Szigorú szlovák kritika Magyarországnak
Jóllehet lassult a magyarországi szlovákok asszimilációja, ám az identitás és a nyelv elvesztése továbbra is gyors ütemű – állítja a pozsonyi Határon Túli Szlovákok Hivatala (HTSZH) hétfői közleményében.
„A szlovák kisebbség helyzete Magyarországon nehéz, már-már kritikus. A magyar nemzetiségi politika példaértékűségéről szóló nyilatkozatok ellenére a magyarországi szlovák kisebbség képviselőinek véleménye szerint hiányoznak az egyértelmű garanciák, főként ami a magyarországi szlovákok jogos elvárásainak, illetve szükségleteinek pénzügyi biztosítását illeti, miközben az állam részéről a status quót sem mindig tartják be” – olvasható a dokumentumban.
A közlemény kiadására az után került sor, hogy Milan Vetrák, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke találkozott a magyarországi szlovákság vezetőivel: Imrich Fuhllal, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatok Képviselői Klubjának elnökével, Ruzena Egyedová-Baránekovával, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnökével és a szövetség titkárával, Monika Szabóovával.
Vetrák szerint a magyar politika többet foglalkozik a határon túli magyarokkal, mint a saját kisebbségeihez tartozó adófizetőkkel, holott a kisebbségek elvárnák, hogy az állam ugyanolyan lehetőségeket biztosítson önazonosságuk megőrzésére, mint amilyeneket magyar polgártársaiknak biztosít.
A szlovák kisebbség vezetői felhívták a HTSZH figyelmét arra is, hogy Magyarországon több mint a felére csökkent a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek eddigi támogatásának mértéke. A problémára a HTSZH a szlovák-magyar vegyes bizottság legközelebbi ülésén szeretné felhívni az illetékesek figyelmét.
A szlovákok szerint nagy problémák vannak az oktatásban: a magyarországi szlovák óvodákban csak napi egy tanórát tartanak szlovákul, egyébként a nevelők magyarul beszélnek. A szlovák kisebbségi iskolákban pedig többnyire csak heti négy óra szlovák van. Gondot jelent az is, hogy a pedagógusok nagy része az elkövetkező években nyugdíjba megy, s nincs utánpótlás. Ez az állapot kedvezőtlenül befolyásolja a békéscsabai és a budapesti szlovák gimnázium helyzetét, valamint a főiskolák szlovák tanszékeinek helyzetét.
Pozsony érdeklődéssel várja, hányan vállalják a szlovák nemzetiséget a legközelebbi népszámlálás alkalmával Magyarországon, s fontosnak tartja, hogy a kérdezőbiztosok között megfelelő számban a szlovákok is képviselve legyenek.
Milan Vetrák, aki a közelmúltban vette át a HTSZH irányítását a jövőben szeretne szorosan együttműködni a magyarországi szlovákokkal.
@Pesta: Hát jókora tévedésben vagy, ha azt mondott a Monarchiában nem találtak ki nemzetiséghegyeket és nem beszéltek elszlávosodott magyarokról, s akik ezeket mondták voltak sovén, vulgaro-historicisták és áltudósok. A szlováknak valóban vannak archaikus változatai, de nem hiszem el, hogy az külön tót nyelv, akkor meg a szlovákok nem tótok és azt is be kell látni, hogy tót nyelv volt valaha az orosz is a magyar szóhasználatban
Tehát nekem meg lehet mondani, hogy mit határozhatok meg és mit nem, de én nem mondhatom meg másnak? Haha. Tessék, én is ki tudom forgatni a szavaitokat, kedves replikázók. Tót vidékről származom, szóval némiképp magam is érintett vagyok az ügyben. Egyébként ha maradunk a nyelvi kérdésnél, a tót nyelv a mai szlováknak egy archaikus változata, így a nemzetiség nyelve-nyelvváltozata még akkor is eltűnik, ha szlovákul oktatják őket.
A nemzetiségi neveket meg nem „a Monarchiában találták ki”, és olyan hülyeséget se állított senki, hogy „elszlávosodott magyarok". (A különféle sovén, vulgaro-historicista, áltudományos elméleteknek elég nekik kijáró figyelmet szentel a Nyest is más lapokon.) Az már más kérdés, hogy bizonyos nemzetiségi nevek Magyarország határain túl sértőnek számítanak, és miért.
@Szajci: Nem mintha az Unió komolyan venné ezt, túl sok ilyen szín van Európában amivel foglalkozni kéne.
Hát a Szlovák Nemzetiségi Hivatal nem árt ha tudja, hogy ez nem kizárólag az ő problémájuk, hanem minden egyes nemzetiségé. Az állapot megváltoztatására tett javaslata sem jó, nem fogja meggátolni a szlovákok asszimilációját.
