Jurcsi és a kígyó
Egy vót mesének köszönhetően közel-keleti szenttől az ósvéd sárkányokon át az észt cipészekig és pályaudvarokig jutunk. Kiderül, miért fontos Leningrád az ikonfestészet történetében – legalábbis a vótok szerint.
Korábban már bemutathattuk az első udmurt és az első izsór nyelvű mesefilmet. Most az első vót nyelvű filmre kerítünk sort. Az izsór meséhez hasonlóan a Leningrádi terület őshonos népeinek központjának Koukku-Joukku elnevezésű filmstúdiója készítette a területi önkormányzat utasítására.
A mese címe Jurcsi da mato, amit Gyuri és a Sárkány címen fordíthatunk magyarra. А vót mato, akárcsak az észt madu vagy a karjalai mado, ’kígyó’-t jelent, míg a finn mato jelentése ’giliszta, kukac’. A sárkányt viszont a finnben is kígyóhoz hasonlítják, a finn lohikäärme ’sárkány’ az ósvéd floghdraki ’(repülő) sárkány’ szóból származik, de népetimológiás alakja ’lazackígyó’-ként értelmezhető (lohi ’lazac’, käärme ’kígyó’).
(Forrás: Wikimedia Commons)
A mese nem archaikus finnségi motívumokra, hanem a kereszténységben szerte elterjedt Szent György és a Sárkány-történetre épül, annak is igen lecsupaszított változata. Van egy sárkány, amelyik folyamatosan áldozatot követel a falutól. Amikor aztán a király/cár lányára kerül a sor, Jurcsi lelövi a sárkányt. Ezt a jelenetet láthatjuk az ikonokon (illetve többek között Moszkva címerében).
A képeken némiképpen anakronisztikus módon jelennek meg a technikai vívmányok. Ezek nem a mese eredetéhez, hanem gyűjtésének időpontjához (1942) igazodnak. A szöveg szerint Jurcsi egy puskával lövi le a sárkányt, melynek tetemét Leningrádba szállítják. Kétségkívül van némi pikantériája annak, hogy az ikonok éppen Lenin városában készülnek.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az angol felirat szerint a mesét elmondó Avdotya Onufrijeva a Kingissepi járásban fekvő – azóta elpusztított – Mattija faluban született 1850-ben. Csakhogy ilyen akkor nem lehetett, hiszen Jamburg városát csak 1922-ben nevezték el az észt kommunista vezérről, Viktor Kingiseppről Kingiseppnek (nem pedig Kingissepnek!). A kommunista vezér nevét viselte Saaremaa fővárosa, Kuressaare is Kingisepa alakban. (A Kingisepa a Kingisepp birtokos esetű alakja – a legtöbb észt településnév birtokos esetben van. A kingisepp jelentése egyébként ’cipész’, szó szerint ’cipőmester, cipőkovács’.)
(Forrás: Wikimedia Commons / A viento / CC BY-SA 3.0)
A vót szövegben a város korábbi, a finnségiek körében használatos Jaama [jáma] elnevezése hangzik el – az oroszban is használatos volt a Яма [jama], illetve Ям [jam] elnevezés. Az orosz Wikipédia szerint ez egy finnségi törzsnévre vezethető vissza: ezt talán a hämäiek, talán a karjalaiak orosz elnevezése lehetett. Ezt az elnevezést azomban a mai oroszok vagy a яма [jama] ’gödör’, vagy a ям [jam] ’postakocsi-állomás’ szóval tudják azonosítani. Utóbbi bekerült az észtbe is: a jaam [jám] ’állomás’ ma leginkább ’(vasúti vagy autóbusz)pályaudvar’ jelentésben használatos.