Öt újabb közterületet neveznek át
Öt fővárosi – köztük három csepeli – közterület nevének megváltoztatásáról dönthet jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, emellett új helyszín kaphatja az Asztana nevet.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztésében utalt arra, hogy tavaly októberben átneveztek egy közterületet, amely korábban Tersánszky Józsi Jenő nevét viselte. Az író nevét most a XII. kerületi Kisdobos köz veheti fel, a városrészhez való kötődése miatt.
A III. kerület kezdeményezésére a Tégla utca Gelléri Andor Endre író nevét kaphatja meg, aki gyerekkorát az Óbudai Téglagyárban töltötte, és írásai jórészt óbudai élményeiből építkezett.
A csepeli képviselő-testület a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vevő személyekről való elnevezés törvényi tilalmára hivatkozva kéri három közterületi elnevezés megváltoztatását. A Gombos Ferencről elnevezett Gombos tér Koncz János nevét venné fel, aki 27 évig volt a kerület főjegyzője.
A Bordás Andrásról elnevezett Bordás utca az 1956-ban kivégzett Kőrösi Sándor nevét viselheti; a Láng Kálmán utca pedig Magasházy Ödönnek és fiának, Ádámnak állítana emléket. Mindkettejüket kivégezték összeesküvés és kémkedés vádja miatt.
A közgyűlés legutóbbi ülésén teret nevezett el Kazahsztán fővárosáról, Asztanáról a VIII. kerületben. A városvezetés ennek visszavonását kezdeményezi, mivel indoklásuk szerint találtak egy kedvezőbb elhelyezkedésű területet. Az új helyszín a Városligeti körút középső része, az Olof Palme sétánytól a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor sarkáig tartó szakasz lenne. A korábbi határozat visszavonásának nincs jogi akadálya, mivel az még nem lépett hatályba.
@Annie: A nyest szerintem nem politizálásra fenntartott hely, de ha már ennyire erőlteted előkerestem akikre nem találtál rá (mek.oszk.hu/02100/02133/02133.htm ):
Láng Kálmán (1879-1915): vasesztergályos, a munkásmozgalom résztvevője. 1912-től dolgozott a csepeli Weiss Manfréd gyárban. Mint a munkások főbizalmija bérharcokat és sztrájkokat szervezett, ezért elbocsátották és kitoloncolták Csepelről. Kora ellenére behívták katonának és az olasz harctéren esett el.
Gombos Ferenc (1876. december 29.-1919): vasmunkás. A Kommunisták Magyarországi Pártja csepeli alapszervének alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Törvényszék egyik ülnöke, majd egy karhatalmi alakulat parancsnoka. A bukás után bíróság halálra ítélte és kivégezték.
Valószínűleg te nem arra a Gombos Ferencre találtál rá akiről az utcát elnevezték... Mindazonáltal arról, hogy ki az elnyomó és ki az elnyomott mindig az utókor ítélkezik. Bordás Andrásról itt találni bővebbet: www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20120829-sztahanov-a-szovjet-peldak
"A csepeli képviselő-testület a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vevő személyekről való elnevezés törvényi tilalmára hivatkozva kéri három közterületi elnevezés megváltoztatását."
"Bordás András (1921 – 1956) Kossuth-díjas esztergályos, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek munkatársa, sztahanovista." – aki dolgozott valamit abban a 40 évben, az mind a rendszer fenntartójának minősül?
"Láng Kálmán (1879 – 1915)" – az miért részese az önkényuralmi rendszernek, aki 30 évvel előtte halt meg?
"Gombos Ferenc (1873 – 1938) történész, pedagógus, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A középkori Magyar Királyság és Európa történetének kutatója, korabeli forrásainak feltérképezője volt, több jelentős forráskiadvány gondozása fűződik a nevéhez." – már ez is baj?