Új felsőoktatási szolgáltatások
A jelenlegi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) további fejlesztése lehetővé teszi, hogy a jövőben a diplomás elhelyezkedés adatait is figyelembe vegyék a felsőoktatási keretszámok elosztásánál – hangzott el egy konferencián október 18-án.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az Oktatási Hivatal (OH) által szervezett felsőoktatási szolgáltatások fejlesztéséről szóló rendezvényen dr. Princzinger Péter, az OH elnöke elmondta: a kormány célja a piac által fenn nem tartható képzések támogatása.
„A projekt előzményeként 2008 májusától 2011 márciusáig bevezettünk két teljesen új terméket, a DPR-t és az AVIR-t (Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer), melynek során 30 felsőoktatási intézménnyel működtünk együtt, és 50 ezer hallgató adatait gyűjtöttük össze” – mesélt a kezdetekről Németh Antal, az Educatio Kft. Felsőoktatási Osztályának osztályvezetője a „TÁMOP 4.1.3. Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, második ütem” című kiemelt projekt nyitókonferenciáján. A fejlesztés folytatása 2012. március 1-jén kezdődött, és 2013. december 31-ig tart, mely időszak alatt új elemként valósul meg a hallgatói szolgáltatások fejlesztése.
Új elem: a hallgatói szolgáltatások fejlesztése
„A DPR-bővítését illetően monitoringrendszert szeretnénk kialakítani, további célcsoportokat, PhD-hallgatókat, illetve felsőfokú szakképzésben résztvevőket szeretnénk bevonni az adatgyűjtésbe, valamint az Eurostudent európai felmérés részeként, egy egységes központi kérdőív mentén a hallgatók szociális dimenziójára, életkörülményeire és mobilitására vonatkozó kérdéseket is fel kívánunk tenni” – mondta az osztályvezető.
Az AVIR fejlesztési irányelvei kapcsán kiemelte az adatminőség és adatszolgáltatás biztosítását, az adatbővítést a K+F-tevékenységre vonatkozóan, illetve az AVIR-hoz és a DPR-hez kapcsolódó részletes szabályozás kidolgozását. A hallgatói szolgáltatások szakmai támogatása kapcsán egyebek mellett a hazai helyzetfeltárást, igényfelmérések végzését, szakértői fórum létrehozását, támogató rendezvények szervezését tűzték ki célul, az intézményi DPR- és AVIR-szolgáltatásokat érintően pedig a karrier-, az alumni és a hallgatói tanácsadói szolgáltatások fejlesztését fogalmazták meg. „Nem akarunk új rendszert kitalálni, meglévő alapokra építkezünk, azt tökéletesítjük. Javítjuk az adatminőséget, illetve az ágazatai és strukturális kötődést kívánjuk kialakítani” – összegezte a terveket Németh Antal.
Felhasználóbarát adatszolgáltatás
Dr. Princzinger Péter előadásában az ágazati adatszolgáltatás és nyilvántartások stratégiai fejlesztéséről számolt be. Mint mondta, a pályázatnak köszönhetően az AVIR és a DPR végre a gyakorlatban is használható lesz. Az elnök szerint új felsőoktatási paradigma kialakulása előtt állunk, ugyanis a kormány célkitűzése az önfenntartó felsőoktatás megvalósulása. Dr. Princzinger Péter idézte a Magyar Rektori Konferencia debreceni tanácskozásán elhangzottakat, melyek szerint: a kormány azokat a képzési programokat fogja támogatni, amelyek nem képesek saját magukat a piacról eltartani, a fennmaradó képzések finanszírozása pedig a diákokra hárul – ehhez nyújt segítséget a diákhitel. „Amely intézményekbe a diákok nem jelentkeznek, vagyis amelyek iránt nincs kereslet, oda egyáltalán nem vagy csak kevés állami támogatást fog allokálni a kormány” – tette hozzá az elnök.
„A felsőoktatás jelenlegi helyzetében a Hivatal elsődleges szerepe – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban a felsőoktatásra vonatkozóan fogalmazott – a szakszerű, gyors, pontos és barátságos közigazgatás megvalósítása. A Hivatal az említett kritériumokat teljesítendő konkrét célokat tűzött ki maga elé, hogy a lehető legjobban irányítható szervezetté váljon” – hangsúlyozta az OH elnöke. Elsőként az információs rendszerek fejlesztését emelte ki, hogy minél több és jobb adattal szolgáljanak a felhasználók (intézmények, hallgatók és a kormányzat) számára. Ehhez elengedhetetlen – fogalmazott dr. Princzinger Péter –, hogy a TÁMOP-forrásokat értelmesen használják fel.
Az elnök reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan oktatásigazgatási metódust kialakítani, melyet nemzetközi szinten is szívesen alkalmaznak majd. „Az információs rendszerek funkcióinak fejlesztése terén igyekszünk mindenkit bevonni a munkába, együtt keressük a megoldást, és törekszünk az értelmes munkamegosztásra. A fejlesztéseknek, a közös gondolkodásnak eredményeként releváns, hiteles, teljes körű adatok lesznek elérhetők és – ami a legfontosabb – alkalmazhatók; strukturált, felhasználóbarát módon” – szögezte le dr. Princzinger Péter. Az elnök a folyamat hatásaként említette az intézményi nyilvántartások „tisztulását”, az értelmezési problémák kiküszöbölését, az ellentmondások megszüntetését, illetve – mint mondta – az „adatvarázslatos” korszak egyszer és mindenkorra véget ér.
Segítség az intézmény- és szakválasztásban
Dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszédében elmondta: most, hogy a felsőoktatás átalakult, új finanszírozási rendszer lépett életbe, még fontosabb szerepe van a DPR-nek – a hallgatóknak segít intézményt és szakot választani a végzettek elhelyezkedésére vonatkozó adatok alapján, a kormányzat pedig egyebek mellett a keretszámok elosztásánál támaszkodik a DPR nyújtotta adatokra.
A DPR és az AVIR mellett a hallgatói szolgáltatások fejlesztését is célul tűzte ki a konferencián bemutatott uniós pályázat. „A projekt megteremti azon rendezvények, programok finanszírozási bázisát, melyek a képzésekre befolyó támogatásokból nem tudnának megvalósulni. Fontos ugyanis, hogy az egyetemek és a főiskolák ne csupán képzőhelyek legyenek” – emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: a TÁMOP 4.1.3.-projekt kiváló lehetőség az intézmények számára.