Olvasható a székely autonómia tervezete
Az adók mintegy fele helyben maradna, az etnikai arányosság elve érvényesülne a regionális intézményekben, közöttük az igazságszolgáltatás szerveiben.
Közzétette a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön, ezzel a szövetség utat nyitott a tervezetről folytatandó közvita előtt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtóértekezletén rámutatott: a dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében óhajt autonómiát biztosítani a – Maros, Kovászna és Hargita megyei településeket magába foglaló – Székelyföld Régiónak.
A régió fővárosa Marosvásárhely lenne, a Regionális Tanács székhelye Székelyudvarhelyen, az adó- és pénzügyi hivatalok központja Csíkszeredában lenne, az autonóm régió többi végrehajtó szerve pedig Sepsiszentgyörgyön működne. A statútum meghatározza azokat a jogköröket, amelyek regionális hatáskörbe kerülnének, leírja a régió pénzügyi működését (az adók mintegy fele helyben maradna), és az etnikai arányosság elvét érvényesítené a regionális intézményekben, közöttük az igazságszolgáltatás szerveiben – mutatott rá Kelemen Hunor. Ez is egyike lenne azon jogszabályoknak, amelyek a romániai magyar közösség kulturális, nemzeti identitásának megőrzéséhez szükséges törvényes garanciáit képezik – tette hozzá.
Rámutatott: az RMDSZ és a magyar közösség stabilitási tényező volt a román politikában, az is akar maradni, és az autonómiastatútum sem szakadár törekvés. „Az állam nem szűnik meg ezen a területen (...) A prefektusi (kormánybiztosi) hivatal is megmarad, a megyék megmaradnak” – részletezte az RMDSZ elnöke.
Az MTI kérdésére, hogy miért dolgozott ki az RMDSZ újabb autonómiastatútumot, és miben különbözik az új tervezet a Székely Nemzeti Tanács statútumától, amelyet tíz éve egyszer már beterjesztett a bukaresti parlament elé néhány RMDSZ-es képviselő, Kelemen Hunor annyit mondott: „Ez jobb: intézményrendszerben, működésben, hatáskörökben, mindenben”.
Kelemen Hunor szerint ebben a pillanatban a román társadalommal folytatandó „ésszerű” közvita és az előítéletek eloszlatása a legfontosabb: a törvénytervezet parlamenti előterjesztésére az RMDSZ nem szabott magának határidőt. Mindenesetre a közvita előreláthatóan hosszú időt, „nem egy hetet, nem egy hónapot” vesz majd igénybe – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke megerősítette: közzétett tervezetét nem lehet elfogadni a hatályos román alkotmány keretei között, a szövetség új alkotmány megalkotását fogja javasolni.
Az MTI felvetésére, hogy amennyiben nem kívánja az RMDSZ együttműködési feltételül szabni a statútumot a román pártokkal való együttműködéshez és a parlamentbe sem terjeszti be a közeljövőben, hogyan lehet fenntartani a román társadalom érdeklődését az tervezett közvita iránt, az RMDSZ elnöke azt mondta: nem is cél fenntartani azt a magyarellenes hangulatot, amely a statútum egy munkapéldányának kiszivárgása óta jellemezte a romániai közéletet. Az RMDSZ elsősorban olyan konferenciákat, kerekasztalokat akar szervezni román politikusok és szakértők bevonásával, amelyek segítenek eloszlatni a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeket a román társadalomban – magyarázta.
Az RMDSZ honlapján is közzétette az autonómiastatútum román és magyar nyelvű változatát. A tervezethez javaslatokat, észrevételeket is fűzhetnek majd a Facebook-profillal bejelentkező érdeklődők – ígérik az RMDSZ illetékesei.