0:05
Főoldal | Rénhírek
Erogén zóna

Slágerszövegek górcső alatt

Van, aki kívülről fújja, mások elutasítják a slágereket, mondván, hogy színvonaltalanok, alkotóik célja csupán a pénz- és hírnévszerzés. Egy dolog azonban bizonyos; nem szabadna mondanunk semmit anélkül, hogy meg ne vizsgáltuk volna közelebbről a slágerszövegeket, tisztában ne lennénk központi témáikkal, legtöbbször használt kifejezéseikkel, költői eszközeikkel, és azzal, hogy egyáltalán kiről szól, miből áll, hogyan építkezik egy sláger. „Hangoscikk.”

Németh Niki | 2010. október 14.

Hogy miért lesz egy dalból sláger, míg a másikból nem, nem tisztázott. Tanulmányok szerint a véletlennek inkább van ebben szerepe, mintsem valamiféle receptnek, amit betartva, slágert, azaz sikeres, tömegek által ismert dalt írhatunk. A sláger titkai helyett ezért inkább a sláger feltételeit érdemes vizsgálni, amit Lévai Júlia és Vitányi Iván az 1973-ban kiadott Miből lesz a sláger? című kötetükben meg is tettek. A kiadás éve ne tévesszen meg minket, a könyv lehet ugyan régi, de a benne felsorolt és részletezett vizsgálati szempontok örök érvényűek, nagyszerűen alkalmazhatóak a mai slágerek melodikai és szövegi részeinek vizsgálatára is. A cikkben az említett szerzők slágerszövegekre vonatkozó vizsgálatait ismertetjük, és mivel az általuk ismert és felhozott példák számunkra már nem mondanak sokat (lévén az 1930-70-es évek slágereit tartalmazzák), ezért az elmúlt évtized bőséges magyar termését vesszük alapul.

Meg fogjuk látni, hogy a lényeg nem változott.

Kozsó az Ámokfutókból - az egyik legnagyobb slágergyártó.
Kozsó az Ámokfutókból - az egyik legnagyobb slágergyártó.
(Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd )

Szeress akkor is, ha néha fáj! - A szövegek tematikája

Hankiss Elemér, szociológus, irodalomtörténésztől származik a következő idézet, amit Lévaiék is idéznek: „(A sláger) Érintetlenül őrzi, mint valami rezervátumban a XIX. század második felének romantikus, neoromantikus, szentimentális kifejezés- és élményanyagát. Egy hajdani költészet csaknem teljes sablonkészletét.” Elég éles a megfogalmazás, de igaz. Lévai Júlia és Vitányi Iván 231 sláger szövegét vizsgálta meg és ezeket tematika alapján három csoportra osztotta: dalok, amiknek témája (1) csak a szerelem, (2) szerelem és valami más, (3) csak valami más. Nem túl nagy a meglepetés, ha azt mondjuk, hogy a végeredmény szerint a csak szerelem témájú szövegek a 231 dal 73 százalékát tették ki.

Ennek okát a sláger kifejező funkciójában kell keresnünk. Mi, akik kevésbé értünk a szavakhoz, gyakran bajban vagyunk, amikor romantikus érzéseinknek hangot kell adnunk, de a sláger megoldást nyújt, kimondja helyettünk még a kimondhatatlant is. Úgy tűnik, ez az igény nyolcvan év alatt sem szűnt meg.

Mi a helyzet a mai slágerekkel tematikai szempontból? Mivel sajnos nincs lehetőségünk reprezentatív mennyiségű szöveget behatóan vizsgálni, ezért a következő módszert alkalmaztuk: a cikk írásakor a legfrissebb, tehát negyvenedik heti slágerlistákat vettünk, kettőt, amelyek külön-külön negyven slágert tartalmaznak, és ezen dalok szövegeit vizsgáltuk ugyanazt a tematikát követve, mint Lévai Júlia és Vitányi Iván. A két slágerlista a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) rádiós játszási listája és a VIVA zenei tévécsatorna saját listája volt.

Ilyen módon a következő eredményekre jutottunk, és most statisztika következik:

A MAHASZ slágerlista negyven slágeréből 24, azaz 60 százaléknyi szól csakis a szerelemről, 4, tehát 10 százaléknyi a szerelemről és valami másról, végül 12, azaz 30 százalék a szerelemtől teljesen eltérő témát dolgoz fel. Összesítve tehát a dalok 70 százaléka szól közvetlenül vagy közvetetten, de a szerelemről.

A VIVA slágerlistát ha lehet, még jobban uralja a romantika. 40 dalból 28, azaz 70 százaléknyi dalszöveg csak a szerelemről szól, 5 darab, azaz 12,5 százalék a szerelem mellett megemlít más témát is, 7 dal, vagyis 17,5 százalék pedig eltérő témával foglalkozik. Ennek a listának 82,5 százaléka a szerelemnek adózik.

