Nyelvvizsga-követelmény: a vita folytatódik
Teljesítették a követelményeket, elvégezték a képzést, diplomát mégsem kapnak – idén a végzős hallgatók 30 százaléka maradt oklevél nélkül, mert nem teljesítették az előírt nyelvvizsgát. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a nyelvvizsga-követelmény egyenesen alkotmányellenes. Lássuk, mit gondolnak a kérdésről olvasóink.
Az idén végzett hallgatóknak mintegy 30 százaléka diploma helyett csupán egy jelzésértékű papírt kapott a kezébe, mivel nem teljesítették a kötelezően előírt nyelvvizsgát. Az ezzel foglalkozó cikkünk heves vitát kavart olvasóink körében. Számos hozzászólás érkezett az ehhez kapcsolódó fórumon, de ezen kívül jó néhány olvasónk levélben is megírta véleményét a kérdésről. Álljon itt egy válogatás most ezekből.
Piacgazdaság van!
„Tisztelt Szerkesztők!
Jómagam 34 évesen érettségiztem le munka mellett, illetve szintén munka mellett, mintegy 2 millió forintot ráköltve szereztem a Szent István Egyetemen HR menedzser diplomát (igazolást J ). Jelenleg egész egyszerűen nincs pénz a családi „költségvetésben”, hogy nyelvvizsgát tegyek. Sőt, munkám jellege miatt időm se nagyon lenne. Ugyanakkor angolul beszélek, és munkakörömhöz kapcsolódóan napi szinten kommunikálok ezen a nyelven partnereinkkel. Mivel a versenyszférában dolgozom, munkáltatómat nem érdekli, hogy van-e vizsgám, a lényeg, hogy a munkámat el tudjam végezni. Úgy gondolom, ha egy ilyen intézkedés, korlát kellene ahhoz, hogy a hallgatók fontosnak tartsák a nyelvtudást, már alapvetően elhibázott lenne a munkaerő piaci helyzethez való viszonyuk. Tessék végre tudomásul venni a nagyfejű minisztériumi embereknek, hogy piacgazdaság van! A munkaerőpiacon is! Ennek az intézkedésnek köszönhetően nem az számít, ki milyen szakember, hanem hogy milyen papírja van. Ez valóban jó dolog a minisztériumi „jó barát” „jó koma” munkalehetőségeknél. Jó lenne, ha a valós élethez igazítanák a jogszabályokat!
Köszönöm a figyelmüket!
T Zs”
A nyelvvizsga legyen a munkáltató követelménye!
„Tisztelt Szerkesztőség!
Miközben egyetértek azzal, hogy diplomás embertől elvárható, hogy anyanyelvén kívül 1-2 idegen nyelvet is beszéljen, az oktatási intézményektől viszont elvárnám, hogy már általános és középiskola alatt olyan szintű nyelvoktatást biztosítsanak, ami társalgási szintű tudást nyújt a diákoknak.
Aki körülbelül 8 év nyelvtanulás után idegen nyelvből sikeres érettségi vizsgát tesz, azt ne vonjuk kétségbe, hogy a társalgási szintet nem érte el. Matematikából sem kell külön nyelvvizsga-szerű vizsgát tenni a diplomásoknak, pusztán azért, mert lehet, hogy a munkahelyén magasabb matematika tudásra lesz szükség, mint amit az érettségin produkált!
Ráadásul humán szakon végez, és ilyen munkahelyen is dolgozik majd!
A nyelvvizsga (emelt szintű vagy szakmai) ne az oktatási intézmény, hanem a munkáltató követelménye legyen.
A munkáltatók, ahol a speciális nyelvtudás követelmény, úgyis tesztelni fogják a munkakörre pályázót (ami számukra fontosabb, mint a nyelvvizsgáról szóló oklevél) – de akár elő is írhatják követelményként az oklevelet. (…)
Az élet saját maga kényszeríti rá azt, aki ilyen helyen akar dolgozni, hogy szerezze meg a szükséges nyelvi ismeretet.
A nyelvvizsgáztatás még mindig nagy biznisz. Régen még a Rigó utca volt monopol helyzetben, ma már szerencsére van választék is. Saját gyermekem tapasztalata volt, hogy a részfeladatra kapott pontszáma köszönő viszonyban sem volt a tudásával, illetve a vizsgán mutatott teljesítményével. Gyermekem nem azért sírt a sikertelen nyelvvizsga miatt, mert nem sikerült, hanem mert megalázóan kevés pontot kapott egyik részfeladatára, amin a következő nekifutásra majdnem maximálisra teljesített.
