Számtek magyarul
Olvasónk számítástechnikai kifejezések magyar megfelelőit kéri tőlünk. Természetesen válaszolunk, de eláruljuk azt is, valójában ez nem nyelvészi feladat.
László Zoltán nevű olvasónk két kérdéskupaccal jelentkezett. Az elsőben bizonyos számtek kifejezések egybe- vagy különírásával kapcsolatban érdeklődik. Ezekre vannak tippjeink, de mivel ezek nem mérvadóak, inkább megtartanánk őket magunknak. A másodikban szintén számtek szakkifejezések magyarítását kéri tőlünk. A listán szereplő több kifejezéshez maga olvasónk is ad magyar megfelelőt, ezekről azt kérdezi, használhatóak-e. Erre egyszerű a válasz: igen! De azért végigfutunk a listáján, kicsit átrendezve a sorrendjét. Végül levonjuk az általános, olvasónk számára talán meglepő következtetést.
Rácsos létra
A lista első tagja a ’#’ jel. Erre az általunk eddig nem hallott létrajel és rácsjel magyarításokat javasolja olvasónk. Ezt a jelet mi kettőskeresztnek ismertük. Angolul hívják hatch marknak, az óangol hæc ’rács, kapu’ jelentésű szóból (a rácsjel tehát tükörfordítás is lehet akár), hash marknak vagy hashtagnak a hash ’felaprít’ > ’felaprított hús’ az ófrancia hache ’balta’ szóból, magának a jelnek a neve onnan származhat, hogy a katonai egyenruhákra ilyen jelet varrtak, ami állítólag azt jelezte, meddig kap a viselője ingyen kaját (’hús’), de belejátszhat a hatch hasonlósága is. (Röviden az ezzel foglalkozóknak vannak ötleteik, de biztosat nem tudnak.) Nevezik number signnak is, sokszor ki is írják számok elé: #1 ejtsd [nambör van]. Továbbá pound signnak is (pound ’font’, akár pénznemként, akár súlymértékként): ennek megszokottabb jele az L-t szimbolizáló £, a másik a stilizált lb (mint libra). A germánok a latin libra pondo ’egy font súlyú’ kifejezésből a ’súlyú’ jelentésű második részt vették át és használták a ’font’-ra (egyébként a magyar font ’fél kiló’ is innen van, a font ’betűtípus’ viszont nem!).
(Forrás: i2symbol.com)
Ha mindez nem volna elég, octothorpnak is nevezték az 1960-as évek végétől, amiből az octo-t értjük: nyolc csücske van a jelnek – a -thorp viszont nem világos, honnan van, valakinek valamiért ez jutott eszébe a Bell Labsnél.
Az angol anyanyelvűek tehát hat nevet használnak párhuzamosan, gond nélkül, nincs tehát okunk azt hinni, hogy a magyar anyanyelvűeknek nehézséget okozna az, hogy többféleképpen utalhatnak erre a jelre. Bizonyos használatokban kizárólagossá válhat valamelyik megnevezés, a Twitteren például a hashtag az elterjedt. Könnyen lehet, hogy évtizedek múlva már csak egy megnevezést fog mindenki használni, de hogy melyiket, azt javarészt véletleneken fog múlni.
Egyebek
A szavakat elválasztó, angolul space-nek nevezett, 32-es ASCII kódú karaktert, ahogy olvasónk írja, magyarul szóköznek szokás hívni. De nyugodtan átvehetjük az angol space [szpejsz]-t is, ennek szokásos magyaros ejtése [szpész]. Ha valaki mindenképp újítani akarna, tükörfordíthatná is, mondjuk űrnek, aztán kipróbálhatja, hogy elterjed-e az ötlete.
A „)” jelre ajánlott záró/csukó/berekesztő zárójel bármelyike megfelelő. Talán a záró a legelterjedtebb, de nagy valószínűséggel bármelyik jelzővel érthető a kifejezés. Meg kell jegyeznünk, hogy a „(”/„)” jelpárra ismét sok elnevezés van angolul is: pl. parentheses, parens, round brackets, curved brackets, oval brackets, fingernails. Ne féljünk a változatosságtól!
