Oroszország ablakot nyitott Szibériára
Oroszország a 16. század közepétől szinte észrevétlenül elfoglalta és gyarmatosította az Uráltól keletre eső hatalmas területet: Ez a hódítás ugyanakkor ablakot nyitott – a 18. századtól – a szibériai népek történetének, életmódjának, anyagi és szellemi kultúrájának megismeréséhez.
Szibéria magyar szemmel címmel hat részből álló előadássorozat kezdődik szerdán a Néprajzi Múzeumban. A május 8-ig tartó ismeretterjesztő előadássorozat célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a raktárakban rejlő nemzetközi gyűjtemény darabjait. A rendhagyó előadásokat Kerezsi Ágnes muzeológus tartja. A szibériai és a finnugor témákat feldolgozó előadásokon az Európa-gyűjtemény raktárban rejlő páratlan műtárgyait is bemutatják. Megismerhetik a résztvevők a 19. századi őshazakereső expedíciók történetét csakúgy, mint a későbbi időkben a múzeum munkatársai által Szibériában végzett kutatásokat, Diószegi Vilmos sámánizmussal kapcsolatos vagy az előadó, Kerezsi Ágnes rokonnépek körében végzett kutatásait.
A Néprajzi Múzeum legkorábbi, már az intézmény megalapítása előtt három évtizeddel létrejött kollekcióját Reguly Antalnak az 1840-es évek elején az oroszországi rokonnépek körében gyűjtött tárgyai képezik. A nyelvi és kulturális értelemben rokonnak tekintett ázsiai népek körében végzett gyűjtések a későbbiekben is jelentős szerepet játszottak a múzeum tevékenységében és szorosan kapcsolódtak az őshazakereső expedíciókhoz.
Külön előadás foglalkozik azzal a meglepően gyorsan lezajlott folyamattal, ahogy Oroszország a 16. század közepétől szinte észrevétlenül elfoglalta és gyarmatosította az Uráltól keletre eső hatalmas területet. Ez a hódítás ugyanakkor ablakot nyitott – a 18. századtól – a szibériai népek történetének, életmódjának, anyagi és szellemi kultúrájának megismeréséhez. Témája lesz az előadássorozatnak az is, hogy mi az aktuális helyzet a régióban és vajon mit hozhat a jövő, hiszen az olaj- és gázkitermelés alapjaiban változatta meg az ott élő népek életét, szokásait. Ezek a változások visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el, amelyek alapjaiban fenyegetik az ott élő kis népek fennmaradását – mondta el az MTI-nek Kerezsi Ágnes.
A sorozatban többek között szó lesz a nyelvrokonságról, az ugor-török háborúról, Reguly Antal gyűjtőútjáról, az Orosz Birodalom és a finnugor népek kapcsolatáról, Szibéria őslakóiról. Kitér az előadó távoli és közeli nyelvrokonaink életmódjára, hitvilágára, de beszélni fog a finnugor népek mai helyzetéről, az olaj-, gáz- és ipari szennyezésről. Az előadások szerdánként 17.30-kor kezdődnek a Néprajzi Múzeum 1. emeleti könyvtártermében.