Nem ártana néhány nyelvprofi ellenőrt beültetni a nyelvvizsgákra, hogy az ilyen visszásságokat kiszűrjék.
Üdvözlettel:
Forgács János, Kecskemét”
Legyen támogatott vizsgalehetőség!
„Tisztelt Szerkesztőség!
A nyelvvizsga-követelményről irt cikkük igen érdekes problémát feszeget, de azt gondolom, hogy néhány adat nem pontos, illetve hiányzik.
Például megemlíteném, hogy a környező országok egyikében sem követelmény a diplomához a nyelvvizsga idegen nyelvből. Szlovákiában és Romániában biztos nem.
Másrészt szerintem a magyarok nincsenek átlagon alul, sőt.
Jelenleg Spanyolországban élek, és itt nem találkozik az ember olyannal, aki beszélne idegen nyelvet. No igen, a spanyol az egyik legtöbb helyen beszélt nyelv a világon.
A másik probléma valóban a nyelvoktatásban és a nyelvvizsga rendszerben keresendő. Rettenetesen sok pénzbe kerül, és szubjektív az elbírálása a szóbeli vizsgának.
Üzletág lett, és persze megjelentek azok a nyelviskolák is, akik többszörös pénzért, de szinte biztosan adnak nyelvvizsga-bizonyítványt.
Ha az oktatásügy ragaszkodik a nyelvvizsgához, biztosítsa a lehetőséget is, ne csak követeljen. Lehetne egy támogatott vizsga, amit nem a műszaki egyetemen vagy a Rigó utcában végeznek, hanem saját bizottsággal. Ez akár lehetne ingyen vagy minimális összegért. Ha ez nem sikerül, akkor mehet mindenki a pénzes vizsgázó helyekre. De legalább egy lehetőséget adna azoknak, akik hátrányos helyzetben vannak.
Természetesen úgy érzem fairnek, hogy akinek van nyelvvizsgája, annak ez kerüljön bele a diplomájába, ellenben az is kaphasson diplomát, aki minden követelményt teljesített a nyelvvizsgán kívül.
Tisztelettel:
Horváth Katalin
(nyelvvizsga nélküli környezetgazdálkodási agrármérnök)”
Van véleménye a kérdésről? Írja meg nekünk a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre, vagy vitassa meg a kérdést a cikkről nyitott fórumban (a hozzászóláshoz belépés és regisztráció szükséges)! Várjuk olvasóink javaslatait, megjegyzéseit a témában.
Nagyon rossz irányból közelíti meg mindenki a nyelvvizsga kérdést!
Nagyon kevesen beszélnek Magyarországon nyelveket! Jól!
Fel van állítva egy követelményrendszer tessék azt teljesíteni. Egy egyetemet, főiskolát végzett fiatalnak kell, hogy legyen annyi esze, hogy egy tantárgyat, (nyelvet) sikeresen teljesít! Ha nem tudja, az azt jelenti, hogy a diplomát nem érdemli meg! Nagyon helyes, hogy a nyelvvizsgát nem az egyetemeken kell teljesíteni, hanem egy más, idegen környezetben, vizsgáztatókkal. Amennyiben ezt a diák nem tudja teljesíteni, megkérdőjelezhető a képessége. Magyarul, csalt a felsőoktatási intézményben! P U S K Á Z O T T !!! Igen, mindig. Egy nyelvvizsgát egy mérnöknek, orvosnak illik teljesíteni négy-hat év alatt! Tessék gondolkodni!
Tisztelettel: Egy pilóta
Egyetértek az előttem szólóval. (egy pilóta)
Ma a nyelvtanulás már kisgyermekkorban, gyakran óvodában elkezdődik. Aki a diploma megszerzésének idejére nem képes egy nyelvvizsgát sem letenni, ne kapja meg a diplomáját.
