Robotok kutatják a piramist
Kheopsz fáraó piramisának rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre annak a brit cégnek a reményei szerint, amely megalkotta a Dzsedi-robotot.
A gízai nagy piramis, amely Kr.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az antik világ hét csodája közül. A piramis négy szűk járatának rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a „Király sírkamrájától” a külvilág felé vezet, s egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a „Királyné sírkamrájából” indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először, amikor Rudolf Gantenbrink német mérnök által konstruált kisméretű robotot jutatták be a piramisba – olvasható a Discovery News hírei között, valamint a The Daily Mail online kiadásában.
A járatok feltárására Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő korábbi miniszter hirdette meg a Dzsedi-projektet, a nemzetközi kutatás annak a varázslónak a nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben. A pályázat győztese, a Leedsi Egyetem szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszerelték, valamint egy olyan „bogárral”, amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát.
A Scoutek brit cég által megalkotott robot május végén kezdte a kutatást a déli aknában, amelyet a „Gabtenbrink-ajtó” zár el. Míg a korábbi vizsgálatok során a kamera csak az előtte lévő dolgokat „látta”, a mostani elég apró volt ahhoz, hogy a „mészkőajtón” lévő parányi lyukon „bekukucskálva”, 4500 éves, vörös okkerrel festett feliratokat vegyen észre. Egyes kutatók szerint hieratikus számokról van szó, amelyek az akna hosszát jelölik. A 100-as, 20-as és az 1-es számok 121 királyi könyököt, avagy kubikot jelölték.
Jobban szemügyre vették a robot segítségével a két rézszeget is, amelyekről kiderült, hogy visszahajlanak, ám az így képződött „hurok” túl kicsi ahhoz, hogy mechanikai célokat szolgálhatna. Így a korábbi nézetekkel szemben nem „fogantyúkról”, inkább díszítésekről lehet szó.
Az expedíció augusztusban folytatta volna a piramis felfedezését, ám az egyiptomi politikai események miatt terveik meghiúsultak.
Shaun Whitehead, az expedíció vezetője szerint várják az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság engedélyét a kutatások folytatásához, de addig is a robot tökéletesítésén dolgoznak.
„Azt tervezzük, hogy gondosan végigkutatjuk és dokumentáljuk a »Királyné sírkamrájából« vezető járatokat, s annyi információt gyűjtünk össze, amennyi csak lehetséges. Az ultrahangos szerkezet »végigtapogatja« a falakat, megállapítva azok vastagságát. Tervezzük, hogy bekukucskálunk a járatokat elzáró kőtömbök mögé is legalább egy aknában” – magyarázta Shaun Whitehead, aki szerint még ha nem sikerül a kőtömbökön tovább jutniuk, akkor is annyi adatot gyűjtenek össze, amelyek segítségével többet megtudhatnak e fantasztikus építmény rendeltetéséről.
Az ókori egyiptomiak mértékegysége, a királyi könyök 52,3-52,5 centimétert tett ki. Egy kubik hét tenyérből állt, ezek mindegyike 4 ujjból.
@Pesta: Főzünk mi magunk is, csak mellé kínálunk bolti rágcsákat is. Az asztalról meg mindenki azt vesz, amit akar.
@El Mexicano: Az életben semmit át nem vettünk az Indextől. Az MTI-től átvesszük azokat a híreket, amelyeket érdekesnek találunk. A feltűnő helyesírási hibákat gyakran kijavítjuk (ezt ugye az olvasó nem veszi észre), de előfordul, hogy marad bennük. A Kheopsz-fáraó szerintem inkább vicces, mint bosszantó hiba, és súlyosnak semmiképpen nem nevezném: ráadásul bizonyára abból fakad, hogy eredetileg Kheopsz-piramis szerepelt volna a szövegben, de ezt átfogalmazták, a kötőjel pedig maradt.
LAttilaD ezen kívül kifogásolta a mondatszerkezeteket. Nem állítom, hogy tökéletesen megírt cikk, de én egy olyan mondatszerkezetet sem látok, amely hibás lenne. (Esetleg egy mondatot kettéválasztanék.) Nem szeretnék a szerkesztőségi munka részleteibe belefolyni, de arra igazán nincs kapacitás, hogy ezeket a cikkeket átírjuk. Sőt, arra sem, hogy a hivatkozott cikkekkel összevessük a szöveget. (Viszont míg az MTI – érthetetlen módon – csak a portált linkeli, mi kikeressük a cikket, és azt linkeljük.) Arra meg pláne nincs, hogy az információ hitelességének is utánajárjunk. A döntésünk arra terjed ki, hogy az információt ilyen formában eljuttatjuk az olvasóhoz, vagy sem.
LAttilaD idegen szavak ellen emelt kifogását pedig egyenesen nevetségesnek tartom. Függetlenül attól, hogy az idegen szavak üldözéséről egyébként mit gondolok, mégis, milyen idegen szavakat kifogásol a fenti szövegben? Fáraó, piramis, antik, antikvitás, robot, fantasztikus? Esetleg a konstruál esetében mondanám azt, hogy stilisztikai okokból esetleg felmerülhetne a cseréje, De ebben az esetben sem érezném feltétlenül indokoltnak.
Szóval van, amikor jogos a kritika, de ebben az esetben nem igazán értem...
Nem akarok ünneprontó lenni, de teljesen egyetértek LAttilaD-vel és Pestával. Azért, mert az MTI és az Index igénytelenek, még nem lenne muszáj a cikkeket az összes helyesírási hibájukkal együtt átvenni tőlük. Erre még az sem lenne indok, hogy nem lehet megváltoztani a cikkek tartalmát, mivel ez még csak nem is tartalommegváltoztatás. S ilyenkor nem győzőm hozzátenni, hogy nem maguk a helyesírási hibák zavarnak, mert végül is apróságokról van szó, hanem a felületesség...
Ha vendégségbe megyek, és a háziasszony pizzát rendel, akkor nem a pizzafutárt szólom le, hanem a háziasszonyt, aki úgy rendez vendégséget, hogy nem tud főzni.
@LAttilaD: Legyen szíves az MTI-nél reklamálni!
Az Indexen már az se lepne meg, ha guglifordítóval gyártott cikkeket közölnének, de nem lehetne legalább itt egy cseppnyi színvonalat tartani?
Kezdjük ott, teszem azt, hogy Kheopsz-fáraó ugyanúgy nem kötőjel, mint István-király, Orbán-miniszterelnök vagy Kovácsné-vécésnéni. Aztán vegyük szemügyre a mondatszerkezeteket, az idegen szavakat…