezéseik szerint egy vadállat hurcolhatta be a barlangba, ahol számos más állati és emberi eredetű csontot is találtak.
A tudomány jelenlegi, genetikai bizonyítékokkal is alátámasztott állása szerint a modern ember szülőhelye Kelet-Afrikában volt kétszázezer évvel ezelőtt. Onnan több hullámban vándoroltak ki csoportosan az első emberek, a különböző kontinenseken letelepedő jelenlegi modern ember azonban az utolsó, körülbelül hatvanöt ezer évvel ezelőtti hullám gyermeke. Az észak-izraeli koponya megtalálása előtt ezt az elméletet nem támasztották alá emberi maradványok, ebből az időből származó, Afrikán kívüli modern emberi csontok.
Izraelben már találtak ebből a korból származó maradványokat pl. a Kármel-hegy egyik barlangjában, de az neandervölgyi eredetű volt. A két helyen megtalált kétféle lelet egyben bizonyítja a két ősi emberfaj egy időben, egymás közelében élését, keveredésük lehetőségét is.
A tudósok arra nem tudnak választ adni, hogy a csont férfitől vagy nőtől származik-e, de abban bizonyosak, hogy az illető fiatal volt, noha nem gyermek. Úgy vélik, hogy a koponya egy „összekötő láncszemet” jelent, mert genetikai jellegzetességei tükrözik mind az afrikai modern ember, mind a később Európában elterjedt ember vonásait.