Sokan nem tudják, hogy a nyelvtanlásnak egy titka van: nem hetene kétszer két órában kell csinálni, hanem minden nap. Aktívan kell foglalkozni a nyelvvel, akkor gyorsan és viszonylag könnyen lehet nyelvvizsgát tenni. Ja, hogy a mai fiataloknak fotosabb a buli, meg a kocsma? Mondják nincs idejük rá. Mármint a mindennapos tanulásra. Csak azt felejtik el, hogy végül is ők tanulni vannak egy felsőoktatási intézményben, nem bulizni. Tudom, hogy sajnos ez így van, mert jómagam is főiskolásokat tanítok. Emellett a PhD tanulmányaimat folytatom. Felvételin elmondták, hogy felvételhez egy, végzéshez még egy nyelvvizsga kell. A kezdetekkor tisztában voltam a követelményekkel. El tudtam dönteni, vállalom-e. (Mint ahogy mindenki, mikor felvételizik egy intézménybe. Nem a végén kell virnyogni, hogy bár nincs nyelvvizsgám, de akarom a diplomát, hanem a négy-öt év alatt kellett volna gondolkodni és tanulni) Ha belevágtam, vállaltam, akkor nem a nyelvvizsgán (annak hiányán) bukok el. És bár 45 évesen nem kis energia, de a képzés második évében megcsináltam nulláról, egyedül, tanár nélkül a másik nyelvvizsgát. ÖNFEGYELEM kérdése az egész. Mert az ÉN érdekem, mert a munkám múlik rajta. Tudom, a felelősség a mai gyerekek nagy részében fel sem merül, azt sem tudják mit jelent ez a szó. De nehogy már a minimális követelményeket (12 - 16 év nyelvtanulás után egy nyelvvizsga minimális követelmény) azért vegyük vissza, mert a gyerek nem akar tanulni, csak diplomát akar. Az EU-ban. De külföldre menne dolgozni...
És az sem igaz, hogy a nyelvtudás nem a papíron múlik. Aki sikeres nyelvvizsgát tesz, igenis tud beszélni. Az más kérdés, hogy ha nem használja a nyelvet, elfelejt dolgokat, de azokat sokkal könnyebb "előszedni" adott pillanatban, mikor szükséges, mintha nem is lett volna nyelvizsgája. Persze nyelvvizsga nélkül is tudhat valaki egy nyelvet. De ha már úgyis tudja, tegye le a nyelvvizsgát. :)
És mint jogvégzett megnyugtatok mindenkit: nem Alkotmány-ellenes a nyelvvizsga. Egy követelményrendszer része, amit mindenkinek egyformán teljesítenie kell. (és amivel mindenki előre tisztában van, mikor egy intézményben egy képzébe belevág) Nem arról van szó, hogy vannak akik nyelvvizsgával születnek és vannak akik nem, - és szegények, akik nem úgy születnek, diszkrimináljuk őket azzal, hogy nekik is meg kell tanulniuk egy nyelvet. Nem. Mindenkinek meg kell tanulni. Hogy ki, mikor és hogyan teszi, az az ő dolga. Csak egy adott időpillanatra (diplomaosztó) prezentálnia kell a nyelvvizsgabizonyítványt. Ennyi.
"Teljesítették a követelményeket, elvégezték a képzést, diplomát mégsem kapnak -" - írja a cikk szerzője a cím után. Félreértés ne essék: aki nem teljesíti az előírt nyelvvizsgakövetelményt, az nem teljesíti a követelményeket, maximum a tanulmányi kötelezettségét, azaz, az "absolutorium" feltételeit. (befejezte a képzésben való részvételt) Ami mellett sok más követelménynek is meg kell felelni még.
Például, aki nem fizeti a tandíjat, az sem kap diplomát, hiszen az adott féléve érvénytelen, akinek bármiféle tartozása van - akár könyvtár, stb az intézmény felé, az sem. Ha valaki elmegy egy munkahelyről, addig nem adják ki az összes papírját, míg az előírt sétáló köröket meg nem teszi, és az arra jogosultak aláírásukkal nem igazolják, hogy az adott helyen mindennel elszámolt a munkavállaló, nincs tartozása, egyéb hátralékos ügye.
Bár a nyelvvizsgától kissé elkanyarodtam, de az analógia ugyanaz. Ha MINDEN előírt feltételt teljesít a hallgató, akkor megkapja a "végelszámolást," igazoló papírt, a diplomát. Ha nem, akkor megkapja akkor, amikor teljesíti.