Az escape character az eddigiekkel szemben nem egy meghatározott jel, hanem egy funkció: az a jel, ami a következő jelet az adott programnyelvben betöltött különleges szerepe alól feloldja. Ha például egy adott környezetben a dollárjel ($) a sor végét jelöli, vagy éppen egy változó elejét jelzi, akkor ha tényleg egy dollárjelet akarunk írni, fel kell oldanunk ez alól a jelentése alól. Erre szolgál az escape character, amit tehát hívhatunk olvasónk javaslata szerint akár ’védőkarakternek’, akár ’feloldójelnek’. A leggyakrabban feloldójelnek használt karakter a tükörképe a per-jel-nek (amit azért írunk kötőjellel, hogy megkülönböztessük a szerzetesvezetőtől).
(Forrás: National Portrait Gallery)
Ennek a Wikipédia szerint több magyar neve is van: fordított törtvonal, fordított törtjel, fordított perjel, fordított per, visszafelé perjel, visszafelé dőlő perjel, visszaper, az informatikában kocsivissza. Angolul a backslash a legelterjedtebb neve, de itt is több a lehetőség.
Programozási kifejezések
Regular expression – rövidebben regexp vagy regex – a neve az olyan kifejezéseknek, amelyekben változók vannak, így többféle mintázatra is illeszthetők. Az aba kifejezés például illeszkedik a Csaba vagy a Dabas nevekre. Az ab*a kifejezésben a csillag (szakszerűbben aszteriszk) azt jelenti, hogy az előtte álló b-ből bármennyi előfordulhat, vagy akár egy sem. Ez tehát illeszkedik a faarc, szabad, kabbala szavakra, de olyan szavakra is, ami abbba, abbbba stb.-t tartalmaz, azonban a magyarban ilyenek már nincsenek. A csillagon kívül számtalan más metakarakterrel (nem saját magát jelentő karakterrel) szerkeszthetünk kifejezéseket. Ezeknek a bevett magyar neve a tükörfordított szabályos kifejezés. A szabályos kifejezéseknek a UNIX eredeti grep parancsában megtalálható részét basic regular expressionöknek (magyarul mondjuk alap szabályos kifejezéseknek) nevezzük. Ehhez képest később új metakaraktereket is vezettek be, ezeket extended regular expressionöknek (kiterjesztett szabályos kifejezéseknek) nevezzük. Ha valaki kedvet kapott volna erre olvashat tovább…
(Forrás: wikimedia.org)
Egy adatot számtalan formában közölhetünk. A programok írói igyekeznek a felhasználók számára leginkább alkalmas formát választani. A 2016. január 1. 0 óra 0 perc időpontot (Greenwichi idő szerint) a UNIX rendszerek egyetlen számmal, a 1451606400-zal jelölik. (Ennyi másodperc telt el az ilyen rendszerek origóját jelentő 1970. január 1. 0 óra 0 perc óta, nem számítva a szökőmásodperceket.) Egy humán felhasználónak ez nem túl ismerős forma, ezért neki konvertálni kell akár a fentebbi hosszabb alakba, akár egy ilyen spártai, de mégis jobban érthetőbe: 20160101T0000+0000. Hogy éppen milyen alakba, azt conversion format specifierek segítségével adhatjuk meg. Nem tudjuk, hogy van-e ennek a kifejezésnek bevett magyar megfelelője. Mivel magyarázat nélkül úgysem érti meg senki, miről van szó, tulajdonképpen bárminek nevezhetjük, pl. konverziós formátum specifikálónak vagy átváltásialak-meghatározónak, ezek viszonylag jól jelzik, miről van szó, vagy akár kisnyúlnak, amivel csak az a baj, hogy nem jól jelzi, miről van szó.
