Többezer éves agyagtáblák megfejtése
Az asszír király a békés trónutódlás érdekében kötött egyezséget 2700 évvel ezelőtt. Az agyagtáblára vésett írásemlék tartalma már kiderült.
A Kr.e. VII. századból származó megállapodásról mesélnek az asszír ékírásos agyagtáblák, amiket Törökország délkeleti részén fedeztek fel. Az agyagtáblákkal teli rejtekhelyet még 2009 augusztusában fedezte fel egy ókori templom feltárása közben egy nemzetközi régészcsapat. A projektben tucatnyi ország húsz egyetemének és kutatóintézetének szakemberei vesznek részt a Torontói Egyetem régészeinek vezetésével. A helyszínen arany- és bronzékszereket, italáldozatoknál használt edényeket és egyéb kultikus tárgyakat fedeztek fel – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A szerződést egy 43 centiméterszer 28 centiméteres agyagtáblára vésték. A megállapodás Kr.e. 672-ben köttetett egy pompázatos szertartás keretében Kalhuban, Asszíria időrendben második fővárosában, ami a mai Irak területén, a Tigris bal partján, Ninivétől 35 kilométerre délre helyezkedett el. Az egyezséggel Eszarhaddon (Assur-ah-iddína, uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669) asszír király a békés trónutódlást kívánta biztosítani fia, Asszurbanipál (Assur-bán-apli) számára.
A megállapodással a király egy olyan politikai krízis megismétlődését kívánta elkerülni, amely apja, Szín-ahhé-eriba meggyilkolása után bontakozott ki, akit Eszarhaddon testvérei tettek el láb alól. Az agyagtáblák meglehetősen rossz állapotban vannak, így elolvasásuk több hónapot vesz majd igénybe. A szövegek megfejtése révén a kutatók reményei szerint megismerhetik Asszíria kapcsolatrendszerét a Kr.e. VII. században, amikor legnagyobb kiterjedését érte el Frígia Közép-Anatóliában, és egyre élénkebb kereskedelem folyt a levanteiekkel és a görögökkel.