Új utakon az e-könyv
Hogyan hatott az iPad az elektronikus könyvek piacára? Miben nyújt többet az e-papír, mint az LCD? Egy s más az e-könyv piacról.
Az elektronikus könyvek piacának egyik meghatározó szereplője, az amerikai Amazon.com a héten beharangozta legújabb e-könyvolvasó készülékét, melyet 139 dollárért (ez kurrens árfolyamon cirka 30 ezer forint) lehet majd megvásárolni augusztus végétől. Közel feleannyiért, amennyibe még másfél hónappal ezelőtt az előző – több technikai paraméterben gyengébb – generáció legolcsóbb modellje került. Szakértők azt mondják: az új Kindle kiskereskedelmi ára már a gyártási költségek alatt van.
Az iPad-hatás
Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy lényegi átalakulás zajlik az elektronikus könyvolvasó készülékek piacán, egy olyan radikális változás, melynek a legfőbb katalizátora az Apple iPad megjelenése volt. A Steve Jobs által mágikus gépként aposztrofált és kétségtelenül nagy hullámokat keltő táblagép gyakorlatilag teljesen felforgatta azokat a már-már olajozottan működő mechanizmusokat, amelyeket az e-könyv-biznisz úttörői hosszas munkával kísérleteztek ki.
Egyrészt a könyv- és újságolvasóként is használható, de egyébként számos más tevékenység elvégzésére alkalmas multifunkciós iPad árazása világossá tette, hogy egy „csak” könyvolvasásra való, specializált hardver mostantól nem eladható 500 dollár közeli árszinten. Pedig sok ígéretes e-reader projekt legalább ilyen árazás mellett gondolta üzletileg indokolhatónak a piacra lépést, nem véletlen, hogy tavasz óta ezek egy része – például a Plastic Logic Que – körül nagy a csend. (Csak összehasonlításként: az iPadéhez hasonló méretű kijelzővel rendelkező Kindle DX ma 379 dollárba kerül, de a nyár elején még 489 dolláros árcímkét viselt.)
Másrészt az iPad bebizonyította, hogy – hiába a jelentős és folyamatos előrelépések a fejlesztésben – az elektronikus papír mint megjelenítő technológia még ma is csúnya lemaradásban van a már bejáratott LCD-vel szemben. Ezt persze nem túl fair felemlegetni, mert a két technológia elméletileg eltérő felhasználásra készült, ám mégis úgy alakult, hogy kénytelenek vagyunk összehasonlítani őket. Mert az Apple e-könyv- és újságolvasóként is beszél az iPadről, és nagyvonalúan egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mennyire kényelmes hosszú szövegeket olvasni az eszközön.
Az e-papír óriási előnye, hogy rendkívül energiatakarékos, napsütésben is kitűnően olvasható, és pontosan annyira fárasztja az őt bámuló szemet, mint a papír – éppen e jellemzői miatt tűnik a papír ideális elektronikus párjának. Az LCD ezek közül egyik tulajdonsággal sem rendelkezik, viszont képes színek és a rendkívül gyors képfrissítésnek köszönhetően mozgóképek megjelenítésére, mindezt ráadásul szintén villámgyorsan reagáló érintésvezérléssel. Nem véletlen, hogy az iPaden a könyvek és újságok tálalása messze látványosabb és izgalmasabb – és persze interaktívabb –, mint bármilyen e-papír-alapú eszközön. Mondjuk a Wired ipades kiadása mellett a „klasszikus” e-reader fekete-fehér nyomtatványreprodukciói szánalmasan fapadosnak, ódivatúnak tűnnek.
Termékeny mozgolódás
Az elektronikus papír ennél sokkal többre ma nem képes, bár a kutatási eredmények biztatóak. A fejlesztési irányokból sejthető, hogy előbb vagy utóbb a technológia – a meglévő előnyeit megtartva – képes lesz felzárkózni majd az LCD mögé majdnem minden téren. (Egy ígéretes megoldás például a Qualcomm Mirasol.) Drukkolhatunk neki is, meg az LCD-nek is, és örülhetünk annak, hogy nagy mozgolódás kezdődött az elektronikus könyvek körül.
Ebben termékeny mozgolódásban sok jó és fontos kérdés is megfogalmazódik. Olyanok, mint: biztos, hogy az elektronikus könyvnek a nyomtatott könyvet kell utánoznia? Jó az, ha csak a betűk hordozófelülete változik, vagy érdemes a betűk mellé más tartalmat is adni, olyat, ami papíron elképzelhetetlen lenne?
Egyelőre két trend látszik kibontakozni. Az e-readerek új árazása e termékkörben is a számos más területen sikeresen működő Gillette-modell elterjedésének ágyaz meg. Ennek lényege, hogy a gyártók olcsón, nem ritkán veszteséggel terjesztenek egy olyan terméket, mely haszonnal forgalmazható kiegészítők számára teremt piacot. (Ma így működik például a mobiltelefonok vagy a játékkonzolok piaca.) Ha ez az üzleti modell elterjed, az elektronikus könyvek piacán hosszú távon csak azok a szereplők maradhatnak fenn, akik a készülékek mellé tartalmat is kínálnak. E változások bizony az e-könyvesbolttal nem rendelkező hardvergyártókat minimum a terveik újragondolására, rosszabb esetben feladására kényszeríthetik.
A másik újdonság, hogy megjelennek az LCD-kijelzőket használó, a tableteknél jóval olcsóbb e-könyvolvasók. Ezek egyik első példánya a héten leleplezett Copia (lásd a képen), amely a hírek szerint ősszel kerül piacra, rekordnak számító 99 dolláros áron.