Nyelvvizsga? Mindazok lehetnek követelmények a diplomához, amit az adott szakon tanítanak. Én nem tartom jónak ezt a külön vizsgát. Több diplomám van, igaz ma már nyugdíjas vagyok, de a nyelvvizsgáról szóló okleveleknek igazából nincs jelentősége. A munkáltatók a felvételin társaloghatnak az adott nyelven, hogy felmérjék a tudásszintet. Teljesen felesleges a nyelviskolákat támogatni államilag. Akinek szüksége van rá az meg fogja tanulni az adott nyelvet. Sajnos a többségnek az a baja, hogy bebiflázza az anyagot a vizsgára, de ha odaadnak részére adott nyelven egy anyagot nem érti meg, nem tud rá válaszolni. Attól, hogy valaki nem beszél idegen nyelvet lehet jó szakember, ugyanakkor ha beszél, de szakmailag béna, mit lehet vele kezdeni. Egyébként pedig mindenkit kötelezni kellene arra, ha idegen nyelven publikál azt az anya nyelvén is köteles legyen kiadni, megjelentetni. Erre kellene nagyobb figyelmet fordítani! Igen is jó volna ha a magyar nyelvet megőriznénk, de sajnos a sok idegen szavat használó vezetőink nem ilyen irányba tereli a magyar nyelvet. Én mindezekkel nem azt mondom, hogy nincs szükség idegen nyelvre, de a munkakörök többségében felsőfok esetében is csak elsődlegesen a szaknyelv a meghatározó.
@Border: Kedves nyudíjas barátom!
Jó, hogy már nyugdíjaztad magad, ez már nem a Te világod. Ma már igen nagy szükség van a nyelvre. Ez is egy tantárgy! Mint a "tornaóra" legalább annyi hasznát veszi a fiatal. (egészségének ad esélyt, a nyelvvel meg kitárúlkozik előtte a világ. Egy szakma is nemzetközi és illik lépést tartani a szakmával. Ezek a publikációk álltalában angol nyelven íródnak. Aki nem tudja az lemarad, mégpedig nagyon.
Üdv: Pilóta
Mire jó a nyelvvizsga papír?
Lényegében valós tudást nem feltétlenül tükröz.
A tények magukért beszélnek!
Íme néhány HR vezető véleménye:
,,Sok jelentkezőnek van ugyan a középiskolás éveiből származó nyelvvizsgája, de a papír nem sokat ér." (E. Ágnes, az Ericsson Magyarország hr-igazgatója)
,,Tízből hat, egyetemet végzett jelentkező - értelemszerűen elsősorban mérnökökről van szó - az állásinterjúig sem jut el, mert már az első idegen nyelvű telefonbeszélgetés után kiesik."
(Bosch)
,,Nemegyszer azért nem jutnak följebb a karrierlétrán a szakmájukban egyébként jól teljesítő fiatal diplomások, mert szerény nyelvtudásuk okán nem lehet őket továbbképzésre küldeni a belső munkanyelvként angolt használó (amúgy svájci központú) cég valamelyik külföldi részlegébe." (V. Barbara, a Nestlé Hungária hr-munkatársa)
@Sep: Úgy érzem nem véletlenül indult egy kampány az eltörlésére! Ha nem jó semmire akkor nem lenne ekkora az arány a nem átvehető diplomáknál. Véleményem szerint aki átmegy a vizsgákon az kap diplomát és persze tudja hasznosítani a tudását. Persze mindig lehet csiszolgatni!!!
Elhibázott az egész megközelítés. Ugyanis ha igaz az,hogy a nyelvtudás nem képesít, másképpen semminemű szakmai ismeretet, képesítettséget nem igazol, akkor a szakmai képesítést bizonyító okirat,diploma kiadásának visszatartása közönségesen ostobaság. A munkáltatók ,a foglalkoztatók lenézése, ha államilag csak olyan szakemberek foglalkoztatását teszik lehetővé, akinek van nyelvvizsga papírja. ezzel mesterségesen akadályozzák a társadalomban a magasabb szakmai képesítésű dolgozók elhelyezkedését. Megítélésem szerint igen sok embert érdekelhet egy-egy szakterület, de nemérzi szükségét nyelvvizsgának. A közigazgatásban például értelmezhető a nyelvismeret, azonban a szociális munkás ,az ápolónőképző, az általános iskolai tornatanár Bivalyröcsögén feltehetően nem tudja hasznosítani nyelvismeretét. Mellesleg ez az előírás nekem arisztokratikus önmutogatásnak tűnik, és ostobaságnak, mert a társadalmunk fejlettsége nem igényel univerzális ismereteket egységesen az országban. Egy dolog a nyelvismeret,más dolog az adott nyelven a szakmai kommunikáció. A társalgás előírása badarság. És ha belegondolunk, gyakorlás nélkül ugyan meddig fog élni a nyelvismeret. A mai jövedelmi viszonyok korában az általános iskolai tanítók ,az összes főiskolai képesítettségű szakember évente megengedhetimagának 1 havi külföldi tartózkodást, nyelvgyakorlási célból. De ha vki nyelvvizsga nélkül elvégzett egy műszaki egyetemet, és diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphat, akkor a társadalmunk nagy baklövést követ el azzal, hogy nem hasznosíthatja a szakmailag képesítettet. Ezzel veszít az ország , bár veszít a képesített is. Megérdemeljük, , hiszen azt is előírhatjuk, hogy legyünk boldogok.
