Római kori feliratokról jelent meg nemzetközi tanulmánykötet
Római kori feliratok Erdélyben címmel adott ki közös kötetet a Szegedi Tudományegyetem és a Veronai Tudományegyetem; a fakszimile- és a tanulmánykötet Olaszországban jelent meg a közelmúltban - tájékoztatta az MTI-t a szegedi csapat szerkesztője, Pál József.
Mint elmondta, a kötetet két korábbi munka előzte meg. Elsőként 1999-ben jelent meg egy háromnyelvű munka, az Aranybulla, majd a bölcsészkarok együttműködésében a Dante kódex 2006-ban. Akkor határozták el, hogy az együttműködés folytatódik. Olyan témát választottak, amely kapcsolódik Szegedhez, Veronához és Kolozsvárhoz, hisz a román egyetem is bekapcsolódott a munkába.
Európa egyik legrégebbi könyvtárában, a veronai Biblioteca Capitolaréban fellelhető egy olyan kódex, amely Giuseppe Ariosti munkásságához kapcsolódik. Ő egykoron VI. Károly osztrák császár kapitánya volt, akit a törökök magyarországi kiűzése után az uralkodó azzal bízott meg, hogy az egykori Pannónia és főleg Dacia területén a római kori feliratokat mérje fel. Ez akkor európai divat volt, s nem akart lemaradni VI. Károly sem. Ariostit elküldte, hogy mérje fel a helyzetet, s tegyen jelentést az emlékekről. A kapitány a katonai pálya mellett régészi ambíciókkal is bírt, így az összes általa talált feliratot egy kódexben összegyűjtötte, lerajzolta, meghatározta a pontos helyét.
Elsőként most ennek a kódexnek a hasonmás kiadása jelent meg. VI. Károly emellett nem elégedett meg azzal, hogy a köveket fellelték, Bécsbe akarta őket szállíttatni, a Maros-Tisza-Duna hajóútvonalon. Négy hajóra pakolták fel Gyulafehérvárnál a megtalált 96 követ, amelyek nagy része sírfelirat, de voltak köztük helynévjelzők, birtokkövek és útjelzők is. Az utazás során azonban egy hajó Szeged alatt elsüllyedt, amit azóta sem találnak a régészek, annak ellenére, hogy számtalan expedíció indult már a hajóroncs felkutatására, legutóbb 2010-ben. A kódexben azok a kövek is szerepelnek, amelyek a folyóban később eltűntek – magyarázta a Pál József.
A hasonmás kiadás mellett egy tanulmánykötet is megjelentettek a szakemberek. Ez részben a történeti eseményeket dolgozza fel, de szó van benne a Tisza-mederről, Dél-Pannónia régészetéről és a 18. századi régészeti érdeklődésről is. Tizenhét szerző írt a kötetbe tanulmányokat, nagyrészt olaszul. Emellett négy szaktekintélynek számító kolozsvári munkatárs, négy szegedi és egy pécsi szakember is dolgozott az anyagon. Ezzel három egyetem munkatársai közösen hozták létre azt a kötetet, amely teljes képet ad a témáról, és annak problematikáiról – emelte ki az egyetemi professzor.
A könyv minden tanulmánya angolul is olvasható.