Svéd-magyar innovációs konferencia Budapesten
Svéd-magyar innovációs napokat tartanak Budapesten az oktatás, a kutatás és a gazdaság kapcsolatáról.
A gazdasági szférából az állami támogatás két és félszeresét szerzi meg a magyar felsőoktatás, s bár ez nem egyenletesen oszlik meg az egyes intézmények között, ezt a gyakorlatot kell folytatni – mondta Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára, a svéd-magyar innovációs napok oktatással foglalkozó rendezvényét megelőző sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.
Svédországban és Magyarországon is hiányzik az innovációból a kockázatvállalási hajlandóság, ezt át kell venni az Egyesült Államokból – hangoztatta Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete. A bukás e munka velejárója és nem jár negatív megítéléssel – tette hozzá a nagykövet. Kifejtette: a svéd gimnáziumokban fiatal vállalkozók klubjai működnek. Itt a diákok kipróbálhatják jó ötleteiket, sőt piacra is vihetik a terméküket. A cél az, hogy merjenek feltalálni valamit és ezt a képességüket tovább vigyék.
Turóczi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára tudásalapú modellnek nevezte a 2020-ig tartó innovációs stratégiát. Ő a tudás hasznosulásában látta a legnagyobb problémát Magyarországon, ezt oldja meg az oktatás és a gazdaság szereplőinek az együttműködése. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban a támogatás döntő részét a gazdaság fejlesztésére fordítják, ezen belül pedig kiemelt szerepe lesz az innovációnak.
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettes a tájékoztatón elmondta, az Ericsson 1992-ben hozta létre a Budapesti Műszaki Egyetemen a nagysebességű hálózatok laboratóriumot. Azóta épített mát ott hardverfejlesztő labort, de a cég támogatta az ELTE hálózati kutatását is. Az egyetemi kapcsolatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az Ericsson 1200 fős kutató-fejlesztő bázist költöztetett Magyarországra.