@repa: Kedves repa!
Idézlek! "De ha vki nyelvvizsga nélkül elvégzett egy műszaki egyetemet, és diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphat, akkor a társadalmunk nagy baklövést követ el azzal, hogy nem hasznosíthatja a szakmailag képesítettet. Ezzel veszít az ország , bár veszít a képesített is. Megérdemeljük, , hiszen azt is előírhatjuk, hogy legyünk boldogok."
Nos, mint már írtam, ha valaki nem képes öt év alatt teljesíteni egy nyelvvizsga követelményt akkor annak a szakmai tudása is erősen megkérdőjelezhető! Az nem szakember.
@repa:
idézlek: "A munkáltatók ,a foglalkoztatók lenézése, ha államilag csak olyan szakemberek foglalkoztatását teszik lehetővé, akinek van nyelvvizsga papírja. ezzel mesterségesen akadályozzák a társadalomban a magasabb szakmai képesítésű dolgozók elhelyezkedését. " - ez egy igen zűrzavaros, értelmetlen mondat.
idézlek: "Megítélésem szerint igen sok embert érdekelhet egy-egy szakterület, de nemérzi szükségét nyelvvizsgának. " - igen, ezek az emberek megtanulják a szakmát,, szakmunkásvizsgát tesznek, de nem kell nekik diploma. Nyelvet pedig saját örömükre tanulnak.
idézlek: "Mellesleg ez az előírás nekem arisztokratikus önmutogatásnak tűnik, és ostobaságnak, mert a társadalmunk fejlettsége nem igényel univerzális ismereteket egységesen az országban. " - A mondat második fele igaz, valóban. De akinek magasabb képzettsége van, diplomája, diplomái, attól elvárható egy nyelv ismeretének igazolása, ami történetesen bizonyítvánnyal, nyelvvizsgabizonyítvánnyal történik. Ez nem önmutogatás. És nehogy már a tanult emberek szégyelljék magukat a tanulatlanok helyett.
A témáról szóló vita igen érdekes és tanulságos számomra. Csak azért regisztráltam, hogy elmondjam, mindenképpen jó volt olvasni a hozzászólásokat. Végre egy fórum, ahol értelmes, intelligens emberek, értelmes, intelligens emberek módjára cserélnek véleményt. Ordi megszólalásait olvasva úgy érzem, mindent kimondott helyettem is (nem is beszélve arról, hogy azonos élethelyzetű, korú, foglalkozású, stb. emberek vagyunk, csak én épp most gyűröm a mindennapos tanulást a PhD-hoz szükséges 2. nyelvvizsgához, szintén otthon, tanár nélkül.)
2 gyermekem van, mindketten beszélnek két nyelven, s néha még egymás közt is angolul szólalnak meg. Teljesen természetesen, hétköznapi módon váltanak át idegen nyelvre, vagy olvasnak könyveket, keresnek rá a tananyagukhoz szükséges dolgokra. Látom, hogy mekkora előnyt jelent számukra a mindennapi tanulásukban, életvitelükben is a nyelvtudás, s persze a "papírfelelős" én voltam, így a nyelvvizsgák is adottak már, pedig még nem tartanak a diplománál.
Napjaink, világunk elengedhetetlenül fontos része a nyelvtudás, s egy picit irigykedem is, hogy a mi korosztályunk csak a lemaradásait igyekszik pótolni, s nem kapta meg az iskolában már a lehetőséget, hogy 2 vagy több nyelvet tanulhasson.