Olvasónk utolsó magyarítási kérése az argumentum expansion. A feladat félig meg is van oldva, hiszen angolul argument expansion a kifejezés. Ez lehet argumentum expanzió vagy argumentum kiterjesztés vagy változó kiterjesztés, vagy akár -feloldás (hiszen a kiterjesztést az extensionre már elhasználtuk). Mindenesetre magyarázat nélkül egyiket sem fogjuk elsőre érteni.
Tanulság
Az a nagy helyzet, hogy egy szakma szakkifejezésének a magyarítására egyáltalán nem a nyelvészek a legalkalmasabbak (kivéve ha nyelvészeti szakkifejezésről van szó). Ez az adott szakma képviselői tudják megtenni. Természetesen ők is csak javaslatokat tehetnek azzal, hogy szövegeikben az adott kifejezés(eke)t használják, aztán majd idővel kiderül, melyik fordítás nyeri el a többiek tetszését. De az sem baj – hisz erre is számtalan példát látunk –, ha valaminek egyszerre több neve van. Egyedül talán az nem túl szerencsés helyzet, ha ugyanazzal a kifejezést több, egymástól nagyon különböző dologra használjuk.
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (78):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Untermensch4: "A "tízujjasok" miért csak kilencet használnak?"
Ezt tényleg csak úgy szőrszálhasogató érdekességként említettem, én magammal kapcsolatban legalábbis abban a tudatban éltem hogy a hüvelykujjaim közül csak a jobbat használom, de utólag belegondolva az Alt gombot a ballal nyomom, meg talán néha a szóközt is, fene tudja...
"Mennyi a "rendszeres" és mekkora sebességtől számít vki "tízujjasnak"?"
Ezek nyilván egy kontinuum mentén helyezkednek el, de talán jogos feltételezni hogy minél inkább rendszeresen használja valaki, annál valószínűbb hogy tíz ujjal gépel, és egy bizonyos szint fölött az is hogy vakon. (Aztán hogy El Vaquero felvetése szempontjából ez hogy s mint releváns, arról őt kérdezd, nekem igazából nincs bajom az elrendezéssel.)
@aphelion: A "tízujjasok" miért csak kilencet használnak?
"Meglepne ha a billentyűzetet rendszeresen használók között kicsi kisebbség lennének"
Mennyi a "rendszeres" és mekkora sebességtől számít vki "tízujjasnak"? Ha csak a "vakon" gépelők akkor sztem kisebbség mert aránylag kevesen tanultak olyat. Ha nézni szabad akkor én is számolhatom magamat tízujjasnak, ezért is kérdeztem a sebességet (is). Mert jelent némi különbséget hogy én nyomkodok gombokat ami olyan hangot ad ki mint egy billentyűzet, vagy a volt feleségem ír vmit ami meg olyan mg40-es sorozatoknak hallatszik (amit egykori harctéri fültanúk szövet eltépésének a hangjához is hasonlítottak...).
@aphelion: Van aki meg 6-ot vagy 8-at. Persze, aki gépírást tanult, az nyilván ennél többet. (Én meg kettőt, de nekem elég annyi is.)
@aphelion: Nincsenek.
(Amúgy ha hiperprecízek akarunk lenni, akkor *tíz* ujjal valószínűleg tényleg nagyon kevesen gépelnek, legalábbis én csak *kilencet* használok...)
@bm: "a – szintén kicsi kisebbséget jelentő – tízujjasokhoz"
Meglepne ha a billentyűzetet rendszeresen használók között kicsi kisebbség lennének, de nem igazán találtam rá semmiféle statisztikát. Neked vannak konkrét adataid?
@El Vaquero: Igen, voltak jó példáid is, de az F-billentyűk??... Nem értem, hogy az F-billentyűket használók szempontjait miért sorolod ennyire a gépírni tudók szempontjai mögé/alá. (Illetve érteni vélem: gondolom, a második csoportba beletartozol, az elsőbe meg nem annyira. :-)
@bm: nincs pedig itt ellentmondás. Sok billentyű felesleges ma már a szabvány billentyűzeteken. A kora 80-as évekhez és a DOS-korszakhoz tervezték őket, mikor szöveges felületű programokba még nem tudtak minden funkciót belezsúfolni, így sok mindent extra billentyűkre kellett hárítani. E billentyű legtöbbje senkinek sem hiányozna.
