Sultanus Constantinus: "A sokféle hatás, amiket áttekintő módon felvázoltunk az imént, valamint a szigetből adódó jelleg egy olyan nyelvet eredményezett, amely folyton viták kereszttüzébe kerül: elkülönült újlatin nyelvnek ...

Krizsa: Ehhez is gyöknyelvész kell. Mert senki más nem képes MA MÁR szétválasztani a szárd nyelvi rétegeket és beazonosítani (bármelyik rétegből, a latinból is) az ősi gyököket. A gyökök (a mássalhangzó vázak...

bibi: Jó vicc. Ez Vietnamban is így volt - és Afganisztánban is így lesz. Mondhatnám, hogy "...akinek van esze az nem..."

Fejes László (nyest.hu): @firvaldur: A dunántúli nyílt ä-ről itt írtunk: www.nyest.hu/hirek/a-zart-e Arról pedig, hogy mi véletlen, mi nem, pl. itt: www.nyest.hu/renhirek/mondatdallam-rokonsag-vagy-veletlen Az, hogy a magyar ...

firvaldur: @Fejes László (nyest.hu): Köszönöm a helyreigazítást, legalább néhány dolog letisztult. Úgy tűnik érdemes még olvasnom a témához, mielőtt tapasztalati szinten nyelvészkedek :) Szívesen tanultam volna ...

mederi: @gorilla: Míg a "tehát" (egyetértő) megerősítő magyarázattal szolgál, a "dehát" nem erősíti meg az elmondottakat, van eltérő érv is.. A "nahát" pedig csodálkozást fejez ki, ami egyben meggyőz(őd)ést, ...

Fejes László (nyest.hu): @firvaldur: A finn siisnek egyértelműen a se mutatónévmáshoz van köze (a ragozott töve lehet si-, l. sitä, siksi, hasonlóan még sitten, silloin ’akkor’). A manysi sis ’hát’ megfelelője a finnben a hän...

firvaldur: @avatar: jó kis finnugor szójáték ez a tesze-tosza :) tosz, taszít, tuszkol. Vannak akik mostanában megtagadják a finnugor nyelvrokonságot, mindig csóválom a fejem, 80%-uk nem is konyít a témához csak...

Avatar: @firvaldur: itt-ott tesze-tosza a finn :)

Nem tudtam jó nevet kitalálni: @Krizsa: A hangsúly itt a "próbáláson" van. @firvaldur: a tuo- tagban az 'uo' diftongus?

Krizsa: A "hát" (aszondom, hogy hát...) eredete: ha-át. A "ha" a héberben "a-a"z - a "hát" pedig: at (át) = rávetődött, megtámadta. (persze, hogy a HÁT-ára támadt a ragadozó). A 4000 éves héber nyelv nem a ma...

firvaldur: @gorilla: A finnben a tä- mindig közelre utal, a tuo- pedig távolra. (tämä = ez, tuo = az, tässä = itt, tuossa = ott) Valószínűleg innen erednek olyan szavaink, hogy tova, távol, túl. Elképzelhető, ho...

gorilla: A "tehát" végén is nyilván ez a hát van, de mi a "te"?

Fejes László (nyest.hu): @Hatti: „Bár tudom, hogy mostanában a csuvast szívesen tekernék át a finnugor nyelvcsaládba” Rosszul tudod. A 19. században gondolták úgy utoljára, hogy a csuvas finnugor nyelv lehet. Aztán alaposabba...

Hatti: Én a magam részéről elvetném a finnugor eredetét ennek a kérdőszónak. A csuvasban a mai napig i kérdőszóval kérdeznek: Пӗлетӗн-и мӗншӗн? Tudod-e, miért? Bár tudom, hogy mostanában a csuvast szívesen t...

bloggerman77: @Hungarianhistory: Mondjuk a necklace - nyaklánc esetén nekem is eszembe jutott már, hogy itt a magyar tükörfordított egy idegen szót, vagy konvergens fejlődés nyomán véletlenül olyan nyelvi forma ala...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: „Egyrészt arról, hogy a mintát átvehetik egymástól a nyelvek, még ha nem is azonos eredetűek az elemek” Ha csak a használati mintát veszi át a nyelv, akkor nincs két elem, amin...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Valóban, két dologról beszéltem. Egyrészt arról, hogy a mintát átvehetik egymástól a nyelvek, még ha nem is azonos eredetűek az elemek (erre hoztam példaként a germán és újla...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: Azal az idézettel kezded, hogy "Márpedig ha az elemek nem azonos eredetűek..." Ha pedig nem azonos eredetűek, akkor hogy lehet szóhasadás? Tök másról kezdtél beszélni, eredetil...

szigetva: @Hungarianhistory: A cup és a kupa mindkét nyelvben a latin cupa folytatója, ilyen hasonlóságokat százával lehet sorolni (pl. form~forma, vision~vízió, stb.). A house és a ház között a nyelvészek nem ...

Hungarianhistory: ugor-csuvas kihagytad az árját. víz-wasser-vesi-water. cup-kupa-koponya-kupán vág, kopog, koppány skullból lenne? house-ház-kotta. necklace, nyaklánc, redneck , rőtnyak.

Hatti: @Fejes László (nyest.hu): A magyar nyelv csuvas elemeit jövevénynek minősíteni puszta prekoncepció. Az ótörök és ogur elemek olyan arányban vannak jelen a nyelvben, hogy még ha létezne is finnugor nye...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): "Szóhasadásra gondolsz? De ki tagadta ennek lehetőségét? Illetve hogy jön ez egyáltalán szóba?" Ahhoz képest, hogy erről beszéltetek egész végig... "A Dél-Dunántúlon nevelked...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: „tehát nem zárható ki minden esetben, hogy csak a szerkezetet veszi át az egyik nyelv a másikból, de az elemeket nem” De hol volt itt szó bárminek is az átvételéről? „Azzal meg...

hhgygy: Egyébként tapasztalataim szerint Erdélyben sokkal gyakoribb az -e kötőszóval történő kérdés.

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Általánosságban beszéltem, hogy van ilyen, tehát nem zárható ki minden esetben, hogy csak a szerkezetet veszi át az egyik nyelv a másikból, de az elemeket nem. Pl. a germán n...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: „Tudtommal van arra példa, ha nem is ebben a konkrét esetben, hogy egy nyelv csak a használati mintát veszi át egy másikból, de eltérő eredetű elemekkel.” Mire gondolsz, itt me...

Sultanus Constantinus: @Pasinszki: Ettől még lehet közös eredetű, vö. pl. fej ~ fő.

Pasinszki: A Dél-Dunántúlon nevelkedtem, ezért tudom, hogy mutatónévmásként nyílt e-t ejtünk, kérdőszóként zárt ë-t. Így is lehetséges a két szó közt etimológiai összefüggés?

Hatti: Csak az ismeretterjesztés kedvéért: Астӑватӑр-и эсир? Emlékszel-e? Az эсир csak az E2 személyes névmás.