0:05
Főoldal | Rénhírek

Száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren!

Az eddig feltételezetteknél lényegesen korábban, már 125 ezer évvel ezelőtt elkezdte benépesíteni az ember a Földet - vélekednek német kutatók.

MTI | 2011. január 28.

Hans-Peter Uerpmann tübingeni régész a Science című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányában kifejtette, kutatócsapatával végzett vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a modern ember már 125 ezer évvel ezelőtt eljutott a mai Egyesült Arab Emirátusok területére. A tudósok a Perzsa-öbölben, Dubajtól északra fekvő Dzsebel Fajában 125 ezer éve készült primitív szerszámokra bukkantak, ennek alapján vonták le következtetéseiket.

Eddig kutatók többségében azt feltételezték, hogy a modern ember csak 60-70 ezer évvel ezelőtt indult el Afrikából világhódító útjára a többi kontinens felé.

„A leletek alapján teljesen újra kell gondolni, hogyan is válhatott globális fajjá a modern ember. Hiszen ha több mint 125 ezer éve elhagyták Afrikát, akkor valószínűleg egészen más utakon jártak, mint eddig gondoltuk” – mondta el Simon Armitage, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

Száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren!

Az említett időszakban a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között még szárazföld volt, így az emberek feltehetően ezt a közvetlen utat választották az Arab-félsziget felé. Kutatók eddig úgy vélték, a Földközi-tenger mentén, kerülő úton jutott el az ember a többi kontinensre. Az új információk alapján viszont arra lehet következtetni, hogy vándorlás már 140 ezer évvel ezelőtt megkezdődött.

A modern ember akkoriban még csak Afrikában élt, de miután vége lett egy jégkorszaknak, jelentősen melegedett az idő, javultak az életkörülmények, és több gyerek született. Emiatt már nem volt elég az addigi élettér, így Ázsia felé indultak - mutatott rá Uerpmann.
Útjuk valószínűleg a Vörös-tengeren át vezetett, akkoriban nagy vízmennyiséget zártak magukba gleccserek az említett jégkorszak örökségeként. „A tengerszint 130 ezer éve még közel száz méterrel volt alacsonyabb” - magyarázta Adrian Parker, az Oxford Brookes Egyetem munkatársa, aki szerint az akkori emberek könnyedén legyőzhették az átkelést nehezítő akadályokat.

Az Arab-félszigeten azonban megrekedtek, a sivatag nem volt lakható. Csak néhány ezer évvel később indultak tovább észak felé, amikor az esőzések termékenyebbé tették a vidéket. Így érintették a mai Dzsebel Faját is. 110 ezer éve aztán a tengerszintek még tovább süllyedtek, így száraz lábbal is átkelhettek a Perzsa-öblön a mai Irán felé. Innen terjedtek szét Európa és Ausztrália irányában.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. február 18. 11:49
1 bibi

Azután ha a fenti 140 ezer éves leletnél is régebbi leletre bukkannak -mondjuk - a Folyamközben, akkor megint új elméletet kell felállítani a modern ember elterjedésének folyamatáról :DD.