Fejes László (nyest.hu): @LvT: Az angol viszont retloflexnek írja. en.wikipedia.org/wiki/Polish_phonology Szerintem egyszerűen naiv dolog azt hinni, hogy az IPA-jelek konkrét, fizikailag meghatározható hangokat jelölnek. Az v...

El Vaquero: @LvT: Így van, nem retroflex az. Canepari is azt írja, hogy a lengyel kemény cs/dzs velarizált (sötét) c/dz, a lengyelben elég sok velarizált (sötét) hang van, ez adja a lengyel kiejtés ízét. A másodl...

LvT: @El Vaquero: @Földönkívüli: @szigetva: Én nem érzek olyan drasztikus különbségeket az /ɨ/ ejtésében. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy viszonylag nagy területen artikulálható. Így Bańczerowski [1] a le...

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: Szerintem pedig egyszerűen arról szól a dolog, hogy nem pontosan ugyanarról a hangról van szó, csak felüleletesek a nyelvkönyvek leírásai.

El Vaquero: @Földönkívüli: én is néha ü-sen hallom. Ez azért lehet, mert ha az angol (lengyel) mély-i-hez kerekítést adsz, akkor egy olyan mély ü-t kapsz, mint a német fünf szóban. Lehet néhány lengyel beszélő ke...

Sultanus Constantinus: @szigetva: Ez érdekes, ezt nem tudtam én sem. És az -mn-ből is [ny] lett: somnu(m) > ol. sogno, sp. sueño, port. sonho. Szó elején szerintem inkább [n] lenetett, legalábbis abból ítélve, hogy sok s...

szigetva: @El Vaquero: „az angol stronger szóban visszajön a [g]”: a strongish-ban viszont nem, ebből tudjuk, hogy az utóbbiban van szóhatár. Az standard brit (és amerikai) változatokban szó végén az orrhang+zö...

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: Én a lengyel y-t leginkább ü-nek hallom. Mindenesetre érdekes az [ɨ] hang, mert ahány nyelv, annyiféleképpen hallani azt a hangot, ami a fonológusok szerint ez. Én az oroszban pl. simán [...

El Vaquero: @El Vaquero: áááá, nagyon elírtam :o Mindkét frikatíva helyett affrikátát akartam írni, természetesen azt kell odaképzelni.

El Vaquero: @Ufonauta: a "JACK will know how"-s hangsúlykiemelés élőszóban használatos, de írásban, ahol nem lehet a hangsúlyt jelölni, ott a szórenddel kell variálni, így ott "It is Jack who will know how".

El Vaquero: Tudom, hogy lényegtelen vonatkozás, de a dziewczyna ejtése nem [dzsefcsina], hanem [dzsef 'ciná] (az i kicsit megnyúlhat). Persze a cikk azon megállapítása, miszerint "(a [dzs], [cs] és az [i] nem pon...

Sultanus Constantinus: Igaz, köszi.

szigetva: @Földönkívüli: De: „a magyarban a szórend változásával is együtt jár egy-egy szó kiemelése, az angolban ez nem kötelező.”

Sultanus Constantinus: "JACK will know how" – ezt úgy is ki lehet emelni, hogy "It is Jack who will know how", nem?

mondoga: @LvT: Erre vissza kell térnem: "A <Hörcsök> esetén hasonló a helyzet: egy szláv köznév lett személynévvé, a személy nációja ebből nem derül ki. De mivel a településnév képzőtlenül alakult, az bi...

mondoga: @LvT: "Az eredetibb oguz alakot, továbbképezve, egyébként a <-cAğIz> kicsinyítő képző őrzi. A probléma tehát az, hogy az etimológia felvetőjének az utolsó szótagban nyílt <ä>-vel kell szám...

mondoga: @LvT: ">> Ezek szerint a szlovén chrček, hrček és a horvát chrčak nem is ugyanabból az ószlávból/ősszlávból származnak, csak azért, mert az egyik magas, a másik viszont mély hangrendű? << ...

mondoga: @LvT: ">> Néhány helyen a nővér és a sógor jelentés közötti különbséget jelzik a -nak/naq végződéssel. | (pl. a törökben: Turkish: baǯɨ 1, baǯanak 2) | Ezek az esetek nehezen magyarázhatók a kic...

mondoga: @LvT: Néhány válasz, csak röviden: ">> De ha már itt szóba került, akkor tisztázzuk azt, hogy van ilyen képző a török nyelvben: << Az oszmán-törökben van, amely az oguz nyelvág tagja. A be...

Krizsa: 75 LvT, idézem: "Megjegyzem, a <csekély>, <csökken> stb. szavak családjának alapja a csök(ik) a MTESz szerint török eredetű. Az alaki és jelentésbeli hasonlóság összefüggést sejtet. " Megá...

LvT: @mondoga: >> Nem tudom, honnan vetted az "egybehangzóan" kifejezést, az etimológia szinte másról se szól, mint a vitákról. << Ahol etimológiát adtak, ott én nem találtam vitát. Ezt jelenti...

Fejes László (nyest.hu): A cikk témájához (földrajzi nevek eredete) nem kapcsolódó hozzászólásokat eltávolítottam.

Fejes László (nyest.hu): @mederi: „(t=c)” Ezt nem értem. A c a latinban általában [k]-t jelöl, bizonyos esetekben [sz]/[[c]/[cs]-t, de [t]-t sosem. A [t] ugyan alkalmilag jelölhet [c]-t, de kizárólag i előtt, egy szó végi t-t...

GéKI: @mederi: "Nem lehet, hogy..." Amit ezzel kapcsolatban itt összeírkáltak, már a "tudós" kollégák... bármi lehet... Úgy látom, hogy gyakorlatilag fogalmunk sincs róla... Ahogyan a Fejes írta... maximum ...

mederi: Nem lehet, hogy egy egyszerűen "Szirt" nevű település latinos olvasata volt "Szirt" --> "Szirc" (t=c), majd az "sz-->"z"-vé vált, és így nyerte el a végleges alakját ez az elnevezés..?

mondoga: @LvT: "Ehhez még annyit, hogy a <besenyő> népnév rekonstruált török hangalakja <*bäčänäk>, vö. óorosz <печенѣгь>, bizánci görög <Πατσινάκος>, örmény <Պածինակ>, középkori ...

mondoga: @LvT: @LvT: @alán: >> A Zurchuk mögött szerintem a török "surcuk" kifejezés is állhat: Sur (szur) városfal ill. cuk (dzsuk) kicsinyítőképző. << "Itt egyben több probléma is van." Alán hozz...

mondoga: @Fejes László (nyest.hu): @LvT: @Fejes László (nyest.hu): Én azért meglehetősen furcsának, visszatetszőnek tartom, hogy egy történésszel két nyelvész így vitatkozik. Egy nyelvésznek tudnia kell, hogy ...

mondoga: @LvT: "De ha magát Töbörzsök-öt vesszük, akkor ennek a -zsök végét sem tudják megmagyarázni török alapon. Úgyhogy lehet, hogy besenyő község volt, de ettől a neve nem biztos, hogy besenyő." Ez egy els...

mondoga: @LvT: @LvT: "A te hozzászólásod 3. elemére adott egy mondatos reakciómat* úgy toldottam meg, hogy más értsen belőle." Felfogtam. A baj a toldás minőségével van, továbbá ennek következtében mások félre...