0:05
Főoldal | Rénhírek
Törvénymódosítási javaslat a holokauszttagadásról

Szólásszabadság vagy holokauszttagadás?

Jelenleg Európa 13 országa bünteti a holokauszttagadást. A magyar országgyűlés szavazott az erre vonatkozó törvénymódosításról – ám a Nyelv és Tudomány értékelése szerint a pontos jogi és nyelvi meghatározás hiányában a módosítást az alkotmányellenesség bélyege és így egy utólagos normakontroll során az alkotmánybírósági érvénytelenítés fenyegeti.

Péli Péter | 2010. február 22.

Ma dönthet [döntött – lásd alább: Javaslat: elfogadva – a szerk.] az Országgyűlés a holokauszttagadás büntethetőségéről. A törvényjavaslatot Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és miniszterelnök-jelöltje nyújtotta be 2010. január 27-én. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat (ami voltaképpen törvénymódosítási javaslat, hiszen a jelenleg érvényes Büntetőtörvénykönyvet, annak vonatkozó részeit módosítja) három évig terjedő szabadságvesztést javasol a holokauszttagadás maximális büntetéseként, fontos lenne a büntethető cselekmény pontos jogi és nyelvi meghatározása. A pontos meghatározással azonban a most tárgyalt javaslat adós marad. Ez az egész dolog gyengéje: a túl tág vagy szabályozatlan értelmezéssel az egész kísérlet felett az alkotmányellenesség réme lebeg.

„A munka szabaddá tesz” felirat az egykori auschwitzi náci haláltábor főkapuján
„A munka szabaddá tesz” felirat az egykori auschwitzi náci haláltábor főkapuján
(Forrás: Jacek Bednarczyk / MTI)

Európában

Az egész Európai Unióra kiterjedő gyűlöletbeszéd és holokauszttagadási törvénykezés igénye már a 90-es évek óta visszatérő téma, de az Egyesült Királyság és a skandináv országok ellenállása miatt 2007-ig nem született végleges döntés. Akkor azért sikerült elfogadtatni ezekkel az országokkal az új határozatot, mert az nem tiltotta a „polgári” cselekményt, azaz a kutatási céllal, párbeszéd keretében és általában nem lázító szándékkal elhangzó holokauszttagadást.

Az Európai Tanács aztán 2007. április 19-én Luxemburgban hozott úgynevezett kerethatározatot a kérdésben. Ez kimondja, hogy – amennyiben elfogadják azt –, az EU tagállamainak büntethetővé kell tenniük a holokauszttagadást. A kerethatározat azonban azt is kimondja, hogy a tagállamok maguk dönthetik el, pontosan milyen esetben büntetik a szóban forgó cselekményt. A kerethatározat ajánlatainak enyhébb változata szerint a holokauszttagadást a tagállamok megtorolhatják úgy is, hogy kizárólag azt büntetik, ha a cselekmény célja agresszióra és gyűlöletre való felbujtás nagy nyilvánosság előtt. Ez a megfogalmazás védi a szólásszabadságot, és kevesebb visszaélésre ad lehetőséget a kormány számára – azonban egyben kevésbé hatékony a holokauszttagadás általánosabb megnyilvánulásai ellen.

Módosító javaslat

A Mesterházy Attila által benyújtott javaslat ennél lényegesen szigorúbban fogalmaz. A módosítási javaslat szerint holokauszttagadásnak minősülne már az is, ha valaki „nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel”.

Törvényjavaslatához Mesterházy igen szűkszavú – szinte értékelhetetlen – indoklást fűzött. Ebben elsősorban az Európai Tanács említett kerethatározatára hivatkozik, de nem szól például az e határozat által hagyott szélesebb jogi mozgástérről. A javaslat így jó eséllyel bukik el egy alkotmányossági kontrollon, hiszen a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényjavaslatok már többször hasaltak el ily módon. A Mesterházy-féle javaslattal pedig – úgy tűnik – éppen ez a baj: nem oldja meg az alkotmányos visszásságot.

