Mi kerüljön a fa alá?
Agyvérzést szeretne okozni nyelvész ismerősének? Vagy csak szeretné egyszer igazán megnevettetni? Ismerkedjen meg karácsonyi ajándéktippjeinkkel!
Magukat megnevezni nem kívánó finnugristák összeállították annak a negyven könyvnek a listáját, amelyet minden finnugristának olvasnia kell a halála előtt. Valójában persze mindenkit óvnánk attól, hogy hasonló olvasmányokkal adagolja túl magát – magunk is csak az ajánlott művek kisebb részét ismerjük valamennyire –, de a tudatmódosító szerek korlátozott fogyasztása jót tehet. A hasonló kötetek pedig remek meglepetések lehetnek a fa alatt – nem csak finnugristákat, más nyelvészeket is jó ötlet velük megajándékozni. A könnyebb választás érdekében megpróbálunk rendet tenni az egyébként igen eklektikus listában.
(Forrás: Wikimedia Commons / Shawncalhoun / GNU-FDL 1.2)
Magyar kézbe magyar könyvet!
Mindenekelőtt nézzük azokat a könyveket, amelyeket magyarul is olvashatunk! Mindenekelőtt ide tartoznak Bobula Ida sumerista munkái: A sumir-magyar rokonság kérdése és a Kétezer magyar név sumir eredete. (Bobulától angolul is olvashatunk, például az Origin of the Hungarian Nation című művet.) Aki már túl van a klasszikus Bobula-műveken, kezébe veheti Oláh Béla Édes magyar nyelvünk szumir eredete, vagy Novotny Elemér Sumir nyelv = magyar nyelv című könyvét is.
Mivel a listát nem magyarok készítették, kimaradt néhány nagy magyar klasszikus, így például Götz László Keleten kél a nap, Varga Csaba Ógörög: régies csángó nyelv vagy Kiss Dénes ŐSnyelv – nyelvŐS? című műve. Említhetnénk azonban Grover S. Krantz eredetileg angolul megjelent, de magyarul is kiadott, már a címével is elgondolkodtató Az európai nyelvek földrajzi kialakulása című munkáját is.
Külön ki kell emelnünk Borbola János Az egyiptomi ősmagyar nyelv című kötetét, melyet a Magyarok Világszövetsége 2012-ben Az Év Magyar Könyvének választott meg. A kötet ezernél is több oldalra rúg, nagyon szép kivitelben, vászonkötésben jelent meg, és még az ára is tízezer forint alatt van.
Magyar szerzőktől idegen nyelven több művet is találunk. Klasszikusként emlegethetjük Francisco Jos Badiny (Badinyi Jós Ferenc) The Sumerian Wonder (A sumér csoda) című munkáját. Ha ennek beszerzése gondot jelent, ajánlhatjuk helyette kései Jézus király – A pártus herceg című munkáját.
Szintén angolul szerepel Marácz László Hungarian revival: Political reflection on Central Europe (Magyar újjászöletés – politikai elmélkedések Közép-Európáról) című műve – tudomásunk szerint Marácznak önálló kötete magyarul nem jelent meg, de néhány írása megtalálható a neten. Tóth Alfréd Etymological Dictionary of Hungarian (A magyar nyelv etimológiai szótára) című műve viszont ismereteink szerint kizárólag az interneten érhető el – ha tehát karácsonyra e-könyvolvasót adnánk ajándékba, ne felejtsük rá előre feltölteni. Otto von Sadovszky The Discovery of California: A Cal-Ugrian Comparative Study (Kalifornia felfedezése: kal-ugor összehasonlító tanulmány), mely a kaliforniai indiánok ugor eredete mellett érvel. Számunkra teljesen ismeretlen azonban Érdy Miklós The Sumerian, Ural-Altaic, Magyar Relationship: A History of Research (A sumer, urál-altaji, magyar kapcsolat: kutatástörténet) című műve, mely szintén a listán található.
Ha a megajándékozni vágyottnak inkább a német nyelv az erőssége, választhatjuk Pusztay János Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung (Megjegyzések az alapnyelvkutatáshoz) című kötetét – a szerzőnek azonban hasonló jellegű magyar nyelvű kötetét is beszerezhetjük. Ha pedig ismerősünk finnül tud, mégis hazai vonatkozású művel szeretnénk meglepni, akkor Kádár György Johdatus uralilaiseen filosofiaan (Bevezetés az uráli filozófiába) című kötetét ajánlanánk a gyűjteményből.
A felsorolásban komoly hiányosság, hogy egyetlen oroszországi szerző műve sem szerepel benne. Mindenképpen megemlítendőnek érezzük Juvan Sesztalovot, akinek magyarul is jelent meg ezoterikus műve, a verseskötetnek álcázott, légből kapott etimológiákkal megtűzdelt Torum tudata, a természet tudata – A megmentés útja. A kétnyelvű (magyar-orosz), időnként manysi szövegekkel is bővített kötetben manysi szavakból vezet le germán, szláv, héber szavakat.
