0:05
Főoldal | Rénhírek

Happoradio: Puhu äänellä, jonka kuulen (Beszélj hangosan, hogy halljam)

Az eddig megvizsgált finn zenekarok közül talán a legköltőibb dalszövegek birtokosa következik, a Happoradio ('Savrádió').

Sunnuntaiset Lapset | 2011. február 13.

A zenekar Helsinkiből indult 2001-ben, azóta kiadtak öt lemezt, elkészült nyolc videójuk és áprilisig tele van a naptáruk finnországi koncertekkel. Az internet nem túl bőbeszédű, ha az ember a zenéjükről szeretne többet megtudni, nem úgy, ha maguk a zenészek érdeklik!

A banda hivatalos honlapját böngészve kiderült, hogy az énekes, Aki Tyykki imádja a Forma 1-et, a jégkorongot, teniszezik és éppen elromlott az mp3 lejátszója. Szinte a zenekar összes tagja panaszkodik, hogy kevés a szabadidejük, lévén rengeteget utaznak, amit rögtön el is hiszünk nekik, ahogy ránézünk a koncertnaptárukra. A legkérdekesebb bejegyzés Aki Tyykkitől származik, aki furcsa balesetéről tájékoztatta a rajongókat meglehetősen részletesen és pontosan. A történet tanulsága, hogy ne igyunk mértéktelenül, mert leesünk egy lépcsőn, de még fontosabb, hogy utána ne hanyagoljuk el a sebet a lábunkon, ne menjünk vele pókerezni külföldre(!), mert begyullad a lábunk, tolószékkel kell hazakecmeregnünk, kórházba kerülünk és mondhatjuk le a koncertjeinket. Perkele. Az alábbi dal a zenekar 2008-ban megjelent albumáról való, aminek a címe Kaunis minä ('Gyönyörű én').

Beszélj hangosan, hogy halljam


Melyiktől félsz, a zajtól vagy a békétől?
Melyiket kerülöd, az egyedüllétet vagy a csordát?
Miért sírsz, amikor a szomszédban valakinek nevet a gyermeke?

Mély víz vagy, megközelíthetetlen hegy
Elfelejtett padlás, óriási kórus
Miért sírsz, amikor a szomszédban valakinek nevet a gyermeke?
Miért sírsz, amikor a rádióban valaki a szerelemről énekel?

Beszélj hangosan, hogy halljam
Szavakkal, amiket megértek
Versekkel, amiket felfogok
Hozzád felirat kell
Ami megfejti a titkaid
Mindentudó elbeszélő
Beszélj hangosan, hogy halljam

Egyszerű vagyok, mindig magyarázat nélkül
Te bonyolult térkép, utazás idegen tájakon
Miért sírsz, amikor a rádióban valaki a szerelemről énekel?

És nyelvtanulók kedvéért a szöveg eredetije:

Puhu äänellä, jonka kuulen


Kumpaa sinä pelkäät, melua vai rauhaa?
Kumpaa sinä kaihdat, yksinäisyyttä vai laumaa?
Miksi sä itket, kun naapurissa jonkun lapsi nauraa?

Olet syvää vettä, luoksepääsemätön vuori
Unohdettu ullakko, olet titaaninen kuori
Miksi sä itket, kun naapurissa jonkun lapsi nauraa?
Miksi sä itket, kun radiossa joku rakkaudesta laulaa?

Puhu äänellä jonka kuulen
Sanoilla jotka ymmärrän
Runoilla jotka käsitän
Sinuun tarvii tekstityksen
Salaisuuksies selittäjän
Kertojan kaikkitietävän
Puhu äänellä jonka kuulen

Olen yksinkertainen, aina selitystä vailla
Sinä kartta monimutkainen, matka vierahilla mailla
Miksi sä itket, kun radiossa joku rakkaudesta laulaa?

A dal nyelvezete meglehetősen irodalmi, csak néhány beszélt nyelvi formát fedezhetünk fel: ilyen a 'te' a sinä helyett.

Ennél érdekesebb a tarvii 'kell, szükséges' alak. Ennek alapalakja (infinituvusa) tarvita, jelen idejű, kijelentő módú, egyes szám harmadik személyű alakja az irodalmi nyelvben tarvitsee. Míg az irodalmi nyelvben az ige a valita-típusba tartozik, a beszélt nyelvben a inkább a selvitä-típusnak megfelelően ragozzák, így a tarvitsee alak helyett a tarviaa használatos. A beszélt nyelvben ugyan előfordul, hogy az egymás után álló különböző magánhangzók összeolvadnak (pl. sukset 'sílécek' partitivusa suksia helyett suksii), de ez csak akkor következik be, ha a két magánhangzó között morfémahatár van (a historia helyett sosem mondanak historiit). Mivel toldalék nem kezdődik hosszú magánhangzóval, olyan eset sincs, hogy egy rövid és egy hosszú magánhangzó olvadna össze. A selvitä-típusban azonban jellemző ez az összeolvadás, még az irodalmi nyelveben is.

Figyelemre méltó még a vierahilla 'idegenen' szóalak a standard vierailla helyett: ez azonban nem beszélt nyelvi, hanem archaikus, illetve a keleti nyelvjárásokra jellemző forma, mely többek között a kalevalai szövegeket jellemzi.

