0:05
Főoldal | Rénhírek

Jurcsi és a kígyó

Egy vót mesének köszönhetően közel-keleti szenttől az ósvéd sárkányokon át az észt cipészekig és pályaudvarokig jutunk. Kiderül, miért fontos Leningrád az ikonfestészet történetében – legalábbis a vótok szerint.

Fejes László | 2015. február 7.

Korábban már bemutathattuk az első udmurt és az első izsór nyelvű mesefilmet. Most az első vót nyelvű filmre kerítünk sort. Az izsór meséhez hasonlóan a Leningrádi terület őshonos népeinek központjának Koukku-Joukku elnevezésű filmstúdiója készítette a területi önkormányzat utasítására.

A mese címe Jurcsi da mato, amit Gyuri és a Sárkány címen fordíthatunk magyarra. А vót mato, akárcsak az észt madu vagy a karjalai mado, ’kígyó’-t jelent, míg a finn mato jelentése ’giliszta, kukac’. A sárkányt viszont a finnben is kígyóhoz hasonlítják, a finn lohikäärme ’sárkány’ az ósvéd floghdraki ’(repülő) sárkány’ szóból származik, de népetimológiás alakja ’lazackígyó’-ként értelmezhető (lohi ’lazac’, käärme ’kígyó’).

Szent György Moszkva, nem pedig Leningrád címerében látható
Szent György Moszkva, nem pedig Leningrád címerében látható
(Forrás: Wikimedia Commons)

A mese nem archaikus finnségi motívumokra, hanem a kereszténységben szerte elterjedt Szent György és a Sárkány-történetre épül, annak is igen lecsupaszított változata. Van egy sárkány, amelyik folyamatosan áldozatot követel a falutól. Amikor aztán a király/cár lányára kerül a sor, Jurcsi lelövi a sárkányt. Ezt a jelenetet láthatjuk az ikonokon (illetve többek között Moszkva címerében).

A képeken némiképpen anakronisztikus módon jelennek meg a technikai vívmányok. Ezek nem a mese eredetéhez, hanem gyűjtésének időpontjához (1942) igazodnak. A szöveg szerint Jurcsi egy puskával lövi le a sárkányt, melynek tetemét Leningrádba szállítják. Kétségkívül van némi pikantériája annak, hogy az ikonok éppen Lenin városában készülnek.

Szent György egy 14. századi novgorodi ikonon
Szent György egy 14. századi novgorodi ikonon
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az angol felirat szerint a mesét elmondó Avdotya Onufrijeva a Kingissepi járásban fekvő – azóta elpusztított – Mattija faluban született 1850-ben. Csakhogy ilyen akkor nem lehetett, hiszen Jamburg városát csak 1922-ben nevezték el az észt kommunista vezérről, Viktor Kingiseppről Kingiseppnek (nem pedig Kingissepnek!). A kommunista vezér nevét viselte Saaremaa fővárosa, Kuressaare is Kingisepa alakban. (A Kingisepa a Kingisepp birtokos esetű alakja – a legtöbb észt településnév birtokos esetben van. A kingisepp jelentése egyébként ’cipész’, szó szerint ’cipőmester, cipőkovács’.)

Evangélikus templom Kingiseppben
Evangélikus templom Kingiseppben
(Forrás: Wikimedia Commons / A viento / CC BY-SA 3.0)

A vót szövegben a város korábbi, a finnségiek körében használatos Jaama [jáma] elnevezése hangzik el – az oroszban is használatos volt a Яма [jama], illetve Ям [jam] elnevezés. Az orosz Wikipédia szerint ez egy finnségi törzsnévre vezethető vissza: ezt talán a hämäiek, talán a karjalaiak orosz elnevezése lehetett. Ezt az elnevezést azomban a mai oroszok vagy a яма [jama] ’gödör’, vagy a ям [jam] ’postakocsi-állomás’ szóval tudják azonosítani. Utóbbi bekerült az észtbe is: a jaam [jám] ’állomás’ ma leginkább ’(vasúti vagy autóbusz)pályaudvar’ jelentésben használatos.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!