Nyelvünk határozza meg a tudatot
Egy frissen megjelent könyvben a szerző a ma is domináns nyelvészeti felfogással ellentétben azt állítja, hogy gondolkodásunkra igenis erősen kihathat a nyelvünk.
A nyelvészeti relativizmus gondolatát sokáig az eszkimók esetével igyekeztek igazolni egyes nyelvészek, akik szerint az eszkimó nyelveknek sokkal több kifejezésük van a hóra, mint más nyelveknek. Ezt a példát mára már megcáfolták a nyelvészek, és ezzel együtt jó ideje a nyelvészeti relativizmus is kiment a divatból.
Chomsky óta a jelenleg is domináns nyelvészeti felfogás az, hogy a nyelvek közti különbségek csupán felszínesek, és így hatásuk a gondolkodásra is minimális. Ennek ellentéte a Sapir-Whorf-hipotézis: emellett érvel Guy Deutscher új könyve, a Through the Language Glass: How Words Colour Your World is. Deutscher a Manchesteri Egyetem kutatója, és kötetében rengeteg érdekes példával igyekszik alátámasztani, hogy nyelvünk igenis erősen befolyásolja gondolkodásunkat.
Deutscher a Guardiannek adott interjúban elmagyarázza például, hogy az ausztrál guugu yimithirr törzs nyelvében nincs kifejezés arra, hogy „előttünk” vagy „mögöttünk”. Helyette a nyelv beszélői minden irányt az égtájakhoz viszonyítanak. Ahelyett, hogy „a fa mögött áll a fiú” azt mondják: „a fától északra áll a fiú”. Hasonlóan furcsán hangzanak számunkra a nyelv olyan mondatai, mint „az északi lábadon mászik egy hangya”, vagy hogy „a házad északi szobájában lévő nyugati asztal déli oldalán hagytam a tollat”. Szakszóval élve a nyelvek többségével ellentétben ennek az ausztrál törzsnek a nyelve geocentrikus és nem egocentrikus.
(Forrás: wikimedia commons)
Deutscher szerint a guugu yimithirr törzs tagjai születésüktől fogva megtanulnak olyan szinten tudatában lenni az égtájaktól függő abszolút orientációnak, amely el sem képzelhető a hagyományos helymeghatározásokat használó nyelvek beszélői számára. Az ausztrál törzs nyelve nem az egyetlen ilyen nyelv: Mexikótól Indonéziáig akadnak hasonló, geocentrikus helymeghatározást használó nyelvek.
Érdemes megjegyezni még egy különlegességet, ami a guugu yimithirr törzshöz kötődik. A kenguru szó eredetéről szóló városi legenda szerint ezt a szót válaszolták a bennszülöttek, amikor Cook kapitány és emberei hét hetes kényszer-kikötésük alatt megkérdezték a furcsa állat nevét. A legenda különböző változatai szerint a bennszülöttek azt monták volna, hogy „nem értem" vagy „mit akarsz?”. Csak 1970-ben jött rá egy nyelvész, hogy a guugu yimithirr nyelven a kenguru neve gangurru. Az ok, amiért ilyen sokáig tartott ezt kideríteni, az, hogy más ausztráliai nyelveken nem ez a kenguru megnevezése, a guugu yimithirr nyelvet pedig mindössze kétszázan beszélik, és 300 másik nyelv őshonos Ausztráliában. A törzs azonban pont azon a helyen élt, ahol Cook kapitány annak idején kikötött a kontinensen.
A nyelvészeti relativizmus kérdését jövő héten egy másik szerző művének rövid bemutatásával folytatjuk. Lera Boroditsky, a Stanford Egyetem kutatója a különböző nyelvekben eltérő nemű főnevek kognitív hatására hoz példákat.