Szerepel a listában néhány olyan munka is, melynek a szerzője sem magyar, a kötet sem magyarul született, de a műnek van magyar változata. (Az, hogy fordításokról lenne szó, többen vitatják.) Ezek között emlíhetünk két olyan alapművet, mint Mario Alinei Etrusco: una forma arcaica di ungherese (magyarul: Ősi kapocs: A magyar-etruszk nyelvrokonság), illetve Angela Marcantonio The Uralic Language Family: Facts, Myths and Statistics (magyarul egyszerűen Az uráli nyelvcsalád).
A finn Kalevi Wiik három művével is felkerült a listára: Eurooppalaisten juuret (Az európaiak gyökerei), Suomalaisten juuret (A finnek gyökerei), Mistä suomalaiset ovat tulleet? (Honnan jöttek a finnek?). Ezek közül az első magyarul is elérhető Az európai népek eredete címen.
A finn Helmi Poukka két kötettel szerepel a listán: Etruskia suomeksi (Etruszk finnül), illetve Sanojen ikä (A szavak kora), de vannak egyéb sokat ígérő című munkái is, mint például az Alkukotimme on Egypti (Egyiptom az őshazánk). Itt mégis azért említjük, mert a Google Books szerint magyarul is hozzáférhető Magyar-finn-egyiptomi szóösszehasonlítás című munkája – bár az mindenképpen gyanúra ad okot, hogy a kötetet állítólag a Helsinki Egyetem adta ki.
Ki mondja helyettünk angolul?
Természetesen az ajánlott irodalomban több angol nyelvű munkát is találunk, így ha nem tudunk finnül és észtül, leginkább így ismerkedhetünk meg a finnek és észtek munkáival. Sajnos a listában nem sok ilyen munkát találunk, ám annál fontosabbakat.
Ha egy terjedelmes sorozattal szeretnénk lenyűgözni szerettünket, akkor a Kyösti Julku és kollégái szerkesztésében megjelent The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia (Észak-Eurázsia népeinek és nyelveinek gyökerei) öt kötete minden bizonnyal tökéletes választás. A szintén finn Hannu Panu Aukusti Hakola 1000 Duraljan Etyma: An Extended Study in the Lexical Similarities in the Major Agglutinative Languages (1000 duraljan etimon: átfogó tanulmány a fő agglutinatív nyelvek lexikális hasonlóságairól) művének címe szintén sokat ígér: a szerző által megalkotott duraljan terminus a dravida, uráli, altaji, japán és andoki nyelveket takarja. Akinek ez kevésnek tűnik, az inkább a szerző Sumerian and Proto-Duraljan (Sumer és ó-duraljan) című munkáját válassza!
Szintén kiváló ajándák Ago Künnap Breakthrough in Present-Day Uralistics / Contact-induced Perspectives in Uralic Linguistics (Áttörés a mai uralisztikában / Kapcsolati perspektívák az uráli nyelvészetben) vagy Main Language Shifts in the Uralic Languages (Fő nyelvi változások az uráli nyelvekben). Ha már az észt szerzőknél járunk, nem mehetünk el Edgar V. Saks Esto-Europa: a Treatise on the Finno-Ugric Primary Civilization in Europe (Eszto-Európa: értekezés az elsődléeges finnugor civilizációról) című műve mellett sem, és érdemes megemlíteni Ants-Michael Uesson On Linguistic Affinity: The Indo-Uralic Problem (A nyelvi kapcsolat: az indouráli probléma) című munkáját is.
A finnugor körökön kívülről, ámde igen sokat ígérő címmel érkezett Gao Jingyi Comparison of Swadesh 100 Words in Finnic, Hungarian, Sinic and Tibetan: Introduction to Finno-Sinic Languages (100 Swadesh-szó a finnségiben, a magyaban, a sinitikusban és a tibetiben: bevezetés a finn-sinitikus nyelvekbe) és Felice Vinci The Baltic Origins of Homer's Epic Tales (Homérosz eposzainak balti eredete) című, minden bizonnyal igen figyelemre méltó műve.
Finnek álmodói
Mivel a listát finnek állították össze, nem csodálkozhatunk, ha sok finn nyelvű művet találunk rajta. Ha a megajándékozandó tud finnül, Akkor szerencsénk van. De melyik kötetet válasszunk?