Meg kell azért említeni, hogy a „szerelem” kategóriába ma már minden bizonnyal merészebb szövegek is beletartoznak, olyanok, amik Lévai Júliáék vizsgálódásakor még nem is léteztek, hiszen akkor még csak a nők csípőjének említésével utalgattak a testi szerelemre, a mai dalszövegek viszont már nem kezelik tabuként a témát. Legyen erre példa az utóbbi slágerlista aktuális második helyezett dala és annak néhány sora:

Fülledt, forró éj, gyere ma újra mesélj.

Fülledt, forró perc, szeretem azt, ha ölelsz.

Fülledt, forró vágy, akar a test meg az ágy.

Fülledt, forró nyár, ez ami kell, ami jár.

(Gáspár Laci: Fülledt, forró nyár)

Megjegyzendő a fent szereplő statisztikák hiányosságaként, hogy az alapul vett slágerlisták nem csak magyar slágereket szerepeltetnek, sőt, inkább az angol nyelvű dalok vannak túlsúlyban. Azt viszont, hogy nagy átlagban milyen zenére van igény Magyarországon, tökéletesen mutatják.

„Minden csillag csak értünk ragyog” – A slágerek esztétikai univerzuma

Irodalmilag, esztétikailag elemezni a slágerszövegeket talán eltúlzottnak tűnhet. Van-e köze a slágernek a lírához? Erre viszonylag könnyű válaszolni: természetesen van, hiszen a dalszövegírók is élnek költői eszközökkel, ismerik a rímet, és úgy tűnik kimeríthetetlen klisé-gyűjteményüket is előszeretettel használják. Azt viszont, hogy a slágerszövegek esztétikailag azonos szinten lennének egy költő versével, nem állíthatjuk. Nézzük meg a következő dalszöveg részletet, az 1997-ben, a mindenki Szomorú Szamurájaként ismert Kozsó egyik nagysikerű fiúzenekarának, a Shygys-nak (mely nevet elég érdekesen vették át az angolból, ugyanis így kéne helyesen írni: shyguys – félénk fiúk, de ők egy u-t feláldoztak a művészi névadás oltárán) egyik dalából:

Nem a te hibád, szükségem van rád!

Eltűntél szó nélkül, hogy mást imádj.

Az sem fáj neked, egy vagyok veled,

Tiéd volt az álmom, enyém a te életed.

Várj! Egy szóra meg kell állj,

Egy csókot még muszáj,

Mielőtt végleg itt hagynál!

Hát ez az, ami fáj,

Hűtlen szíved másra vár,

Annyit sem mondtál: O, good bye!

Egy percre várj!

Good bye! Én nem mehetek el veled,

Mondd meg, mit tegyek?

Meddig éljek tovább nélküled?

Kozsónak egyébként még tucatnyi fiú- és lányzenekart köszönhettünk a kilencvenes évek vége táján. Ilyen volt például a fent idézett Shygys, a Bestiák, a Picasso Branch, Ámokfutók, és így tovább.

A sláger szereplői, és a szövegekben leggyakrabban használt kifejezések

Még mindig a slágerszövegek esztétikai univerzumán belül járunk, pontosabban a sláger alapvető szereplőinél. Már statisztikai számításokkal is igazolták, de talán tapasztalatból is tudjuk, hogy a slágerek elsőszámú szereplői az „én”, az ellenkező nemű „te” és ritkábban még egy harmadik személy is megjelenik. Ebből következik, hogy az esztétikai jelenségek első csoportjába az „én” és a „te” testrészei kerülnek.

Leggyakoribbak a szív, a száj és a szem, de az emberi test egyéb erogén részei is említésre szoktak kerülni. A test emlegetése határozottan szexuális utalás, ami – és itt ellent kell mondanunk a Lévai-Vitányi könyvnek – a mai slágerekben már egyáltalán nem ritka dolog. Úgy tűnik a hetvenes években még megelégedtek azzal a szövegírók, hogy az imádott hölgy csípőjéről és kebleiről áradoztak, a mi korunk már ennél konkrétabban utal arra, hogy mit szeretne. Nézzük meg az 1997-ben alakult V.I.P. zenekar egyik dalát:

Tedd meg velem,

Ú-ú baby,

Ma kellesz nekem,

Most minden a régi.

Tedd meg velem,

Nem kell félni.

Ma kellesz nekem,

Most minden a régi (…)

De a hölgyek sem rejtik véka alá vágyaikat:

Ide tartoznak még – és a slágerek esztétikai univerzumának második körét alkotják – azok a testi-lelki állapotok, amelyek a szerelemmel kapcsolatos érzelmek megfelelői. Ilyen például a mosoly, nevetés, bánat, a panasz, a könny, az álom, a vágy, a remény, és ezek szinonimái.