A módosító javaslat módosítása

Répássy Róbert fideszes képviselő február 12-én módosító javaslatot tett a Mesterházy-féle törvénymódosítási tervezethez. Ez a javaslat annyival jár előrébb alkotmányossági szempontból, hogy legalább kísérletet tesz az egész kérdéskör alkotmányhoz „illesztésére”. Sajnos azonban ezt csak abból a szempontból teszi, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján – amelyek a kommunista és a náci rezsimek emberiségellenes bűncselekményeit egyformán ítélik el – a kommunista rezsim bűncselekményeit is beemeli a javaslatba. Ugyanakkor továbbra sem foglalkozik a javaslat szólásszabadságot sértő mivoltával, az e téren keletkező paradoxonnal. Azaz a javaslat lényege csupán annyi, hogy bűncselekménnyé „a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények” tényének tagadását tenné.

A Répássy-féle módosítás kiegyensúlyozottabbá teszi ugyan a törvénymódosítást a jobb és bal politikai oldalak szemszögéből, csak hát alapjában nem erről van szó – vagyis nem erről kellene legyen szó. Az egész javaslat nem veszít megfogalmazásának szigorából, a szólásszabadság alkotmányellenesnek tűnő korlátozásából – azaz végső soron ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint az eredeti Mesterházy-javaslat. Hiszen csupán az ellenzéki párt tábora számára tenné „komfortosabbá” a tervezetet, de alkotmányossági szempontból ugyanúgy nem elfogadható. Persze lehet, ez nem is volt Répássy célja – talán csak gesztust kívánt gyakorolni, „üzent” a választások előtt –, mint ahogy a javaslat előkészítetlenségét látva Mesterházy szándékai is elgondolkodtatóak.

Szabad a vélemény vagy nem?

A Répássy által benyújtott törvényjavaslat-módosítás alapján egyébként a ruandai népirtás – esetleg még a törökök által a 20. század elején elkövetett örmény népirtás – tagadása is büntethető lenne hazánkban. Jelenlegi megfogalmazásában – mind a Mesterházy által benyújtott eredeti, mind a Répássy-féle módosítással kiegészített – javaslat oly mértékben korlátozza a szabad véleménynyilvánítást, hogy szinte minden intellektuális, történelmi vagy tudományos vitának még a lehetőségét is kizárná. Ez az utóbbi pont az, amit a skandináv államok és az Egyesült Királyság oly eltökélten védenek.

Az alkotmányos probléma egyébként nem kizárólag magyar sajátosság. Csehország is hasonló módosítást hajtott végre 2009-ben. Ott már 2001 óta büntethető a holokauszttagadás, de 2009-ben kivették a törvény holokausztra vonatkozó megnevezését, és helyette a sokkal általánosabb, nemzetközi bíróságok által elítélt népirtás fogalmát helyezték. Spanyolországban hasonló ívet járt be a szabályozás: korábban büntethető volt a holokauszttagadás, de 2007-ben alkotmányellenesnek találta az alkotmánybíróság.

Jelenleg 13 európai ország bünteti a holokauszttagadást, ezek: Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Románia, Svájc és Szlovákia. Ezen országok némelyikében az elmúlt évtizedben már volt alkalom arra, hogy holokauszttagadás miatt ítéljenek el személyeket. Jean-Marie Le Pen francia szélsőjobboldali politikust például többször is megbüntették, de ez történt David Irving hírhedt angol holokauszttagadó történésszel is. Az eddig kiszabott legnagyobb börtönbüntetés hat és fél év volt – ezt Ausztriában szabták ki Wolfgang Fröhlich ellen.

Javaslat: elfogadva

Hétfőn este, lapzártánk után adta hírül a távirati iroda: az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) a holokauszt tagadáására vonatkozó módosítását.

A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson az –MTI számításai szerint –197 igen, egy nem és 144 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt.

A törvény –amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.

Az MSZP tájékoztatása szerint az ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgató és több holokauszt túlélő.

Források:

2007-es EU határozat: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/misc/93739.pdf

Mesterházy Attila törvénymódosítási javaslat: http://www.parlament.hu/irom38/11705/11705.pdf

Répássy Róbert javaslat módosító javaslata: http://www.parlament.hu/irom38/11705/11705-0002.pdf

TASZ korábbi véleménye: http://www.parlament.hu/irom38/11705/11705-0002.pdf

wikipédia

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!