A már említett Kyösti Julku által szerkesztett Itämerensuomi: eurooppalainen maa (Baltifinnország: európai ország) például kifejezetten ígéretesnek hangzik, bár aligha veheti fel a versenyt Sigurd Wettenhovi-Aspa Suomen Kultainen kirja I / Finlands Gyllene Bok I (Finnország aranykönyve I.) finn-svéd és Suomen Kultainen kirja II: Kalevala ja Egypti / Fenno-ägyptischer Kulturursprung der Alten Welt (Finnország aranykönyve II. Kalevala és Egyiptom / Az Óvilág finn-egyiptomi kulturális eredete) finn-német kétnyelvű köteteivel. Hasonló témát érint Timo Heikkilä Kullervon suku: Erään mielenmaiseman varhaisvaiheet (Kullervo rokonsága: egy gondolatvilág korai korszaka) című kötete, mely a finn mitológiát veti össze más mitológiákkal, metafizikai szósszal nyakon öntve. Hasonló témával foglalkozik Mikko Ollus Väinämöisen juuret (Vejnemöjnen gyökerei) című művéében: a Kalevalát egészen Noéig vezeti vissza.
Rendkívül izgalmasnak tűnik Ior Bock Bockin suvun saaga – Väinemöisen mytologia (A Bock-rokonság szagája – Vejnemöjnen mitológiája) című műve. Ezt nevezhetjük az Arvisura finn megfelelőjének. Bock állítólag az édesanyjától hallott történetet írja le, mely felöleli a finnek történetét a kalevalai időktől napjainkig. A könyvben felbukkannak a kalevalai hősök nevei, de a történetek nem egyeznek a Kalevala tartalmával. Egyesek irodalmi műnek tekintik, vannak azonban, akik komolyan hisznek benne.
Azért a finneknél sincs hiány álnyelvészeti munkákban. Igazi klasszikus Elias Lönnqvist Suomen kieli kaikkien kulttuurikielten avaimena (A finn nyelv mint minden kultúrnyelv kulcsa) című sokat igérő címéhez képest vékony, 78 oldalas kötetecskéje. Arvi Höyssä Kokeilota aivisuomeleksi nehezen fordítható című munkájában azon felfedezését osztja meg, hogy a finnek eredeti neve venti volt, és ez maradt fenn a latin Fenniában – illetve rekonstruálja a finn ősnyelvet, amit aivisuomelinek nevez.
Jarno Raukko és Jan-Ola Östman Pragmaattinen näkökulma Itämeren kielialueeseen (Pragmatikus szempontból a Balti-tenger nyelvterületére) című művéről sajnos semmi közelebbit nem sikerült kideríteni.
Futottak még
A listára felkerült még két kötet: egy észt és egy svéd nyelvű.
Lennart Meri Hõbevalge: Reisikiri tuulest ja muinasluulest (Ezüstfehér: útleírás a szélről és az ősköltészetről) című munkája mindenképpen meglepetés. Meri író-filmrendező, később köztársasági elnök több könyvet írt és filmet forgatott a finnugor népek kultúrájáról – ezek a szakemberek körében is megbecsülésnek örvendenek. Ebben a könyvben azonban elszakadt a valóságtól, és szabadon fantáziált az észtek múltjáról.
Paula Wilson Röster från forntiden: Gamla ortnamn berättar (Hangok a múltból: megszólalnak a helynevek) című műve finnországi helynevek alapján azt próbálja igazolni, hogy már a vaskorban svédek lakták a területet – emellett azonban a svédből magyaráz belgiumi és bibliai neveket is.
A felsorolásból nyilvánvaló, hogy az amatőr nyelvészkedés és történészkedés egyáltalán nem hungarikum, és Európa északi felén is népszerű foglalatosság. Ennek tudatában még inkább csodálkozhatunk, miért is gondolja finn kollégánk, hogy a mi házunk táján kell sepernie.
Jó a cikk, szinte már el is felejtettem, de:
@Krizsa: Azt a #&@˘!!! Hányszor mondtuk már magának, hogy ne reklámozzon (spamnak hívják és a nyest fórumszabályzata tiltja). Mert ez már a trollság magasiskolája. Majd ha megírta, akkor linkelje be a hivatkozását. Mi lesz legközelebb? Visszaszámolást is bele fog rakni?
Aztán ha a moderátorok szólni fognak érte, tele fogja szemetelni a cikkek alját, hogy mennyire megbántották és udvariatlanok voltak egy ilyen szegény öregemberrel. Most komolyan miért egy több mint egy éves cikk alá kellett ezt írni? Maga csak a frissülő kommenteket nézi? (Költői kérdések, nem várok rá választ, ha reagál rá, akkor sem fogom tovább folytatni).
JÖN! Tudománytalan
(Természetesen az IND-finnugor nyelvészetről van szó.)
Gyöknyelvészet G portal, a modul címe ugyanez:-).
@stanley:
Én csak Danilo Gheno cikkét ismerem:
" A magyar lenne a mai etruszk? (Mario Alinei könyvéről)"
ja.scribd.com/doc/44674927/Danilo-Gheno-A-magyar-lenne-a-mai-etruszk
Tényleg, van olyan cikk, ami kizárólag Mario Alieni elméletével foglalkozik? Mégsem tv-szerelőből lett "szumírológus"-ról van szó, hanem ha jól tudom nyelvész professzorról.