Zavaró helyesírás
A fenti címre az Index címoldalán figyelt fel Evelin nevű olvasónk, és a Mindennapi helyesírás rovatunkba ajánlja. Ebben a rovatban amellett szoktunk érvelni, hogy számos esetben a súlyos helyesírási hibák sem vezetnek félreértéshez. De beszélhetünk-e egyáltalán hibáról a fenti esetben?
Evelin bizonyára arra gondol, hogy az -ó, -ő képzős folyamatos (egyidejű) melléknévi igeneveket egybeírjuk a jelzett szóval, ha az nem pillanatnyi cselekvésére, működére utal, hanem általános tevékenységére, céljára. Így például a mosógép olyan gép, mely kifejezetten arra készült, hogy mosson (méghozzá ruhákat), ezzel szemben a mosó gép bármilyen szerkezetre használható, amely éppen mos valamit (és tipikus esetben az is szerepel mellette, hogy mit). A fenti címben olyan eszközökről van szó, melyeknek kifejezetten céljuk, hogy zavarjanak valamit (az ellenség rádióadásait), ebből következően a zavarórendszer írásmód lenne a helyes. De vajon így van-e?
Nem tudjuk. Az AkH. 118. pontja ugyan ezt írja, de rögtön megemlíti, hogy nem ez a szabály érvényesül, ha a szerkezet egyik tagja összetett szó (márpedig a rendszer az) – igaz, rögtön hozzáteszi, hogy ez a szabály sem mindig érvényesül.
[...]
Ha [...] az igenévi jelzős alakulat tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (vagy az igenév nem folyamatot fejez ki) [vö. 111.], a két egyszerű szót egybeírjuk, például: desztillálótorony, izzólámpa, kiképzőtiszt (beosztás), védőnő; eladólány (üzletben), felvonóhíd, ivóvíz, költőpénz; csónakázótó, hálószoba, kutatóintézet; pihenőnap; belépőjegy, evezőlapát; sétálóutca [...]. De különírjuk őket, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, például: szélező körfűrész; növényvédő szer, rakétaindító állvány; földrengésjelző műszer, időjárás-előrejelző rendszer; ellenőrző leltár, előadó körút, összekötő híd. – Kivételek: mérőműszer, vendéglátóipar stb. [...].
A kivételek kapcsán az AkH. 136. pontjára hivatkozik, de abból sem leszünk okosabbak:
A kialakult szokást megtartva néhány olyan (rendszerint jelentésváltozást is mutató) -ó, -ő képzős előtagú kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja maga is összetett szó (különösen akkor, ha az összetett utótag mindössze két szótagos), például: bevásárlóközpont, forgószínpad, javítóműhely, mérőműszer, mozgókórház, vendéglátóipar. [Vö. 118., 139.]
Hogyan döntjük el, hogy egy adott szerkezet egybeírandó-e, vagy sem? Megnézzük egy szótárban, hogy a helyesírási szakértők hogyan ütöttek a hasukra. A Magyar helyesírási szótár szerint például egybeírandó a zavaróállomás, vagy a zavaróberendezés (az Osiris Helyesírása szerint a zavarójel is), de külön írandó a zavaró repülés – holott az előbbiekhez hasonlóan az utóbbi esetben is arról van szó, hogy a repülés célja az, hogy zavarjon, nem pedig egyszerűen olyan repülésről van szó, ami valakit zavar – ráadásul itt egyik elem sem összetett szó! A különbség legfeljebb az, hogy az előző példákban az utótag tárgyat jelöl, míg az utóbbiban cselekvést. Ez a különbség azonban Evelin találatával kapcsolatban irreleváns, hiszen a rendszer itt is valamilyen tárgyra, illetve tárgyak összességére utal.
Valójában tehát a helyesírási szabályzat az, ami zavaró, méghozzá két okból is. Az egyik az, hogy nem szabályozza egyértelműen az ilyen szerkezetek helyesírását: az egy külön misét is megérne, mit jelent az, hogy „az igenév nem folyamatot fejez ki” – ehhez ugyanis illene meghatározni, mit is ért a szabályzat folyamat alatt. A másik az, hogy rosszul szabályozza, hiszen teljesen értelmetlenül vonatkozik más szabályozás azokra a szerkezetekre, melyben összetett szó van, mint a többire. Ez olyan mértékben megy szembe a nyelvszokással (pl. a hangsúlyozási szokásokkal, de az íráshagyománnyal is), hogy a szabályzat maga kénytelen egy halom kivételt megengedni, azt azonban maga sem tudja körülhatárolni, mik is ezek a kivételek. Nem beszélve azokról a nehézségekről, hogy számtalan összetett szavunk van, melynek jelentése annyira megváltozott, hogy az átlagos nyelvhasználónak eszébe sem jut, hogy összetett szóról van szó (rendszer, műsor, képvisel stb.), így a hibázás lehetősége kódolva van a rendszerben.