Elsőfokú perek komiul
Május 25-én a Komi Köztársaság parlamentjének Társadalmi Kamarája (Общественная палата) azt javasolta, hogy az elsőfokú tárgyalásokat ezután komiul is le lehessen folytatni.
A komi nyelvű perek bevezetése azért fontos, mert így biztosíthatóak az anyanyelven történő bírósági eljárásokhoz való jogok. A javaslattal Alekszandr Scsigolov, a kamara emberi jogi és szólásszabadsági bizottságának elnöke állt elő. Szerinte a köztársaságban sok jó törvény foglalkozik az emberi jogok érvényesítésével, ám ezek „papíron maradnak”, érvényesítésükkel senki sem foglalkozik. Az igazságszolgáltatással foglalkozó szövetségi törvény két pontja is foglalkozik azzal, hogy a elsőfokú bíróságokon az ügyintézés és a peres eljárások az orosz mellett a területek más hivatalos nyelvein is folyik.
Ebből kiindulva a komiknak joguk van a komi nyelvű eljáráshoz, ám a Komi Köztársaság elsőfokú bíróságokkal foglalkozó törvénye nem írja elő a komi nyelv ismeretét. Azoknak, akik nem tudnak eléggé oroszul, joguk van vallomást tenni anyanyelvükön is, ebben az esetben a bróság az állam költségére alkalmaz tolmácsot. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg. Volt eset, hogy a komi házastársak közötti családi veszekedéssel kapcsolatban kihallgatás folyt, a bíró pedig orosz volt. A bíróság által kirendelt tolmács helytelenül fordította a feleség kérését, miszerint bocsássa meg a férjnek, hogy az késsel megvágta, s ennek következtében a férj letöltendő büntetést kapott.
A Komi Köztársaság Legfelsőbb Bírósága többször is használt tolmácsokat, azt azonban, hogy a tolmács megfelelően képzett, elég a megfelelő képzést és a komi nyelvtudást igazoló bizonyítványokkal igazolni. Lehetséges, hogy a tolmács pusztán bölcsész, szerencsésebb esetben rendelkezik jogi képzettséggel és gyakorlattal is.
A Legfelsőbb Bíróság két bírája megfelelő szinten beszél komiul.
Ám míg a bíróságok általában átadhatnak egymásnak ügyeket, az elsőfokú bíróságok esetében ez nem lehetséges. Hiába nincs megfelelő nyelvtudású bíró, az ügyet nem adhatják át olyan bíróságnak, ahol van. A helyzetet bonyolítja, hogy még a köztársaság alkotmányának és törvényeinek fordításában is vannak hibák, egyes esetekben a különböző nyelvű változatok mást-mást mondanak.
A szakemberhiány megoldásra már korábban is voltak javaslatok. Tervezték a jogtudományi szak megnyitását is, de ebből semmi nem lett. Volt olyan terv is, hogy kifejezetten a falusi jogi ügyek intézésére, iratok kezelésére, jegyzői teendők ellátására képeztek volna szakembereket – ez a terv is elbukott. (Bár lehetséges, hogy a helyi államigazgatási főiskolán ez mégis megvalósul.) Sőt, az egyetem a komi nyelvi tanszék felszámolását is tervezi.
Az idei évben a közel 7000 közül 345 olyan középiskolás végez, aki anyanyelvként tanulta a komit. Ilyen körülmények között nincs mire alapozni a komiul tudó jogászok képzését. A komiul tudó bírók nem kapnak semmiféle nyelvpótlékot, így a joghallgatók sem érzik a komitudás előnyét.
De nincs kidolgozott komi jogi nyelv sem, és nem csak a komiul jól tudó bírók, hanem a hasonló ügyészek, ügyvédek és egyéb szakértők is hiányoznak. Nem csupán a Komi Köztársaság törvényeit, hanem a szövetségi törvényeket is komira kellene fordítani.
Szvetlana Petuhova a köztársasági ügyészség nevében azt mondta, hogy amennyiben a komi nyelvű eljárást bevezetik az elsőfokú bíróságokon, a következő lépés az lesz, hogy a fellebbviteli bíróságokon is be akarják majd vezetni. És amíg a per a köztársaság határain belül marad, a dolog még kezelhető, de mi van, ha szövetségi bíróság elé kerül, ahol csak orosz nyelvű eljárás folytatható? Ott nem tudják feldolgozni az addig keletkezett komi nyelvű iratanyagot. További probléma, ha a peres eljárásnak csak az egyik résztvevője komi. Ha viszont ilyen gyakorlati okokból nem lehet komi nyelvű pereket folytatni, akkor mit érnek az alkotmányba foglalt jogok?
A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a sajátos, az irodalmi komi nyelvtől jelentősen eltérő nyelvjárást beszélő izsmai komik már azt pedzegetik, hogy az izsmai komi nyelvű perek lehetőségét is biztosítani kellene. Ennek azonban végképp nincs realitása.
Végül a kerekasztal résztvevői azzal a kéréssel fodultak a köztársaság kormányához, hogy jelöljön meg egy átmeneti időszakot a komi nyelvű bíráskodás bevezetésééig, addig pedig írja elő az elsőfokú bírók kinevezésének feltételéül a komi nyelv ismeretét, de addig is csak ilyeneket jelöljenek és válasszanak. Ugyanakkor biztosítani kell a kellő számú, komiul tudó szakember képzését is.
Forrás
В Коми мировые суды «заговорят» на коми языке, прокуратура против