Egyéb

A banda MySpace-oldala

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. február 15. 09:55
4 Fejes László (nyest.hu)

@JL: A tarviaa-t azért én is lecsekkoltam, mielőtt megjelent volna. :) De engem is leptek már meg a magyar találatok a neten, úgyhogy mindenre fel vagyok készülve.

Közben én is visszajutottam a Nykysuomen sanakirjáig. Mondjuk érdekes, hogy ha egyszer az irodalmi nyelv része volt, de onnan kikopott, akkor arra gondolnék, hogy leírva már archaikus. Viszont hogy lehetne archaikus, ha a beszélt nyelvnek mindennapos része? Picit zavarban vagyok ezzel a folyamattal, hogy miközben beszélt nyelvi formák folyamatosan beszűrődnek az irodalmi nyelvbe, itt valami olyasmit tapasztalunk, hogy ez meg kiszorul...

8 éve 2011. február 15. 06:58
3 JL

"tarviaa" - hiába anyanyelvű az ember, fogadhattam volna, hogy nem létezik, mert számomra teljesen idegen (és még mindig úgy értelmezném, hogy hiperkorrekt: tarvii > tarviaa a selvii > selviää típus mintája szerint). Az ISK is csak az i-tövű típusok analógiáját ismeri: scripta.kotus.fi/visk/sisallys.php?p=77 .

A "selviin" típus Papp szótárába természetesen a "Nykysuomen sanakirjából" került, ott pedig zárójelekben szerepel (három igetípusban: "selviin", "katkeen", "kohoon", a gyakoribb - és a mai irodalmi nyelvben egyetlen - "selviän", "katkean", "kohoan" típus mellett). Ennek nyelvtörténeti háttere van: az ilyen igékbén eredetileg nem TA hanem Te alakú volt a szuffixum (katkee- < *katke-Te-), és egyes finn(ségi) nyelvjárásokban (és egyes finn íróknál a 20. század elejéig) fennmaradt ez a különbség. A mai irodalmi nyelvben, pl. a "Kielitoimiston sanakirja" szerint, csak a "selviän" típus használatos.

8 éve 2011. február 14. 10:25
2 Fejes László (nyest.hu)

@JL: Köszönjük a helyesbítéseket.

Azt nehéz innen ellenőrizni, hogy a tarviaa alak mennyire gyakori, de az azért radikális álláspontnak tűnik, hogy nem létezik:

Aihe: Uusi Suzukisti tarviaa neuvoja! (www.moottoripyora.org/cgi-bin/palsta/ikonboard.cgi?act=ST;f=18;t=106)

tarviaa tehdä piuhat tykille (www.dvdplaza.fi/forums/showthread.php?t=67028)

Aloitteleva talonostaja tarviaa kaikesta tietoa (www.rakentaja.fi/index.asp?s=/suorakanava/kysyniinvastaamme/viestit/) stb.

Azt innen megint csak nehéz megítélni, hogy a selviin mennyire irodalmi, de pl. Papp István szótárának ragozási táblázatában szerepel. Ez a szótár egyébként teljesen figyelmen kívül hagyja a beszélt nyelvi jelenségeket, ezt az alakot azonban feltünteti. Ha semmiképpen sem irodalmi alak, akkor viszont kérdés, hogy miért pont ezt...

A címmel, refrénnel, egyáltalán a szöveg jelentésével én is bajban voltam. A többi sor valóban azt sugallta, hogy nem a hangosságról van szó, de személy szerint a hangnemmel sem tartanám sokkal érthetőbbnek. A refrén többi sora ugyanis inkább valamilyen intellektuális meg nem értésről szól, nem pedig inadekvát stílusról. Ezért aztán elfogadtam a fordító megoldását, bár ezek szerint rosszul tettem. :)

8 éve 2011. február 14. 09:59
1 JL

Bocs hogy megint beleszólok ;-)

Olyan alak mint *tarviaa nem létezik. Szerintem sokkal egyszerűbb a dolog: a két szótagú kanonikus szótípusba ment át a szó, mert gyakori (és a képző funkciója a mai beszélők számára érthetetlen; egyébként régi germán jövevényszó - vö. német "(Be)darf" - úgy mint sok más -tse-képzős ige). Mostanában vagy a hosszú magánhangzós (ún. kontrakciós) igék mintája szerint ragozódik (tarviin, tarviit, tarvii – vö. makaan, makaat..., hajoon, hajoot...), vagy úgy mint a rövid két szótagú igék (tarvin, tarvit, tarvii – vö. painin, painit, painii).

A selvitä-típusú igékben a magánhangzók összeolvadása ("selviän" helyett "selviin") a beszélt nyelvben nagyon gyakori, de az irodalmi nyelvben *nem* fordul elő.

Ami a legfontosabb ;-) : "Puhu äänellä jonka ymmärrän" szerintem semmiképpen sem így fordítható. Nem a hangosságról és a hallásról van szó ("Puhu kovaa, että kuulen") hanem a "hangnem" választásáról: Olyan hangon beszélj, amelyet értek.