Nyelvészeti díjat kapott Farkas Tamás
A névmágia, a névfajták rétegei és típusai, a szlengben vagy a cserkészcsapatoknál használt nevek: ezeket is kutatja az ELTE oktatója.
Farkas Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyelvész adjunktusa vehette át Debrecenben az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára, Kiss Lajos nyelvészprofesszor munkásságának tiszteletére alapított díjat.
Hunyadi László, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE-TEK) centrumának elnökhelyettese a díjátadást megelőző köszöntőjében elmondta, hogy a DE 2005 óta gondozza az egykori professzor felesége, Fehértói Katalin nyelvész által alapított díjat. Az elismerés annak a 40 évnél fiatalabb hazai vagy külföldi kutatónak ítélhető oda, akinek tevékenysége a magyar személy- vagy helynévtörténeti kutatásokat jelentős új tudományos eredményekkel gazdagította – mondta a szintén nyelvészként tevékenykedő elnökhelyettes.
Hoffmann István, az egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője, a díjat odaítélő bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kitüntetést két vagy három évente ítélik oda, méghozzá annak függvényében, hogy az eltelt időben születtek-e jelentős nyelvkutatási tudományos eredmények. Közlése szerint a kuratórium úgy ítélte meg, hogy a díj legutóbbi, 2008-as odaítélése óta eltelt két évben a magyar nyelvkutatást, illetve az egyes kutatói teljesítményeket olyan magas színvonal jellemezte, amely indokolttá tette, hogy idén is kiosszák az elismerést.
A kuratórium egyhangúlag ítélte a díjat Farkas Tamásnak, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke oktatójának.
Farkas Tamás az idén tölti be 40. életévét. Másfél évtizedes munkásságának középpontjában a személynevek állnak. Vizsgálja a névfajták rétegeit és típusait, a szlengben vagy a cserkészcsapatoknál használt névadásokat, a tulajdonnevek fordításának kérdéseit és a névmágiát is. A családnév-változások kutatásának egyik legkiválóbb hazai képviselőjeként tartják számon.
A díjátadón Orosz László, Kiss Lajos unokája a néhai nyelvész által összegyűjtött könyvtárnyi szakirodalmat a Magyar Nyelvtudományi Tanszéknek ajándékozta. A tanszékvezető szerint az anyag páratlan a Kárpát-medence személy- és helységneveinek kutatását illetően.