A többieknek meg akik itt arról beszélnek, hogy tótok élnek Mo.-n és nem szlovákok, miből veszik ezt? Onnan, hogy a Monarchiában kitaltáták, hogy ez tót és nem szlovák, az vend és nem szlovén, de valójában mindkette csak elszlávosodott magyarok? Eléggé nagy hülyeség ezt már ennyi idő távlatából feszegetni, ami csak az ellentétek élezésére való, közben meg dupla kár éri a nemzetiséget.
@Szajci: Ebben az időszakban azért voltak többnyelvűek a bankjegyek, hogy az állam mutassa: a frissen visszacsatolt területeken tiszteletben tartja a nemzetiségiek jogait. Hogy aztán ezt ki gondolta komolyan, ki volt képmutató...
@bibi: Persze, joguk van magukat tótoknak nevezni, meghatározni viszonyukat a szlovákokhoz, Szlovákiához – de nekik, és nem Pestának. És ők is csak magukról nyilatkozhatnak, a szomszédról már nem.
@Fejes László (nyest.hu):
Kirándulás közben betértem egy (azt hiszem) kesztölci ember boros- pincejébe. Először barátságtalan volt, de miután látta, hogy érdekel az élete, stb, hát megenyhült. A beszélgetés úgy hozta, hogy elkezdte szlovákul felsorolni a borospince berendezési tárgyainak nevét, pl. "tikicska", meg egyebek. Valamilyen összefüggésben jegyezte meg, hogy "mi nem vagyunk szlovákok, mi csak tótók vagyunk". Barátságban váltunk el, amihez persze az kellett, hogy nagyon megdícsérjem a borát. A magam részéről nem bánom, ha a maradék Magyarorszagon is többnyelvűség van. Különösen a a sváb-szász kultúra eltűnését sajnálom.
Valamelyik Ipoly melleti falu kis falumúzeumában láttam, hogy nem is olyan régen a helyi evangélikusok tót nyelvű Bibliát használtak. Érdekesnak találtam, hogy a tót szöveg gót (vagy ahhoz nagyon hasonló) betűkkel volt szedve. Azaz, a királyi Magyarországon ilyen nyomda is működött.
Én délszlávként ugyanazt tudom mondani, mint a fent nevezett hivatal, minden nemzetiség minden országban vállalja saját nemzetét, kultúráját, identitását, hiszen az Unió jelszava is ez: Egység az sokszínűségben!
@bibi: igen, én is meglepődtem, hogy pont a "legmagyarabb" időszakban volt többnyelvű bankjegy, ma pedig nincs európai országban. Indiában számos nyelven ki van írva a bankjegyeken az érték és megnevezés. Lásd a wikipédián az indiai rúpia szócikket
Csak eszembe jutott: nemrégen láttam egy 1941-es 20 pengős bankjegyet. Az, hogy "húsz pengő" 5 nyelven volt ráírva. Természetesen tótul is. Cirill betűkkel két nyelven.
@Roland2: Itt most nem is az a kérdés, hogy sért-e valakit a tót vagy sem, ez mindenkinek a saját dolga. Az a kérdés, hogy Pesta milyen megfontolásból szeretné megszabni, hogy ki és mikor használhatja a tótot és a szlovákot.
Nekem a középiskolában volt két szlovák nemzetiségű osztálytársam,ők maguk például egyáltalán nem sértődtek meg a tót elnevezésben,sőt használtak olyan kifejezéseket,mint pl:"mi otthon sokszor beszélünk tótul" ,"tót faluból származunk".Itt sem lehet álatalánosítani,valakit sérthet a tót megnevezés (leginkább a szlovákiai szlovákokat frusztrálja,ha a magyarok így nevezik őket),valakit nem,ill. jópofáskodásnak fogja fel.
@Pesta: "Magyarországon tótok vannak, nem szlovák nemzetiség."
Meg rácok és oláhok, a környéken meg muszkák, polyákok, labancok, frankok és taljánok :) Nekem ugyan semmi bajom a tóttal, de hogy neked miért van bajod a szlovákkal... :)
@Pesta: Hagyjuk meg a szlovák nemzetiségnek, hogy maga határozhassa meg, hogy miként nevezi magát.
Magyarországon tótok vannak, nem szlovák nemzetiség.
A második világháborúig teljesen természetes volt a kétnyelvűség, voltak tót, sváb, stb. vidékeink. Csak sajnos a fél évszázadnyi kommunizmus és az „egy ország, egy nép, egy nyelv” zászlaja alatt végrehajtott etnikai terror megölte a kisebbségeket és nyelvüket. Nálunk szerencsére nem szó szerint, de nézzük csak meg Csau Romániáját vagy mindenki baráti Szovjetuniójának mai napig elmismásolt népirtásait.