A harmadik kör a természeti jelenségek, a költészet ősi archetípusai: a tűz (láng, parázs, hamu), a víz (tó, folyó, tenger), a fa, a virág (legtöbbször rózsa), a nap, a hold, a csillagok, a sziklák, a hegyek, a szél, a délibáb, a szivárvány, az ég és a fény, a nappal, az éjszaka, de még folytathatnánk a sort az évszakokkal és a hónapokkal is.

Erős érzelmi töltéssel bíró szavak; jelzők és igék alkotják leggyakrabban a slágerszöveg vázát. Nézzünk néhányat! Jelzők: lázas, fájó, csókos, néma, szótlan, könnyed, lágy, büszke… Igék: futni, jönni, menni, várni, látni, keresni, sírni, nevetni, félteni, félni, élni, álmodni, tévedni, csalódni, emlékezni, felejteni…

Ezen hosszú felsorolások ellenére a sláger szövege mégis meglehetősen zárt, látásmódja pedig szűk, a világból csak azt veszi tudomásul, ami közvetlen közelében van. Ez természetesen nem baj, hiszen ha a sláger – és általában a zene – dolga az, hogy az érzelmeinket kifejezze, akkor ne arról szóljon, hogy hogyan kell egy elromlott mosógépet megszerelni.

Az elmúlt néhány év emlékezetes slágerei

Naponta tűnnek fel új előadók, új slágerekkel az úgynevezett zenei palettán, így nem is könnyű lépést tartani az aktuális trenddel. Időnként szükség van néhány órányi (kereskedelmi) rádióhallgatásra, hogy naprakészek legyünk. Ha erre nincs elég időnk, a következő összeállítás segíthet:

A nosztalgia kedvéért pedig jöjjenek a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek slágerei:

Hogy mi lesz a jövő újítása sláger téren, víz alatti romantikus videó klipek vagy szerelmes dal a Holdon, nem tudhatjuk. Azt viszont bátran és megkönnyebbülve állapíthatjuk meg az eddigiekből, hogy még sokáig lesz, aki kimondja helyettünk a kimondanivalót. Vagyis azt, hogy:

„Imádlak Szomorú Szamuráj! Harcolj értem!”

Írja meg nekünk cikkünk alatt kedvenc értelmetlen slágerszövegét. A szerkesztőségünk által – teljesen szubjektív módon – legértelmetlenebbnek ítélt slágerszöveg posztolóját megajándékozzuk.

Források:

Lévai Júlia - Vitányi Iván, Miből lesz a sláger?, Zenemű kiadó, Budapest, 1973.

http://www.vivatv.hu/

http://www.mahasz.hu/

http://www.zeneszoveg.hu/

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2010. október 18. 11:12
3 viom

Sajtból van a hold, sajtból van a hold, sajtból van a hold, sajtból van a hold!

8 éve 2010. október 18. 11:01
2 Emi

Az egyik legértelmetlenebb dalszöveg, amivel valaha találkoztam:

Hússzal ezelőtt érkeztem,

és azt mondták, hogy ez az a hely.

Ahol mindent sikerült megnéznem,

köszi, de sajnos nem mehetek.

Mert a főnököm az az Isten,

kinek szárnya van, de ereje nincsen.

Hogy egy kicsikét legalább megverne,

vagy lassan utánad engedne.

Mert hirtelen kinyílt a föld alattam,

te eltűntél én meg itt maradtam.

Hát evezz a part felé még párat,

ha a világ fordít Neked hátat.

S ha utad egyszer a végéhez ér

Ne felejtsd el hogy honnan jöttél!

Na na na na na na na na...

Egy föld alatti mozgalomból,

hol nem jutott ki nekem a jóból.

Kellett hogy már, elinduljak,

az úthengerek itt gurulnak.

Én meg harapok egyet a lángosba,

a szekérháton a városba.

De láttatok-e már oly gyönyörű bájt,

mit nem okozhat öt gigabájt.

Neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,

jaj a szívem úgy nagyon fáj.

de én sem próbálhattam kétszer,

te megteheted ha visszanézel.

S ha utad egyszer a végéhez ér

Ne felejtsd el hogy honnan jöttél!

8 éve 2010. október 14. 17:28
1 viom

Kedvencnek nem nevezném, de értelmetlennek elég értelmetlen:

Ártatlan szemmel néz most rám a hajnal.

Madarak ébrednek a reggeli zajjal.

Megszűnt a csend a város felett.

Eltűnt egy gyönyörű álom. ( Álomkép...)

Monoton gépek hangja remeg

Ezen a csoda világon.

Ébredj fel!

Nem csak neked fáj, magad maradtál,

Hideg hajnalon, annyit mondhatnál

Mit kezdj magaddal, szíved értem fáj még.

Értem fáj!

...stb.