Apriész fáraó kartusa
Apriész fáraó (Kr.e. 589-570) „névtáblája” került elő Egyiptomban, Iszmáília közelében egy hadgyakorlat során.
A vörös homokkőből készült, hieroglifákkal borított „névjegy” két részből áll. A nagyobbik 163 centiméter hosszú, 85 centiméter széles és 58 centiméter vastag, a kisebbik 86 centiméter hosszú és 55 centiméter széles – olvasható az Archaeologica régészeti hírportálon.
Mohamed Abdel Makszúd, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal főtitkára elmondta, hogy mindkét kőtáblán látható Apriész fáraónak, a XXVI. dinasztia ötödik uralkodójának kartusa.
A kőtáblák a Tel Defna-i lelőhelyen kerültek elő, ahol a Legfelsőbb Régészeti Hivatal végeztetett ásatásokat az elmúlt években. Ezek során egy ókori katonai erődöt tártak fel, amelyet a XXVI. dinasztia második uralkodójának, I. Pszammetik fáraó (Kr.e. 664-610) idején emeltek. A katonai létesítmény helyét még II. Ramszesz jelölte ki, hogy megvédje a birodalom keleti határait. Az erődnek kereskedelmi funkciója is volt, erre haladtak el a keletről érkező karavánok.
Apriész (Uahibré) fáraó valószínűleg líbiai származású volt. Kezdetben támogatta Júda felkelését a babiloniak ellen, de Jeruzsálem elfoglalását és a zsidók babilóniai fogságát nem tudta megakadályozni. Egy katonai zendülés során ölette meg II. Amaszisz (II. Jahmesz 570-526).