sxg75: @El Vaquero: nem a kérdésemre válaszoltál. De mutass kérlek néhány olyan példát, amikor indokolt az elválasztás és a szótagolás különbözősége és mindjárt kész is a válasz.

El Vaquero: @sxg75: de keverjük csak ide a szóelemzést, az elválasztást az is befolyásolja. A szótagolás és az elválasztás egyik nyelvnél sem esik egybe, mert lehetetlen. A legjobb esetben is fonémikus írásbeli n...

sxg75: A szótagolás igenis az elválasztás alapja kell legyen. Hiszen mi más gyakorlati haszna/értelme van ? A szóelemzést nyilván nem keverhetjük ide. Tehát, ha nem az elválasztás alapja, akkor mire is való ...

El Vaquero: @szigetva: fonetikailag nem áll ingatag lábakon, legfeljebb csak fonológiaiajjjajjlyajilag. Mondjuk a szótagolás sem egyértelmű, mert más eredményre vezethet egy fonológiai, és megint másikra a foneti...

szigetva: @Janika: Azért az csak egy szempont, hogy a kettő, ahol lehet, egybeessen, nem? Tehát ha úgy szótagoljuk, hogy bod-za, akkor nem érdemes azzal szívatni a népet, hogy elválasztani viszont máshogy kell ...

El Vaquero: @Janika: egyáltalán nem marginális az elválasztás. A legtöbb szöveg sorkizárva normális, akkor nem állnak összevissza az sorvégek (automatizálódhatnak a szemmozgások). Viszont ha egy szöveget elválasz...

Janika: @szigetva: "összemossák a szótagolást és az elválasztást". Köszi, erre nem is gondoltam. Mindig tanulok újat :-) Nekem valahogy magától értetődő volt eddig, hogy az elválasztás és a szótagolás ugyanaz...

szigetva: @Janika: Az iskolában, védhető egyszerűsítéssel, összemossák a szótagolást és az elválasztást. Kedvenc példám: meg-ál-ló, de szótagolva me-gá-lló, hiszen ebben az [l] nem is hosszú. Két magánhangzó kö...

szigetva: @balka: Ha a tetszik-ben külön ejted a [t]-t és az [sz]-t az ugyanúgy „modorosnak” fog hatni, tehát ezzel nem mondtál semmit. Igen, ha a [gy]-t mindig hosszan ejtenénk, akkor felmerülne annak az erős ...

Janika: @sxg75: "Igazán nem is látok más megoldást, minthogy törvényesítsük a napi gyakorlatot: 1. kijelentsük: a magyar abc-ben nincsenek kettős sem hármas betűk. ..." Ez derék dolog. De igaza van @szigetva-...

balka: @szigetva: Pontatlanul fogalmaztam, erre nincs is bocsánat. a "tsz" is egy hangot jelöl természetesen, ám arra a hangra van egy egyszerűbb és bevettebb jel. A "tsz" általában a szóelemző írásmódból ad...

Janika: @szigetva: "Ha a cs-t č-nek, a dzs-t mondjuk đ-nek írnák, akkor fel sem tudott volna merülni a dolog." Van egy hasonló példa az x. Írásban valóban fel sem merül, hogy a taxit tak-szi-ként válasszuk el...

szigetva: @sxg75: A 3. pontod kivételével ezekhez a dolgokhoz a nyelvészetnek nincsen köze.

sxg75: S hogy mennyire valósak a nyelvi problémáink ? Nos nézzetek utána a következőknek: - idegen nevek átírása és kiejtése terén meglévő zűrzavar - a (pesti) szleng térnyerése a médiákban és a közhivatalok...

szigetva: @sxg75: Nem értem, miért rajtam kéred számon az ábécébe való sorolás hagyományait. Amiket itt írok neked, az nem én találtam ki, csak veled próbálom megértetni, hogy mi a szokás, és mi annak az oka. A...

szigetva: @balka: „ a "dz" és "dzs" külön hangokat jelölnek, szemben a "tsz"-szel” E mellett mi volna az érv? A tsz pontosan úgy jelöl egy hangot, a hosszú [c]-t, ahogy a dz. Ugyanebből a Kálmán cikkből idézek:...

sxg75: @szigetva: Teljesen mindegy, hogy létezik e vagy sem Pácsó Béla. A problémát magát próbáld megérteni: azt, hogy egy adott szóban szereplő két betűs részlet (pl. "cs") mit is jelent valójában, azt csak...

balka: @szigetva: Alapvetően nem értünk egyet, és valószínűleg a szótár szerkesztői is az én álláspontomat támogatják (ami nem jelenti, hogy az helyes, vagy bármi mást, csupán ezek lehetnek az ő indokaik a "...

szigetva: @balka: A szerző érvelésének az a lényege, hogy a [dz] a magyarban két magánhangzó között nem fordulhat elő röviden. Ebből arra következtethetünk, hogy egy nem egy [dz] hang, hanem kettő, egy [d] és e...

balka: Örülök, hogy most már a google-nyelvészetet is lehet tudományosan elfogadottan művelni, és helyesírásilag az számít elfogadottnak, melyik alakot használják többen. Sajnálatos azonban, hogy a cikk szer...

MolnarErik: @sxg75: A szar-szár esetében azonban a szar előbb van a szótárban a szárnál, mivel teljesen azonos alak esetén a rövid magánhangzót mégiscsak előrébb veszik :)

szigetva: @szigetva: „a létező Páczolt név viszont a Pác-só elé kerülne”, elnézést, ez hülyeség, utána kerülne.

szigetva: @sxg75: Te ismersz ilyen nevű embert? (Az előbb rágugliztam, nem találtam.) De tegyük fel van, ilyen nevű ember, azt feltételezném, hogy [pácsó] az ejtése, ezért az szintén nem létező Páczöld után ten...

tenegri: @sxg75: "Lehet, hogy a nyelvművelés jobb szó lenne" Nem, nyelvműveléssel sem foglalkozik a nyelvészet. Ahogy a nyelvújítás korában sem nyelvészek foglalkoztak ilyesmivel (de nem voltak kizárva belőle ...

tenegri: @sxg75: Nem érted. A szótárakban nem keverik az "a" és "á" betűket, csak épp - az olvasók érdekében - a sorrendnél figyelmen kívül hagyják a különbségüket. Egyébként nem tudom milyen "hagyományos szót...

sxg75: @szigetva: egyszerűen mellébeszélsz. hmmm relevancia - mily gyönyörű szó ... :) A lényegre szeretnék választ, válaszokat kapni.

szigetva: @sxg75: „Vajon a nyelvújítás korában ugyan mivel foglalkoztak ?” Ennek mi a relevanciája? Abban az időben az orvosok, a jogászok, a fizikusok és a csillagászok is sok mindent máshogy láttak, mint ma. ...

sxg75: @sxg75: "A nyelvünket folyamatosan deformáló technológiai és angolszász nyomorral is ideje lenne már kezdeni valamit. Egyszerű, a nyelvünk hagyományaihoz és a mindennapok nyelvhasználatához alkalmazko...

sxg75: @szigetva: "Széchenyit sem kérdezzük meg, hogy hogyan ejti a nevét, ugye? Meglepne, ha valakit [pác-só]-nak hívnának." Összekeversz dolgokat - kár értük. :) Széchenyi a névsorban bátran elfoglalja az ...

sxg75: @tenegri: "A nyelvészet nem foglalkozik nyelvápolással". Vajon a nyelvújítás korában ugyan mivel foglalkoztak ? Lehet, hogy a nyelvművelés jobb szó lenne erre, de a lényegen ez mitsem változtat.