A tízujjasokhoz igazítás viszont fontos lenne, mert nekik nagy segítség, míg a többieket nem zavarná egy kisebb módosítás.
@szigetva: Azt írtam, rajtam nem múlik: átírtam (23:18), ellenőrzésre vár. (Mezei user vagyok, nem vagyok én ott "senki". :-)
OK, átírtam a másikat is, köszi, jobbá tettem a világot. :-)
(Meg persze jó lenne, ha ma már nem a Fájl lenne átirányítva az Adatállomány szócikkre, hanem fordítva, de ilyen szerkezeti dologhoz nem akarok hozzászólni/nyúlni, ezt inkább intézze, aki ért hozzá, én nem vagyok egy nagy Wiki-spíler (mint írtam :-), biztos vannak itt olyanok is "vonalban".)
@El Vaquero:
"Átlag felhasználó nem nagyon használja az F3-F10-F12 gombokat sem, nyugodtan le lehetne már hagyni a funkciógombokat is. A Print Screen sem olyan sokat használt, (...)"
"A legnagyobb baj a fizikai kiosztás, fél gombonként eltolva vannak a gombsorok a billentyűzeten, és ez nagy többletterhet ró az ujjakra és a csuklóra (persze csak 10 ujjas gépíró módban)."
hehe, egyik mondatodban nagy lendülettel törölnél gombokat, mondván, hogy csak kevesen használják,
a másikban a "legnagyobb bajnak" nevezed, hogy valamit nem igazítottak a – szintén kicsi kisebbséget jelentő – tízujjasokhoz...
@bm: A wiki még mindig nincs javítva. Majd ezt is javítsd: hu.wikipedia.org/wiki/Adat%C3%A1llom%C3%A1ny
@szigetva: Meg hát, hiszen konkrétan arra nyomtam a választ, ahogy a kukacos-megszólítós linkből láthatod. :-)
A 20-as után pedig sokan leírták, hogy a (magyar) Wiki ezen a ponton téved. És tényleg. (De csak addig, amíg ki nem javíttatik. Rajtam már nem múlik. :-)
"Mennyire?": annyira, hogy még a 28-asban is védeni látszol, arra utalván, hogy ehhez a cikkhez nem "komoly tudományos hivatkozási alapnak" volt véve a Wiki. Teljesen mindegy: a legmezeibb ismeretterjesztés, a legegyszerűbb tájékoztatás – de még a legnyestesebb poszt – is megérdemli, hogy ha tévedést találnak benne, akkor javítva legyen. Szerintem.
"akár -feloldás (hiszen a kiterjesztést az extensionre már elhasználtuk)"
no jó, azért vannak még lehetőségek, pl. kibővítés :-)
@bm: „miért köti annyira az ebet a karóhoz” Mennyire? A 20. hozzászólás megvolt?
@szigetva: Jó, én mindent értek (bár nem mindennel egyet), pl. valóban jól el lehet polemizálni azon, hogy a hashtag, az egy – formailag hashmarkkal kezdődő – tag ("címke") volt eredetileg, de ma már a hashmark-ra is átragadt, és ezt különféle szótárak is legalziálták, stb. stb. ... – de speciel a visszaperjel =/= kocsivissza esete az konkrétan a "ja?, tényleg, bocs, máris javítom" kategóriájába tartozik, és nem értem, hogy SZP miért köti annyira az ebet a karóhoz, ahelyett hogy hálásan gondolna a kommentelőkre, akik ilyen hatékonyan segítik az ismeretterjesztést. :-)
Ez két külön dolog:
en.wikipedia.org/wiki/Backslash
\
U+005C
en.wikipedia.org/wiki/Carriage_return
<CR>
U+21B5