Támogatás a határon túli magyarul tanulóknak
Több mint 23 ezer magyar gyerek igényelte az egyszeri 20 ezer forintos oktatási támogatást a Vajdaságban, melyeknek már el is kezdték a kifizetését.
Megkezdték a magyarországi oktatási támogatások kifizetését a Vajdaságban: Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár Szabadkán személyesen adta át azt hat családnak. Több mint 23 ezer magyar gyerek igényelte az oktatási támogatást – írja a dunatv.hu.
Az idén 17 ezer délvidéki magyar család gyermeke kap egyszeri 20 ezer forintos támogatást. Azok az általános- és középiskolások, valamint egyetemi hallgatók jogosultak az anyaországi támogatására, akik anyanyelvükön tanulnak. A támogatás célja az anyanyelven való továbbtanulás segítése. A most megkapott pénzt van aki elteszi jövőre. „Ez a pénz, amit Magyarországtól kapunk, aranyat ér. Ezt eltesszük borítékba szeptember egyig és ebből lesz megvéve az egész tanfölszerelés.Talán 95 százalékát lefedi" – véli Hopert Ferenc bezdáni szülő.
A Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezi, hogy a jövőben csak az első osztályba iratkozók kapják ezt a támogatást, az összeg maradék részéből pedig ösztöndíjat hozzanak létre a rászorulóknak. „Egyelőre a meglévő forrásokban tudunk gondolkodni, de minden olyan ötlet iránt nyitottak vagyunk, ami ezt szolgálja. Hamarosan összeül a Magyar Állandó Értekezlet és ez is egy olyan fórum lehet, ahol ezeket a kérdéseket meg tudjuk beszélni" - fűzte hozzá Répás Zsuzsanna. Szabadkán az alkalmi ünnepségen hat család 14 gyermeke kapta meg az anyaország támogatását.
A határon túli magyarságnak nyújtott oktatási-nevelési támogatás háttere
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (az ún. kedvezmény- vagy státusztörvény) és annak 2002. január 8-i végrehajtási rendelete szerint a szomszédos államokban élő, magyarigazolvánnyal rendelkező állampolgárok folyamodhatnak nevelési, oktatási, valamint különböző kulturális célú támogatásért. A rendelkezések értelmében nevelési, oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatást kaphatnak azok a szülők, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek és lakóhelyükön magyar nyelvű oktatást biztosítanak a számukra. A pályázatokat a határon túli szervezetek bírálják el, a támogatásokat az Illyés Közalapítvány folyósítja. A státustörvény 2003. június 23-i módosításával a kedvezmények köre bővült, különösen az oktatási-nevelési támogatás tekintetében, amely azóta egy gyermek után is igényelhető.
2006 decemberében átalakult a határon túli magyarság támogatásának rendszere. Az Országgyűlés által december 18-án elfogadott törvény értelmében a határon túli magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó része a Szülőföld Alaphoz került, ebbe olvadt be az Illyés Közalapítvány. A szervezeti változások sorában 2007. január elsejével megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, amelynek feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága vette át.
A kedvezménytörvény 2002-es hatálybalépése óta biztosított oktatási-nevelési támogatások pályáztatása és odaítélése tanéves periódusban történik. A lebonyolító szervezetek a pályázatokat minden tanév második félévében írják ki. A rendelkezések értelmében a támogatás összege a kiskorúak nevelési-oktatási támogatására fejenként 20 000 forint, a kiskorúak tankönyv és taneszköz támogatására 2400 forint. E két támogatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló együttesen igényelheti. A felsőoktatásban tanuló hallgatók jegyzet-támogatását 2800 forintban határozták meg.
Az első Orbán-kormány összességében 1021,2 millió forintot bocsátott az Illyés Közalapítvány rendelkezésére a kedvezménytörvényben rögzített oktatási-nevelési támogatás, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatás 2002. évi finanszírozására.
2003-ban felülről nyitott rendszerben történt az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, akkor még a korábbi, csak a kétgyermekes családokra vonatkozó szabályozás alapján. A költségvetésben előirányzott 1200 millió forint helyett 1710,3 millió forintot biztosított e célokra az akkori kormány.
2004-ben a határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatásának kifizetésére ismét felülről nyitott keret állt rendelkezésre, ekkor az előirányzott 1700 millió forint helyett összességében 5220,2 millió forintot utaltak ki. (A 2003-as státusztörvény-módosítás értelmében már egy gyermekre is járt a támogatást, részben ez okozta a nagy emelkedést.)
A következő években a tényleges támogatási összeg mindig meghaladta az ötmilliárd forintot. 2005-ben 5574,9 millió volt (az előirányzott 4103,1 millióval szemben), 2006-ban (amikor a Szülőföld Program keretében a csángó magyarok is bekerültek a támogatotti körbe) 5066,8 millió volt (az előirányzott 3475,1 millió forinttal szemben), 2007-ben 5472,2 millió volt (a betervezett 3475,3 millió forinttal szemben), 2008-ban (amikor a támogatottak köre ismét bővült a szórványoktatás támogatásával) 5447,7 millió forint volt (az előirányzott 3475,3 millió forinttal szemben).
2009-ben és 2010-ben a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatására 3475,3 millió forintot terveztek be (a teljesítés tényleges adata nem ismert). A 2011. évi költségvetési előirányzat szerint a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása 5075,3 millió forintra növekszik.
November 5-én a parlamentben hatéves szünet után ismét összeül a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a tanácskozás témái között szerepel a határon túli magyarságnak nyújtott oktatási-nevelési támogatás is.